Íme a hosszú élet titka: száz évig is élhetsz, ha ebből sokat eszel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Abból az országból nézve, ahol a születéskor várható élettartam nem sokkal haladja meg a 70-et, egész elképesztőnek tűnik, hogy léteznek helyek a Földön, ahol akár száz évig is élhetnek az emberek. Vajon mi a titkuk?

A hosszú élet titka mindig is foglalkoztatta a tudományt, s immár lehetőség nyílik egy ideje arra, hogy az élettartamot a legkülönfélébb mutatók alapján lehessen vizsgálni. Az, hogy egyes területeken jóval magasabb a várható élettartam, mint más vidékeken, a táplálkozás minőségétől is függhet. 

Az, hogy az úgynevezett kék zónákban élők sokkal tovább élnek, mint a Föld egyéb területeinek lakói, régóta ismert. Ezekben a tengerparti régiókban rendszeresen ünnepelnek századik születésnapot is. Japán, Görögország partvidékei, Szardínia, Kalifornia, Costa Rica lakói messze vezetik a születéskor várható élettartamukkal a listát. A kutatók valószínűsítik, hogy a táplálkozásban kell ennek okait keresni.

Bab, borsó, lencse, csicseriborsó: ételek, amiknek köszönhetően mi is megünnepelhetjük a 100. születésnapunkat?
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary

Halat, vadat, s mi jó falat?

Nem feltétlenül a halfogyasztásban keresendő azonban a hosszú élet titka, egy sokkal hétköznapibb termény az, mely a fenti területek kedvelt fogásaiban szerepel. Dr. Dan Buettner, a National Geographic szakértője, aki többek között a kék zónákban élők mindennapjait dokumentálja, a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy 

Idézőjel ikon

minden kék zónában, ahol megfordult, a bab és más hüvelyesek a napi étrend fontos részét képezték és képezik ma is.

De vajon mit tudnak a hüvelyesek, hogy mindennapi fogyasztásuk ennyire megnöveli az egészségesen töltött évek számát?

Mik azok a kék zónák?

Azokat a területeket, melyeken arányaiban a legnagyobb a születéskor várható élettartam, kék zónának nevezik a kutatók. A görögországi Ikaria szigete, a japán Okinava városa, a kaliforniai Loma Linda, a Costa Ricában található Nicoya, illetve Szardínia szerepel az első öt helyen azon a listán, mely a születéskor várható élettartamot sorjázza a világ összes települését számba véve. Ami érdekes, hogy nemcsak sokáig élnek, de egészségesek is a legtovább maradnak az itt lakók.

Míg hazánkban a férfiak és a nők életkorát tekintve 72 és 79 az átlag, az utóbbi mérőszám, azaz az egészségügyi problémáktól mentes életkor átlagos határa mindössze 60 éves kor körül van a KSH adatai szerint. 

Számtalan, hazánkban is megtermő zöldség tartozik a hüvelyesek hatalmas családjába. A pillangósvirágúak szárított magjait azonban mi, magyarok, csak ímmel-ámmal fogyasztjuk a kék zónákban élőkkel ellentétben, akiknek napról napra, szinte minden étkezés során kerül belőlük az asztalra. 

A hüvelyesek családjának minden tagja tele van tápanyagokkal, beleértve a rezet, vasat, magnéziumot, káliumot, folsavat, cinket, olyan esszenciális aminosavakkal, mint például a lizin. Mindemellett rengeteg fehérjét és rostot is tartalmaznak, vagyis képesek helyettesíteni akár a húst is az ételekben. A pillangósvirágúak termesztése és fogyasztása nem csak élelmezési szempontból lehet előnyős, mivel a velük szimbiózisban élő baktériumok révén képesek megkötni a légkör nitrogéntartalmát, nem igénylik a műtrágyázást sem, vagyis kiváló környezettudatos alternatívát is jelenthetnek. 

A világ jelentős részén alapvető részét képezik a táplálkozásnak a különféle babfélék és egyéb hüvelyesek, ám az európai kultúra a fogyasztásukat a szegénységhez köti. Az év jelentős részében csak konzerv vagy szárított formában érhetők el, utóbbi pedig megnehezíti elkészítésüket, hiszen az előáztatás és a hosszú főzési idő kevéssé barátja a modern konyhaművészetnek. 

A hüvelyesek változatos fogások egészséges összetevői
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Hazánkban ráadásul még európai szinten is feltűnően keveset eszünk belőlük, a kontinens átlagának alig a felét. Pedig érdemes lenne, hiszen élettani előnyük már akkor is számottevő, ha nem vesszük figyelembe azt, miként járulhatnak hozzá hosszú és egészséges életünkhöz

A rendszeres hüvelyesfogyasztás, bár természetesnek tűnik, hiszen sokan éppen ezért nem eszik, kiválóan serkenti az emésztést, mivel javítja a bél tranzitját. Fehérjetartalmuk kimagasló, rengeteg vasat tartalmaznak, így az egyre dráguló húsokat is bátran helyettesíthetjük velük, és még a vitaminhiánytól sem kell tartanunk. Mivel B-vitaminban is bővelkednek, ahaj, a körmök és a bőr egészségére is jótékony hatással vannak. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.