Egy kutatás szerint a rostban és fehérjében gazdag hüvelyesek fogyasztása lehet a hosszú élet titka. Közülük is talán a legegészségesebb a növényi fehérjében bővelkedő bab, miután több tápanyagot és kevesebb kalóriát tartalmaz, mint az állati fehérjeforrások. Éppen ezért, a táplálkozási tanácsadók azt javasolják, hogy hús helyett, beleértve a sovány húst is, fogyasszunk inkább hüvelyeseket.
Bár igen sok érv szól a hüvelyesek fogyasztása mellett, sokan mégis ódzkodnak tőlük, mert vannak, akiknek puffadással, hasi görcsökkel járó emésztési gondokat okozhatnak magas rosttartalmuk miatt. A kellemetlenségek ellenére is érdemes azonban akár naponta fogyasztani babot, borsót, lencsét vagy csicseriborsót.
Erre az élelmiszerre a kék zónákban is felfigyeltek
A hüvelyesek mindig is kulcsszerepet játszottak a világ számos étkezési kultúrájában, ám legutóbb akkor kerültek reflektorfénybe, amikor a kutatók arra keresték a választ, mi lehet az oka annak, hogy a kék zónákban élők az átlagosnál hosszabb életet, akár száz évet is megélnek.
Kiderült, az érintett területeken, például a görögországi Ikariában, a japán Okinawán, a Costa Rica-i Nicoyában, a kaliforniai Loma Lindában és az olaszországi Szardínia szigetén lakóknak nem csupán a lakókörnyezetük, hanem az életmódjuk is hasonló. Főként növényi alapú étrendjük van, és naponta akár kétszer is fogyasztanak hüvelyeseket, ami a tudósok szerint hozzájárul a hosszú élettartamhoz.
Ezért jobb élelmiszer a hüvelyes a húsnál
A táplálkozási szakértők azt tanácsolják, hogy a hús helyett, beleértve a sovány húst is, fogyasszunk inkább hüvelyeseket annak érdekében, hogy megfelelő fehérjeforráshoz jussunk. Állításukat arra alapozzák, hogy az egészségre nincs különösebben jótékony hatással, ha az egyik állati eredetű telített zsírforrást egy másik, kevésbé telített zsírt tartalmazó állati fehérjeforrásra, például sovány húsra cseréljük.
Ellenben, ha a húst hüvelyesekkel váltjuk ki, nemcsak fehérjéhez, hanem rosthoz is jutunk, ami hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk.
A rost segít abban, hogy az emésztésünk megfelelően működjön, ne legyen székrekedésünk, tovább érezzük magunkat jóllakottnak, egészséges bélmikrobiommal rendelkezzünk, továbbá csökkenti a gyulladást, és jobb immunrendszert biztosít.
Mindemellett a különféle bab- és borsófajták számos vitamint, továbbá ásványi anyagot, például rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, folsavat, cinket, esszenciális aminosavat is tartalmaznak.
Miután minden babfajtának más a táplálkozási profilja, például az egyiknek magasabb a rosttartalma, míg a másikban több az antioxidáns, a kalcium vagy a magnézium, ezért akkor járunk el a legjobban, ha többféle babot eszünk.
Ha pedig a babot teljes kiőrlésű gabonával párosítjuk, hozzájutunk az élethez alapvető fontosságú aminosavak mindegyikéhez.
Élelmiszer, ami jó a testnek és a pénztárcának is
A babban lévő oldható rost nem csupán az emésztést serkenti, hanem csökkentheti a koleszterinszintet, és a vércukorszint stabilizálásával segíthet megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget. Bizonyított tény, hogy a heti négyszeri babfogyasztás több mint 20 százalékkal csökkenti a szívbetegségek kockázatát, és körülbelül nyolc évvel hosszabbítja meg az életünket minden 20 gramm hüvelyes elfogyasztása. Jó hír továbbá, hogy a rendszeres babfogyasztás még a fogyásban is segítségünkre lehet. Arról már nem is beszélve, hogy a bab és az egyéb hüvelyesek olcsón megvásárolhatók, és akár otthon is termeszthetők.
A hüvelyesek fogyasztása nemcsak táplálkozási előnyökkel jár, jót tesz a bolygónak is, ha például több babot és borsót eszünk. Amerikai kutatók bebizonyították, hogy ha az étrendünkben rendszeresen kicserélnénk a marhahúst babra, azzal kétharmadával csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Habár a datolyának igen magas a gyümölcscukor-tartalma, mértékkel fogyasztva jótékony hatással lehet egészségünkre. Akár még az izomépítésben is segíthet.
