Így menstruáltak a nők a kőkorszakban: hihetetlen, mit használtak ezeken a napokon

Olvasási idő kb. 4 perc

Nem is volt oly régen, mégis elképzelhetetlen egy mai nő számára, hogy rongyokat használjon a menstruációs napjain. Pedig nagyanyáink e módszere nem is volt kezdetleges az évezredekkel ezelőtt élt nőkéhez képest.

Noha a menstruáció mindig is jelen volt a nők életében, az, ahogyan kezelték, óriási fejlődésen ment keresztül az évezredek során. A kőkorszaktól kezdve a modern időkig megannyi kreatív megoldás született, ám a menstruációs bugyik és csészék korában ma már a legtöbb múltbéli módszert kőkorszakinak találjuk – szó szerint.

Kőkorszaki női praktikák

Ami azt illeti, már a kőkorszakban is voltak találékony – és valószínűleg meglehetősen kényelmetlen – megoldások a menstruáció napjaira, amely a paleolitikumban a 7 és 13 éves kor közötti lányokat érintette. A legkorábbi feljegyzések szerint a kőkorszakban – i. e. 30 000 és i. e. 3 000 között – a nők bőrből, valamint lenvászonba csomagolt mohából és homokból készített betéteket használtak.

A paleolitikum emberének egészen más szokásai voltak
Fotó: FrÃdÃric Soltan / Getty Images Hungary

Ennél fejlettebb megoldásokkal rendelkeztek az ókori egyiptomiak, akik már újrahasználható ágyékkötőket és papiruszból, fűből, valamint pamutból készült tamponszerű eszközöket is alkalmaztak. Nem úgy, mint az ókori római nők, akik gyapjút, vagy a görögök, akik Hippokratész szerint faágakra tekert lent vagy házilag készített rongyokat használtak a vér felfogására – no és tengeri szivacsokat.

Idézőjel ikon

Az ókori egyenlítői Afrika női is találékonyak voltak, ők fűszőnyegeket vetettek be betét gyanánt.

Amikor tabu lett a menstruáció

Míg az ókorban a menstruációs vér a szertartások és termékenységi rítusok része volt, addig a középkorban egyre nagyobb teret hódított a havi vérzés körüli szégyenérzet, amely főleg

a vallás és a biológia hiányos megértése miatt hamarosan tabu is lett.

Akkoriban sokan hittek például abban, hogy a menstruációs vér elpusztíthatja a terményt, vagy, hogy elhomályosíthatja a tükröket. Attól még létezett, és a nőknek ugyanúgy meg kellett oldania azokat a napokat: egyesek szerint a nők ekkor mohát tettek a lábuk közé a vér felfogására, de a leggyakrabban ruhadarabokat használtak házi készítésű betétként. 

A római nők az ókorban gyapjút használtak „betétként”
Fotó: alantobey / Getty Images Hungary

Már a szagok ellen is védekeztek a nők

A 15-19. században sem sokat változott a helyzet, már ami a menstruáció miatti tabut illeti. Bár a nők a vérzés napjain titokban intézték az ügyes-bajos dolgukat, mai szemmel nézve még mindig meglehetősen kezdetleges kellékekkel. Ebben az időszakban ugyanis pamutot és flanelt tettek a fehérneműjükbe menstruáció idején, de miután ez nem volt higiénikus, feltalálták a bugyi és a vér közé helyezendő gumis kötényt. Noha az új kellék jó védelmet jelentett, hiszen segítségével megóvhatók lettek a ruhák, meglehetősen kényelmetlen és kellemetlen szagú volt. Persze utóbbira is volt gyógyír: a szag kezelésére gyakran szerecsendiót és más illatos szereket használtak.

Ennek hatására jelentek meg az 1800-as években a menstruációs övek, amelyeket az alsóneműre lehetett rögzíteni, és nedvszívó képességüknek köszönhetően felfogták a vért.

Ám ezeket az eszközöket nem mindenki használta, hiszen Európában az alsóbb osztályok női számára elérhetetlenek voltak. Nekik – jobb híján – a ruhájukba kellett menstruálniuk, vagy azokon a napokon egyszerűen csak alsónemű nélkül, szoknyát viseltek, hogy a testükből szabadon távozhasson, aminek távoznia kell. 

A kereskedelem is felfedezte magának a menstruációt

Az első, kifejezetten menstruációs célra készült termékek a 19. század felé kezdtek megjelenni, különösen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. A betétek e korai formái bár ellátták feladatukat, nagyságuk és durvaságuk miatt elég kényelmetlen viseletnek számítottak. Érdekesség, hogy tulajdonképpen az első világháború hozta meg az igazi változást,

Idézőjel ikon

a sebesülteket ellátó ápolónők ugyanis azt vették észre, hogy a kötések kitűnően szívják a vért.

A nők menstruációját sokáig tabunak tekintették
Fotó: Crossen, Harry Sturgeon, 1869 / Wikimedia Commons

Az egészségügyi betétek tehát innentől kezdve váltak kereskedelmi termékké, és ez idő tájt, az 1920-as évektől lettek széles körben elérhetők – köszönhető ez a reklámkampányoknak, amelyek során a vállalatok egy egészen új piacot céloztak meg. 

1921-ben megszületett a gézréteggel fedett, cellulózgyapotból készült Kotex betét is.

Bővült a menstruációs termékek palettája

A menstruációs termékek sorát az 1930-as években a tamponok követték, és bármilyen furcsa is, erre az időszakra tehető a csészék megjelenése is, amelynek továbbgondolt változatát a mai nők is használják, sőt többnyire szeretik is. A tamponokat egyébként eredetileg nem menstruációra tervezték, hanem az orvosi gyakorlatban használták a mély sebek vérzésének csillapítására.

Idézőjel ikon

Arra csak később jöttek rá, hogy használható másra is: ennek első formája volt 1931-ben a Tampax.

A Tampax volt az első tampon, amelyet már kifejezetten a nőknek szántak
Fotó: Canadian Nurses' Association / Wikimedia Commons

Sok nő nem jut hozzá 

A mai csészék, menstruációs bugyik és különböző méretű, formájú és nedvszívó-képességű betétek és tamponok világában nehéz elképzelni a kőkorszaki nőt, aki a természetben talált „kellékekkel” próbálta felvenni a kesztyűt a néhány napig tartó, havi „testi jelenséggel”. Miközben azonban fejlődtek a menstruáció kezelésének módszerei, valamint az azzal kapcsolatos társadalmi attitűdök, még ma is sokaknak gondot okoz hozzájutni a megfelelő termékekhez.

Ha szeretnéd megtudni, hogy mit jelent a menstruációs szegénység, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.