Három név közül választják ki azt az egyet, amelyet az a 10 500 évvel ezelőtt élt kőkorszaki nő kap majd, akinek arcát belga kutatók DNS-minták és lenyűgöző 3D-rekonstrukció segítségével keltették életre.
Nem is volt oly régen, mégis elképzelhetetlen egy mai nő számára, hogy rongyokat használjon a menstruációs napjain. Pedig nagyanyáink e módszere nem is volt kezdetleges az évezredekkel ezelőtt élt nőkéhez képest.
Hogyan éltek a családok a múltban? Miként nevelték és kezelték a gyerekeket a történelem előtti időkben, a reneszánsz vagy az ipari forradalom idején? Cikksorozatunk első részében azt vesszük górcső alá, milyen lehetett gyereknek lenni a kőkorszakban.
Ne hagyd, hogy agyad ősi része diktálja az ütemet, hekkeld meg válaszreakciódat 21. századi technikákkal!
A két kőkorszaki szaki, vagyis Frédi és Béni a kultikus rajzfilmsorozat Kovakövi karácsony című epizódjában, később pedig a Karácsonyi harácsoló című egész estés tévéfilmben is megünnepelte a karácsonyt, ami látszólag ellentmondás, hiszen a történet évezredekkel Krisztus születése előtt játszódik. Az élénk fantáziájú rajongók azonban erre is találtak megoldást.
A willendorfi vénuszként ismert szobrocska és a hasonló, telt nőalakokat formázó alkotások a kőkorszaki művészet legjelentősebb emlékeiként maradtak az utókorra – lehetséges azonban, hogy teljesen félreértelmeztük a történelem előtti művészek szándékait, sőt, a nemüket is eltévesztettük.
Régészek úgy gondolják, a dél-angliai Avebury kőkör a neolitikus korszak előkelőségeinek egykori otthonát rejti.
A kőkori ember igencsak magányos lehetett – egy friss kutatás szerint ugyanis ez idő tájt alig több mint ezerötszáz lakója volt Európának.
Egyelőre még csak koncepció, de akár ilyen eszközzel is apríthatja a zöldségeket nemsokára.
