Íme a hosszú élet titka: száz évig is élhetsz, ha ebből sokat eszel

Olvasási idő kb. 3 perc

Abból az országból nézve, ahol a születéskor várható élettartam nem sokkal haladja meg a 70-et, egész elképesztőnek tűnik, hogy léteznek helyek a Földön, ahol akár száz évig is élhetnek az emberek. Vajon mi a titkuk?

A hosszú élet titka mindig is foglalkoztatta a tudományt, s immár lehetőség nyílik egy ideje arra, hogy az élettartamot a legkülönfélébb mutatók alapján lehessen vizsgálni. Az, hogy egyes területeken jóval magasabb a várható élettartam, mint más vidékeken, a táplálkozás minőségétől is függhet. 

Az, hogy az úgynevezett kék zónákban élők sokkal tovább élnek, mint a Föld egyéb területeinek lakói, régóta ismert. Ezekben a tengerparti régiókban rendszeresen ünnepelnek századik születésnapot is. Japán, Görögország partvidékei, Szardínia, Kalifornia, Costa Rica lakói messze vezetik a születéskor várható élettartamukkal a listát. A kutatók valószínűsítik, hogy a táplálkozásban kell ennek okait keresni.

Bab, borsó, lencse, csicseriborsó: ételek, amiknek köszönhetően mi is megünnepelhetjük a 100. születésnapunkat?
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary

Halat, vadat, s mi jó falat?

Nem feltétlenül a halfogyasztásban keresendő azonban a hosszú élet titka, egy sokkal hétköznapibb termény az, mely a fenti területek kedvelt fogásaiban szerepel. Dr. Dan Buettner, a National Geographic szakértője, aki többek között a kék zónákban élők mindennapjait dokumentálja, a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy 

Idézőjel ikon

minden kék zónában, ahol megfordult, a bab és más hüvelyesek a napi étrend fontos részét képezték és képezik ma is.

De vajon mit tudnak a hüvelyesek, hogy mindennapi fogyasztásuk ennyire megnöveli az egészségesen töltött évek számát?

Mik azok a kék zónák?

Azokat a területeket, melyeken arányaiban a legnagyobb a születéskor várható élettartam, kék zónának nevezik a kutatók. A görögországi Ikaria szigete, a japán Okinava városa, a kaliforniai Loma Linda, a Costa Ricában található Nicoya, illetve Szardínia szerepel az első öt helyen azon a listán, mely a születéskor várható élettartamot sorjázza a világ összes települését számba véve. Ami érdekes, hogy nemcsak sokáig élnek, de egészségesek is a legtovább maradnak az itt lakók.

Míg hazánkban a férfiak és a nők életkorát tekintve 72 és 79 az átlag, az utóbbi mérőszám, azaz az egészségügyi problémáktól mentes életkor átlagos határa mindössze 60 éves kor körül van a KSH adatai szerint. 

Számtalan, hazánkban is megtermő zöldség tartozik a hüvelyesek hatalmas családjába. A pillangósvirágúak szárított magjait azonban mi, magyarok, csak ímmel-ámmal fogyasztjuk a kék zónákban élőkkel ellentétben, akiknek napról napra, szinte minden étkezés során kerül belőlük az asztalra. 

A hüvelyesek családjának minden tagja tele van tápanyagokkal, beleértve a rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, folsavat, cinket, olyan esszenciális aminosavakkal, mint például a lizin. Mindemellett rengeteg fehérjét és rostot is tartalmaznak, vagyis képesek helyettesíteni akár a húst is az ételekben. A pillangósvirágúak termesztése és fogyasztása nem csak élelmezési szempontból lehet előnyős, mivel a velük szimbiózisban élő baktériumok révén képesek megkötni a légkör nitrogéntartalmát, nem igénylik a műtrágyázást sem, vagyis kiváló környezettudatos alternatívát is jelenthetnek. 

A világ jelentős részén alapvető részét képezik a táplálkozásnak a különféle babfélék és egyéb hüvelyesek, ám az európai kultúra a fogyasztásukat a szegénységhez köti. Az év jelentős részében csak konzerv vagy szárított formában érhetők el, utóbbi pedig megnehezíti elkészítésüket, hiszen az előáztatás és a hosszú főzési idő kevéssé barátja a modern konyhaművészetnek. 

A hüvelyesek változatos fogások egészséges összetevői
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Hazánkban ráadásul még európai szinten is feltűnően keveset eszünk belőlük, a kontinens átlagának alig a felét. Pedig érdemes lenne, hiszen élettani előnyük már akkor is számottevő, ha nem vesszük figyelembe azt, miként járulhatnak hozzá hosszú és egészséges életünkhöz

A rendszeres hüvelyesfogyasztás, bár természetesnek tűnik, hiszen sokan éppen ezért nem eszik, kiválóan serkenti az emésztést, mivel javítja a bél tranzitját. Fehérjetartalmuk kimagasló, rengeteg vasat tartalmaznak, így az egyre dráguló húsokat is bátran helyettesíthetjük velük, és még a vitaminhiánytól sem kell tartanunk. Mivel B-vitaminban is bővelkednek, ahaj, a körmök és a bőr egészségére is jótékony hatással vannak. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?