Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság mindannyian képernyők között éljük életünket – legyen szó a munkáról, vagy az esti kikapcsolódásról, amikor a kanapén elnyúlva belemerülünk kedvenc sorozatunkba. Nem árt azonban tudni, hogy az utóbbi, vagyis a sötétben való tévézés milyen hatással lehet szemünk egészségére.
Cikkünkben közelebbről is megvizsgáljuk a kérdést: vajon valóban ártalmas a szemünkre nézve, ha sötétben nézzük a tévét, és ha igen, milyen hatásokat kell figyelembe vennünk? Dr. Nagy Ágnes a Pallas Szemészet szemész szakorvosa eloszlat néhány gyakori tévhitet, és hasznos tippeket ad arra, hogyan csökkenthetjük a képernyőnézés okozta szemfáradtságot.
Valóban káros a szemnek, ha sötétben tévézünk?
A szembe jutó fény mennyiségét a pupilla (szembogár) szabályozza. A pupilla a szivárványhártyánk közepén lévő lyuk, amelyet a fényképezőgép blendéjéhez lehet hasonlítani. A szembogár nagyságát a szivárványhártya izmainak működése állítja be. Erős fényben beszűkül, gyenge fényben kitágul a szembogarunk; ezt bonyolult idegi folyamatok irányítják. Ha sötétben nézzük a televíziót, a pupillánk a háttérvilágításra reagál, kitágul, a készülék fényéből viszont több jut a szem belsejébe – emiatt érzékenyebb lehet a fényre, és zavaró lesz a kontraszt a háttér és a képernyő között. Emellett a televízió változó fényingerei miatt többet mozog, vagyis szűkül és tágul a szembogár.
Ha világosban tévézünk – esetleg tükröződik valami a képernyőn – akkor viszont kicsi a kontraszt, nem látjuk olyan tisztán a képet, ahogy szeretnénk, fokozottabban figyelünk, esetleg hunyorgunk; ez koncentrálási nehézséghez is vezethet. Szerencsére a tévézés okozta panaszok átmenetiek, tartós és maradandó szemészeti problémát nem okoznak. Ettől függetlenül érdemes egészséges, a szemünket legkevésbé megterhelő tévézési szokásokat kialakítani.
Vannak figyelmeztető tünetek?
A tévézés megerőltetheti a szemet, ami „szemfáradtságot”, orvosi néven asztenópiát vonhat maga után. Ennek jele lehet a szemszárazság vagy túlzott könnyezés, a látási panaszok, mint a homályos látás és a fókuszálási nehézség, illetve a szem érzékenysége, kivörösödése, a szemhéjak elnehezedése, de akár általános fáradtságot is okozhat.
Szerencsére ezek a panaszok a legtöbb esetben egy kiadós alvással megszüntethetőek. Amivel tenni tudunk ellene valamit, az szükséges esetén a megfelelő szemüveg használata, illetve száraz szem esetén műkönny csepegtetése.
Érdekes tény, hogy ha hosszan figyelünk egy digitális eszközt (ez lehet telefon, monitor, televízió), akkor ritkábban pislogunk; az átlagos percenkénti 15 pislogás lecsökken 5-7/percre.
Ez betegség nélkül is szemszárazsághoz vezet, égő érzést, idegentest érzést okozva, és akár a látást is homályossá teheti.
Hogyan érdemes berendezni a helyiséget, ahol tévét nézünk?
A tévé semmiképp se az ablak előtt legyen, hiszen az onnan érkező fény zavaró lehet. Az ablakkal szemben sem megfelelő az elhelyezése, mert akkor a képernyőn tükröződik a kinti fény. A tévézés közben használt fényforrást érdemes a televízió mögött vagy mellett elhelyezni, úgy, hogy a lámpa fénye se tükröződjön a képernyőn – illetve más fényforrás sem. Neutrális szín legyen, ne túl erős, egy állólámpa vagy fali lámpa megfelelő.
A szoba átlagos megvilágítása, illetve a tévé mögött lévő ablak esetén nem elég nagy a kontraszt a képernyőhöz képest, ezért érdemes azt lekapcsolni, az általunk kiválasztott fényforrást felkapcsolni, és így beállítani a készüléken a kontrasztot, a fényerősséget.
A tévétől megfelelő távolságra érdemes ülni, ez általában 1.5-2.5-szerese a képernyő átmérőjének. Vannak olyan oldalak, ahol a gyártók a képernyőnagyság függvényében megadják, milyen messze javasolt elhelyezkednünk.
A televízió szemmagasságban legyen – természetesen ahhoz a testhelyzethez viszonyítva, ahogy nézzük.
MIlyen hatással van a gyerekekre?
A gyerekeknél kevésbé alakulnak ki a szem fáradásos panaszai a tévézés miatt, ami igaz abban az esetben is, ha a gyermek közel ül a tévéhez. Habár ez megterhelőbb, mert ilyenkor többet mozog a szem. A közelről való tévézésnek más hátránya nincs. Bár a régi képcsöves tévéknél ionizáló röntgensugárzás alakult ki, de a legtöbb típusnál ezt leárnyékolták. A sugárzás a mai lapos tévéknél sem jön létre.
Azt azonban érdemes felmérni, hogy a gyermek rossz szokás miatt ül-e közel a tévéhez, vagy azért, mert messzebbről egy fénytörési hiba miatt nem látja jól. Az utóbbi gyanúja esetén gyermekszemészeti szűrővizsgálat szükséges.
2 éves kor alatt ne ültessük le a gyermeket a tévé elé, és későbbi életkorokban is maximalizáljuk a képernyő előtt töltött időt, illetve szűrjük meg a tartalmakat.
Nem szemészeti hátránya van elsősorban ennek, hanem a gyermek testi-lelki fejlődésére van rossz hatással.
Mi a legfontosabb, amit a szemünk egészsége érdekében tehetünk?
Mint oly sok mindenben, itt is fontos a mértékletesség. Az utóbbi években, évtizedekben egyre több digitális eszközt használunk, egyre több időt töltve előttük, és emellett mozgásszegény életmódot folytatunk. A közelről nézett digitális „kütyüknél” szerencsésebb a tévézés, mert nem növeli a rövidlátóság esélyét, de szemünk fáradásához vezethet. Javasolt a megfelelő szemüveg használata, száraz szem esetén műkönny csepegtetése, hogy minél kevesebb megterhelésnek tegyük ki szemünket.
Milyen bizarr következménye lehet, ha túl sokat tévézel? Olvasd el erről szóló cikkünket ide kattintva.
