Ez a növény segíthet megelőzni a Parkinson-kórt

Olvasási idő kb. 3 perc

Noha már megannyi elmélet született a Parkinson-kór késleltetésével és megelőzésével kapcsolatos kutatások során, egy friss tanulmány szerint ebben egy barna alga is segítséget nyújthat.

A 2024-es tanulmány szerint az Ecklonia cava nevű tengeri moszat fogyasztása lassíthatja vagy megelőzheti a Parkinson-kórt. A kutatók megállapították, hogy a hínárban – amelyet az ázsiai konyhában gyakran használnak levesekben és salátákban – található antioxidánsok megvédhetik idegsejtjeinket a szabad gyökökkel szemben, így megelőzhetik ezt a betegséget.

Megérkezhet a segítség a Parkinson-kór ellen?

A kutatók korábban összefüggést találtak az étrendi antioxidánsok és a Parkinson-kór megelőzése között. Például arra jutottak, hogy a rezveratrol – amely számos növényben és gyümölcsben, többek között a vörös szőlőben, a bogyós gyümölcsökben és a földimogyoróban is megtalálható – a Parkinson-kór több egérmodelljében megvédte az agyban a dopamint termelő neuronokat az elhalástól. Az ellagsav, az α-liponsav és a mirtenál mind javította az egereknél a tanulási és memóriateljesítményt, valamint a neuromuszkuláris koordinációt – izomtevékenység működését szabályozó idegrendszeri folyamatok.

Az ellagsav több gyümölcsből és zöldségből is bevihető, többek között a szőlőből, a gránátalmából, a bogyós gyümölcsökből és a diófélékből. A mirtenál különböző növényekben, például az izsópban és a zsályában, az α-liponsav pedig a vörös húsokban, a spenótban és a brokkoliban is megtalálható.

Egy tengeri alga segítség lehet a Parkinson-kór ellen
Fotó: FG Trade Latin / Getty Images Hungary

Szervezetünk káros szabad gyököket termel a környezeti ártalmakra, például az ultraibolya sugárzásra és a légszennyezésre válaszul. A szabad gyökök a sejtekben zajló normális folyamatok természetes melléktermékei. Az antioxidánsok megvédik a sejteket a szabad gyökök által okozott károktól. A szervezetünk természetes módon termel antioxidánsokat, de egyes élelmiszerek, mint például az Ecklonia cava, antioxidánsokban gazdagok, és kiegészíthetik a természetes módon termelt antioxidánsokat, hogy segítsék a szervezetünket a szabad gyökök okozta károk elleni küzdelemben. Emellett antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású is.

„Parkinson-kóros” egerek

A rotenon elpusztítja az agyban a dopamint termelő neuronokat, aminek következtében az egereknél a Parkinson-kórhoz hasonló betegség alakul ki, hasonló tünetekkel, például lassabb mozgással és gyomor-bélrendszeri zavarokkal.

Miután a kutatók Parkinson-kórt idéztek elő az egerekben, egyeseket az Ecklonia cava antioxidánsokkal, másokat pedig a szokásos étrenddel etettek. Azt találták, hogy az antioxidánsokkal etetett egerek agyában a dopamint termelő neuronok védettnek tűntek. Ezen egereknél kevesebb Parkinson-kóros tünet is jelentkezett, mint a hagyományos étrenddel etetett egereknél.

A rotenon növeli a szabad gyökök termelődését, ami elpusztítja a sejteket. A kutatók megfigyelték, hogy az antioxidánsok csökkentették a sejtekben a rotenon által kiváltott szabad gyökök termelését, megakadályozva ezzel a sejtpusztulást. Ez a kutatás jelentheti azt, hogy megelőzhető és lassítható a Parkinson-kór, de az állati modelleken végzett vizsgálati eredmények nem mindig jelentik azt, hogy az embereknél is hatásos lehet.

Mi az az Ecklonia cava?

Az Ecklonia cava – más néven lapátfű, kajime, noro-kajime vagy gamta – egyfajta barna alga, amely gazdag egy florotannin nevű antioxidánsban. Japánban és Koreában élelmiszerekhez és a gyógyászatban is használják magas koleszterinszintre, rákra, porckopásra, sportsérülésekre, cukorbetegségre és sok más betegségre. 

A tengeri moszatok az óceánban növő algafélék. A vöröstől a zöldön és a barnán át a feketéig több színben is fellelhető tengeri algák sziklás partok mentén nőnek, de leginkább az ázsiai országokban fogyasztják őket. Több mint 97 százalékát Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Japán és Malajzia állítja elő.

Az Ecklonia cava antioxidánsban gazdag, amely egy kutatás szerint hatásos lehet Parkinson-kór ellen
Fotó: d3_plus D.Naruse Japan / Getty Images Hungary

Idegrendszert érintő betegség

A hosszú évek alatt kialakuló Parkinson-kór egy idegrendszert érintő betegség, amely tünetei között szerepelhet a remegés, a merevség, a mozgási nehézségek, a depresszió, a kognitív károsodás és autonóm funkciók zavarai. Ez akkor következik be, amikor a dopamint – a mozgást irányító vegyi anyagot – termelő neuronok elkezdenek elpusztulni az agyban. Bár önmagában nem halálos, súlyos szövődményeket okoz, amelyek halálhoz vezethetnek. Jelenleg nincs rá gyógymód, a tüneteket enyhíteni lehet csupán.

A Parkinson-kór az Alzheimer után a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, amely előfordulása 60 éves kor után minden évtizedben megháromszorozódik. 2015-ben 6,9 millió betegről tudtunk, de 2040-re ez a szám megduplázódhat, és 14,2 millióra emelkedhet, elsősorban a világ népességének gyors elöregedése miatt.

Egy új teszt akár kilenc évvel korábban is jelezheti a demenciát, még a tünetek megjelenése előtt. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkben.

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?