A kőkorszak gyermekei boldogabbak lehettek a maiaknál

Olvasási idő kb. 4 perc

Hogyan éltek a családok a múltban? Miként nevelték és kezelték a gyerekeket a történelem előtti időkben, a reneszánsz vagy az ipari forradalom idején? Cikksorozatunk első részében azt vesszük górcső alá, milyen lehetett gyereknek lenni a kőkorszakban.

Életkörülményeik kétségkívül nomádabbak voltak, mint a legtöbb 21. századi család gyermekéi, de ha egy kicsit jobban beleássuk magunkat abba, hogyan is éltek ezek a gyermekek, könnyen beláthatjuk, hogy

folyó meleg víz, a hűtőszekrény, a mikrosütő és az elektromos áram használata nélkül is lehettek nagyon boldogok, sőt, akár boldogabbak is, mint sok mai gyermek.

Az is tény ugyanakkor, hogy sokkal több feladatuk volt a ház körül, és meglepően fiatal korukban kötelezték már őket változatos feladatok végrehajtására. Megférhet egymás mellett a modern szemmel gyermekmunkának bélyegezhető feladatok kirovása és a boldogság? Milyen volt a kőkorszaki gyereknevelés?

Így élt egy kőkorszaki gyerek

Hogy a kérdésre választ kaphassunk, érdemes megvizsgálni, pontosan milyen feladatokkal járt a szülővé válás a történelem előtti időkben. Családtervezésről vagy a baba érkezésére való felkészülésről itt modern értelemben véve egészen biztosan nem beszélhetünk, ugyanakkor internetes fórumok, nagyszülők, gyermekorvos vagy védőnő helyett a kőkorszaki ember még bátran hallgatott ösztöneire. Ezek pedig a túlélés érdekében is gyakorolt praktikákkal is egybevetve világosan azt az utat jelölték ki számára, amely felé mostanában tér vissza sok szülő:

Idézőjel ikon

a gyerek szükségleteinek kielégítése erőteljesebben történt, mint amire gondolnánk.

A hordozás nem 21. századi őrület, a kőkorszaki gyerekeket is így vitték magukkal szüleik
Fotó: mmpile / Getty Images Hungary

A kőkori anyák gyermekeiket gyakorlatilag tejfogaik elvesztéséig, azaz 4-6 éves korig szoptatták – ezzel manapság már bulvárújságba lehet kerülni, de

a hosszan tartó szoptatás a természetes elválasztódás kivárásáig egyáltalán nem aberráció, hanem a gyermek természetes igénye.

Hasonló „modern hóbortnak” tartják sokan a hordozást, pedig ez is a kőkorból származó sajátosság. A történelem előtti időkben nem volt bébiszitter, akivel otthon maradtak volna a kicsik: őket testükre kötve vitték magukkal a felnőttek, amikor feladataikat végezték. Az együttalvás is teljesen természetes volt, olyannyira, hogy teljes családok, akár közösségek osztoztak egy téren, ahol a csecsemők és kisgyerekek is ott voltak, természetesen. Ilyen körülmények között az igény szerinti szoptatás is megvalósulhatott, már csak azért is, mert senki sem szerette volna éjjel a síró kis kőkorszakit hallgatni. A sírva hagyás nem fordult elő, és azt sem várták el a kicsiktől, hogy képesek legyenek önmaguk megnyugtatására.

Hamar kaptak feladatokat is

Bölcsi és ovi híján a gyerekek családjukkal, szüleikkel töltötték idejüket, megfigyelhették őket már egészen kis koruktól kezdve munka közben is. Több százezer éves namíbiai lábnyomok vizsgálatával tudjuk igazolni, hogy hároméves gyerekek már részt vettek az állatok legeltetésében, még kisebb, egy-két éves társaik pedig végignézték, ahogy szüleik a közelben szerszámokat készítenek. Ez az életvitel tehát azzal is járt, hogy jóval hamarabb kaptak munka jellegű feladatokat is, mint a mai gyerekek. Ezekhez járt nekik megfelelő méretű szerszámocska is.

Robert Losey és Emily Hull, a kanadai Edmontonban található Albertai Egyetem régészei egy 1700 éves szemétkupacból származó leleteket vizsgáltak Oregonban, ahol kézi lándzsadobó eszközök törött maradványait is megtalálták: ezek némelyike ugyanakkor szokatlannak tűnt számukra.

Az eszközök túl kicsik voltak egy felnőttnek: valószínűleg gyerekek kapták meg azokat, hogy gyakorolhassanak velük, vélekednek a kutatók.

Hasonló következtetésekre jutottak mások is: a gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve kapcsolatba kerülhetnek azokkal az eszközökkel, amelyeket a felnőttek munkához, élelemszerzéshez és vadászathoz használtak, gyakran szülői felügyelet nélkül. Az elmúlt húsz évben már aktívan kutatják azt, milyen módon lehettek az óvodáskorú kicsik a történelem előtti idők társadalmainak produktív tagjai – azaz már nemcsak játékszereket, hanem apró szerszámokat is keresnek, amelyek bebizonyíthatják, mi mindenre voltak képesek a kőkori gyerekek.

A közelmúltban gyermekkézbe szánt tűzkőre bukkantak svéd lelőhelyeken, valamint

Idézőjel ikon

miniatűr viking fegyverek és élelmiszer-feldolgozó eszközök is felbukkantak az ásatások során a történelem előtti időkből.

A fiatal vikingek ezeket feltehetően ügyesen használták, tinédzserkorukra katonává is váltak a csontvázak vizsgálatai szerint.

Hamar megtanulták azt, ami a túléléshez kellett
Fotó: gorodenkoff / Getty Images Hungary

Fejlődésük szempontjából ideális törődést kaptak

A fentiekből következik, hogy a gyerekeknek sok lehetősége volt szabad játékra – nem állt fölöttük a helikopterszülő, hogy a megfelelő tevékenység felé terelje őket: amint dolga volt, a többi kisgyermek társaságában hagyta csemetéjét, akiben

a hordozás, szoptatás és együttalvás hatására feltehetően egyszerűen kialakult az egészséges kötődés.

A gyerekek ahhoz is hozzászoktak, hogy nemcsak szüleik, hanem más felnőttek felügyelik őket: egy olyan korban, ahol a felnőttek negyven évet éltek, és sok gyermek még 15. életéve előtt meghalt, szükség volt a biztonságra, ezt pedig a felnőttek együttműködése adta meg. A nem strukturált szabad játék javítja a mentális egészséget és növeli az intelligenciát, a hosszan tartó szoptatás pedig fokozza az immunitást – amit az ősember ösztönből tett, az mind meghosszabbította gyermeke életét.

Idézőjel ikon

Mindez azért nem azt jelenti, hogy hároméves kortól teljes mértékben miniatűr felnőttként bántak ekkoriban a gyerekekkel.

A kor mércéjével mérve meglehetősen drága, azaz nehezen hozzáférhető alapanyagokból készített figurákat, babákat is találhatunk a leletek között, ezek elkészítésével rengeteg időt tölthettek el a felnőttek, ami nagyfokú szeretetre utal. De emellett a kicsik a mindennapok tevékenységeibe is beletanultak – nem gyermekmunkát végeztek, hanem ahogyan otthon szívesen pakol be a mosógépbe, töröl port vagy porszívóz gyermeked, úgy kapcsolódtak be ezek a kicsik is szüleik mindennapi tevékenységeibe. Hogy itt állatok felügyeletéről vagy épp kibelezéséről volt szó, az a kor sajátossága. Összességében azonban minden okunk megvan arra, hogy úgy gondoljuk, a kőkorszaki gyerekek szabadon, boldogan, rájuk szabott figyelem mellett nőttek fel.

Allergodil a család minden tagjának

Allergodil a család minden tagjának

A szénanátha és az egész éven át tartó allergiás nátha tüneti kezelésére az Allergodil orrspray 6 éves kortól adható. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás és orrnyálkahártya-gyulladás megelőzésére, tüneti kezelésére Allergodil szemcsepp használható 4 éves kortól. Hosszútávú segítség az allergiára.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.