Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Úgy tűnik, hogy a félelemérzet csökkenti a gyulladás emelkedett szintjét, ezzel pedig javítja az egészséget. Talán ez áll amögött, hogy egyesek miért élvezik, ha megijesztik őket.
Egy új kutatásból kiderült ugyanis, hogy még azoknak is pozitívan hathat az egészségére az, ha megijesztik, akik egyébként nem rajonganak sem a horrorfilmekért, sem pedig a kísértetházakért. A vizsgálat eredménye nem kis meglepetést okozott: a résztvevők vérében alacsony szintű gyulladásos markereket találtak, miután körülbelül 50 percet töltöttek egy kísértetházban.
A félelem pozitív hatással lehet az egészségre
A félelmet általában negatív érzelemnek tekintik, olyan reakciónak, amely miatt felfigyelünk a környezetünkben a fenyegető potenciális veszélyekre. Mégis sokan szeretik azokat a filmeket, amelyek nézése közben rettegni lehet, de sokakat a horrorregények vagy kísértetházak hoznak lázba.
Ezt a tendenciát a tudományos irodalom „rekreációs félelemnek” nevezi, amely a félelem és az élvezet vegyes érzelmi élménye.
Az új kísérlet alanyai egy kísértetházban riasztó, félelmetes alakokkal találkoztak, amely része volt a 113 résztvevőt bevonó vizsgálatnak. A 69 nő és 44 férfi átlagéletkora 29,7 év volt. Az elemzéshez fontos adalék, hogy 22 résztvevő szervezetében alacsony volt a gyulladás szintje, még 91-nél normális, vagyis nem volt gyulladás.
Három nappal a kísértetház látogatása után a dániai Aarhusi Egyetem kutatói megállapították, hogy az alacsony fokú csoport több mint 80 százalékánál csökkent a gyulladásos szint (22-ből 18 főnél). Ezen csoport közel felénél teljesen normalizálódott.
A kutatás nem tartalmazott kontrollcsoportot, és az összehasonlító csoportok aránya sem volt egyenletes. Mindezek ellenére az eredmények azt sugallják, hogy a szórakozásból érzett félelemnek jelentős egészségügyi előnyei lehetnek.
Miért segít, ha megijesztenek?
A kísértetházak biztonságos, de ijesztő tevékenységek, amelyek adrenalinlöketet és endorfinhullámot váltanak ki. Míg a szorongás alacsony fokú, krónikus gyulladással hozható összefüggésbe, addig a félelem a gyulladás csúcsával és annak későbbi megszűnésével kapcsolódhat össze.
A normál gyulladási szinttel rendelkező csoportnál a kutatók azt találták, hogy a vérben több immunsejt szintje csökkent a kísértetházas élmény után.
Ezek közé az immunsejtek közé tartoztak a limfociták, amelyek segítenek elpusztítani a tumorsejteket; a monociták, amelyek felkutatják és elpusztítják a kórokozókat, valamint kétféle fehérvérsejt, az eozinofilek és a bazofilek. Ezzel szemben a gyulladásos csoportban a tudósok csak a limfociták és a monociták csökkenését figyelték meg.
Ha a félelem szórakozásból keletkezik, az pozitív hatással lehet a immunrendszerre, kiegyensúlyozza az immunsejtek és a vérben található gyulladásos markerek szintjét.
További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy ez a hatás hogyan jön létre, de egereken végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a félelem és az akut stressz serkentheti a mellékveséket, amelyek adrenerg receptorokat (ingerületátvivő anyagokat) aktiválnak az immunsejteken. Az adrenerg rendszer kiváltja a „harcolj vagy menekülj” választ, és az egerek esetében úgy tűnik, hogy ez a rendszer mozgósítja az állatok immunrendszerét, felkészítve őket egy esetleges traumára vagy fertőzésre.
Az embereknél az adrenerg rendszert a hideg tudja aktiválni; tanulmányok összefüggést mutattak ki ezek és a gyulladáscsökkentő markerek között. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy a „szórakozásból érzett félelem” hasonló módon hat.
Az 50 perces kísértetházas élmény során a résztvevők átlagos félelemérzete 5,4-es volt egy 1-től 9-ig terjedő skálán. A szívverésük átlagosan 112 ütés/perc körül mozgott. Ez mérsékeltől kezdve magas szintű félelmet is jelez, amely közel egy órán keresztül fennállt.
Borzongatós történetek érdekelnek? Az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány kísértettörténetet.
