6 tény, amit sokan rosszul tudnak a halállal kapcsolatban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amíg több generáció élt egy fedél alatt, sokkal gyakrabban találkozott az ember a halállal. Ismerték, tudták, mivel jár, természetes volt. Ma már teljesen eltávolodtunk még a gondolatától is, szinte nem is tudunk mit kezdeni vele. Talán ezért is van sok félreértés, tévhit a halállal kapcsolatban.

Az ember életében szinte csak egy biztos dolog van, ez pedig a halál. Egyszer mindannyiunknál eljön az a pont, amikor realizáljuk saját és a körülöttünk élő emberek mulandóságát. Mégis állandó tagadásban vagyunk a halállal kapcsolatban, miközben észre sem vesszük, hogy ez mennyi energiánkat emészti fel.

Ezeket a tényeket sokan nem is tudják a halálról

Annak ellenére, hogy rengeteg tabutéma tör utat magának mostanában, a halálnak valahogy sohasem sikerül. Ennek egy elég erős oka a rengeteg negatívum, amit összekapcsolunk a halállal, mint például a gyász, a szomorúság, a magány és természetesen az elmúlás félelmetes gondolata.

Érdekes tény a halállal kapcsolatban, hogy egy haldokló érzékeli maga körül a külvilágot, de már nem tud kapcsolatba lépni azzal
Fotó: Cavan Images / Raffi Maghdessian / Getty Images Hungary

Az elzárkózás miatt, amit a halál irányában tanúsítunk, sok mindennel nem vagyunk tisztában.

Először is fontost tisztázni, hogy a halál nem csupán egy pillanat eredménye, hanem egy folyamat, ami sok lépésből áll. Elsőként, ami a külső szemlélőknek is a legérzékelhetőbb, a szív megáll, és már nem pumpál több oxigénnel dúsított vért a test többi részébe. Ez pedig a sejtek pusztulásához vezet, ami magas hőmérsékleten viszonylag gyorsan lezajlik.

Az is tény, hogy senki sem hal meg öregségben. Ami megöl, az a sejt- és molekuláris szintű hibák felhalmozódása, amelyek miatt a szervezet végül képtelen lesz felvenni a harcot a külső támadásokkal. Az emberek az öregedéssel járó betegségekbe halnak bele. Egy kutatás szerint az idős embereknél (65 év felett) a halált leginkább szívbetegség, rák, cukorbetegség, Alzheimer-kór vagy hasonló betegségek okozzák.

A halállal kapcsolatos kutatások során igen sok furcsaságra vagy meglepő tényre jött rá az emberiség.

Az egyik ezek közül, hogy egy haldokló ember, amikor már olyan előrehaladott állapotban van a halál folyamatában, hogy saját magát már nem tudja kifejezni, és nem igazán tud kapcsolatba lépni a külvilággal, elveszíti tapintását, szaglását, ízlelését, látását, de még hallja a környező hangokat. Tehát például amikor egy haldokló fülébe suttogjuk utolsó vigasztaló szavainkat, azok tényleg eljutnak az illető tudatáig.

A másik érdekes tény, hogy az ember halálakor olyasféle sóhaj hagyja el a testét, mintha a lelke távozna. Ezt azzal magyarázzák, hogy ekkor szabadulnak ki a testből a bent maradt gázok és a levegő, ami általában a torkon és az orron keresztül távozik, és ez megremegteti a hangszálakat.

Tévhit a halottakkal kapcsolatban, hogy az elmúlás után is még nő a körmük és a szakálluk. Valójában azonban ez lehetetlen, mivel a növekedéshez szükséges glükózellátás a halállal leáll, de mivel a bőr a köröm és a szőrtüszők körül elkezd kiszáradni és ezáltal visszahúzódni, mégis úgy tűnik, mintha bekövetkezne a növekedés.

Az egyik legfurcsább "halálos" tény a fizikailag teljesen ép és élő emberekkel kapcsolatos. Vannak ugyanis olyan személyek, akiknek meggyőződésük, hogy valójában már halottak. Ez az állapot Cotard-szindróma néven ismert, és Jules Cotard francia neurológusról nevezték el. Az érintettek tagadják lelkük, testük vagy szerveik létezését, és a betegség gyakran olyan mentális zavarokkal jár, mint a depresszió, pszichózis vagy skizofrénia.

Leküzdhető a félelem, rendbe jöhet kapcsolatunk a halállal

Nincs mit tenni, rendbe kell hoznunk viszonyunkat a halállal, hiszen ezáltal teljesebb lehet az életünk. Farkas Vera pszichológus úgy fogalmaz,

Idézőjel ikon

minél hamarabb képesek leszünk elfogadni a halál tényét, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy jelentőségteljes életet éljünk a jelenben.

A pszichológia összemossa az élet és halál közötti határvonalat, pedig annak látszólag igencsak élesnek kellene lennie. Emiatt többféle módon is viszonyulhatunk a halálhoz:

  • Közömbös elfogadás: amikor az élet természetes velejárójának tekintjük.
  • Közelítő elfogadás: amikor egy új, boldog kezdetként gondolunk rá, a túlvilági létünk kapujaként, ahol újra találkozhatunk szeretteinkkel.
  • Menekülő elfogadás: amikor egyfajta megváltásként tekintünk a halálra, úgy látjuk, mint a dolog, ami megszabadít földi szenvedéseinktől.
A halál nagy tabunak számít az életünkben, leginkább azért, mert sok negatív élményt és érzelmet kapcsolunk hozzá
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Akármelyik viszonyulási forma is igaz ránk, egy biztos: foglalkoznunk kell az elmúlással kapcsolatos érzéseinkkel és gondolatainkkal. Ebben segítségünkre lehetnek különböző szakirodalmak, amelyek ezt a témát járják körül. Szakemberhez is fordulhatunk, ha úgy érezzük, így tudnánk a legjobban fejleszteni haláltudatosságunkat.

Van olyan ország, ahol a mai napig ünneplik a halált. Ebből a cikkünkből megtudhatod hol, és hogyan teszik ezt.

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.