Ahol az emberek 100 évig élnek: a kék zónák titkai

Olvasási idő kb. 3 perc

A hosszú élet kék zónái azok a helyek, ahol az emberek észrevehetően sokkal tovább élnek, mint máshol. Körbenéztünk, hol találhatók ezek, és mi állhat az impresszív statisztikák mögött!

A születéskor várható élettartam a KSH adatai szerint hazánkban is évek óta meghaladja a 70 évet: a tavaly napvilágot látott fiúgyermekek 72, a lányok csaknem 79 évre tervezhetnek. Ez a mutató, bár hosszú ideje folyamatosan nő, így is elmarad az európai átlagtól, csakúgy, mint az egészségesen várható élettartam. Ez utóbbi becslés azt fejezi ki, átlagosan hány egészségben eltöltött év vár a megszületett gyermekekre, vagyis mennyi az az időtartam, amit az ember a betegségek jelentette korlátoktól mentesen eltölthet aktuális porhüvelyében. Magyarországon ez egyébként körülbelül 60 évre tehető, és a nők e tekintetben is valamivel jobban állnak.

A hosszú élet titkára kíváncsi kutatók jobban járnak tehát, ha nem a Kárpát-medencében néznek körül (a szomszédos országok is hozzánk hasonlóan siralmas számokat tudnak felmutatni), hanem az úgynevezett kék zónákat keresik fel. Ez az elnevezés egyébként Dan Buettner amerikai újságírótól származik, aki hosszú évek kemény munkájával igyekezett beazonosítani és felkeresni olyan helyeket, ahol az emberek feltűnően nagy része él ószövetségi hosszúságú életet. Lássuk hát, hova érdemes születnie annak, aki sok időt is szívesen eltöltene a földi létben!

Ikariai szieszta

A Görögországhoz tartozó sziget lakóinak titka egyes kutatások szerint elsősorban a szieszta, avagy délutáni szundi, mely elég, ha egy jó félórát tart, és máris harmadával csökken a szívbetegségek okozta halálozás kockázata. Ahhoz, hogy az itt élők háromszor nagyobb eséllyel töltik be a kilencvenet, mint mondjuk az amerikaiak, mások szerint a helyi gyógyteák is hozzátesznek, méghozzá enyhe vízhajtó hatásukkal, mely nagy segítség a vérnyomás csökkentésében.

Okinava, ahol mindig lesz, aki melletted áll

Az átlagosan 83 évig élő japánok mutatóit felfelé húzni nem kis eredmény, Okinava lakossága pedig éppen ezt tudja. Mindezt állítólag elsősorban a japán kultúra tiszteletének és követésének köszönhetik, és nem utolsósorban az általuk moais-nak nevezett társas támogatásnak, ami ténylegesen élethosszig tartó, szoros és megtartó emberi kapcsolatokat jelent.

Loma Linda, hogy Amerikának is legyen kék zónája

A kaliforniai kék zónaként ismert Loma Linda nincs messze Los Angelestől, és mintegy negyven százalékban hetednapi adventisták lakják, akik feltűnően sokáig élnek. Nem véletlenül, hiszen ez a vallás relatíve szigorúan rendelkezik az egészséges életmódról, nem szabad például inni és cigizni, javallott viszont testmozgást végezni. Akik pedig még a hetednapi adventistáknál is tovább élnek, azok a vegetáriánus hetednapi adventisták, akiknél vélhetően a szív-, a vese- és a cukorbetegség alacsonyabb előfordulása javítja a mutatókat.

Még egy ilyen leosztás, Gyuri, és jelentősen rontok a statisztikai mutatóinkon!
Fotó: Shutterstock

Nicoya a nicoyaiaké

A Costa Rica-i város csodás élettartam-kilátásai Buettner szerint abból eredhetnek, hogy napi kalóriabevitelük javát reggel fogyasztják el. Ezzel pedig egész napra elkerülik a túlevést, ami nem a nagy zabálásokat, hanem leginkább azt jelenti, hogy mi velük ellentétben minden nap egy kicsivel többet eszünk, mint kellene, ebből pedig hosszú távon jelentkeznek a problémák. A hozzáértők szerint a csodás statokban ezenfelül annak is lehet azért némi szerepe, hogy a nicoyaiak rengetegféle vitamindús gyümölcshöz jutnak közvetlenül is hozzá, és előszeretettel fogyasztják is azokat.

Paradicsomi Szardínia

A pásztormatuzsálemek tömegeinek otthont adó híres olasz sziget, Szardínia is bekerült a kék zónák nyilvántartásába, ráadásul nem is rossz mutatókkal. Buettner szerint az itt élők nagyrészt mozgásgazdag életvitelüknek köszönhetik, hogy sikerrel dacolnak az idő vasfogával, hiszen bárhova mennek is, rengeteget kell hozzá gyalogolni, mégpedig nem is valami könnyű terepen.

A kék zónákon végigtekintve úgy tűnik tehát, nem ússzuk meg, hogy egészségesen kelljen élnünk, ha számottevően megnyújtanánk az aktuális inkarnációnkat. Ha pedig te is kipróbálnád, milyen érzés három darab számos gyertyát elfújni a szülinapi tortádon, itt járhatsz utána, hogyan lehet száz évig élni:

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Terebélyes Tibor
Terebélyes Tibor
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?