Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A két kőkorszaki szaki, vagyis Frédi és Béni a kultikus rajzfilmsorozat Kovakövi karácsony című epizódjában, később pedig a Karácsonyi harácsoló című egész estés tévéfilmben is megünnepelte a karácsonyt, ami látszólag ellentmondás, hiszen a történet évezredekkel Krisztus születése előtt játszódik. Az élénk fantáziájú rajongók azonban erre is találtak megoldást.
Az interneten régóta terjedő rajongói elmélet hívei úgy gondolják, a Frédi és Béni valójában egy atomháborút követő posztapokaliptikus jövőben játszódik, melyet a karácsony ünneplése mellett több más „tény” is bizonyít. A sorozat hősei számos modern eszközt – autót, televíziót, lemezjátszót – használnak, újságot olvasnak és tekézni járnak, ami arra utalhat, hogy ezek a berendezések már korábban léteztek, csak a civilizáció pusztulásával visszafejlődtek: a kocsikat lábbal kell hajtani, a kőből készült hanglemezek ősmadarak csőrével szólaltathatók meg, satöbbi. Szintén bizonyíték lehet a „kőkorszaki” társadalom fejlettsége, például a munkahelyek, a bankrendszer, a kórházak létezése és hatékony működése.
Sokan a Frédi– Béni futurisztikus megfelelőjének tartott Jetson család segítségével magyarázzák az atomháború-elméletet: a két nem hétköznapi família közös filmjében Jetsonék zseni kisfia, Elroy időgépet eszkábál, amellyel a távoli jövőbe szeretne eljutni, meghibásodás folytán azonban a család a kőkorszakba pottyan – vagy mégsem? Lehetséges, hogy a szerkezet egyáltalán nem hibásodott meg, Jetsonék tényleg előre- és nem visszamentek az időben, csak ők hiszik tévesen, hogy a prehisztorikus korba kerültek. Olyan elmélet is létezik, amely szerint a két család valójában egy időben él, csupán az atomháború utáni emberiség oszlott két részre: a föld felszínén maradtak őskori szintre süllyedtek vissza, míg azok, akik elmenekültek, a sztratoszférában, gigantikus toronyházakban élnek sci-fi filmekbe illő körülmények között.
A legégetőbb kérdés azonban: ha tényleg a távoli jövőben járunk, hogy léteznek dinoszauruszok A két kőkorszaki szaki történetében? Az élelmes rajongók természetesen ezt is megmagyarázták: egyesek úgy gondolják, az őshüllők egy Jurassic Park-szerű kísérletnek köszönhetően éledtek újra még az atomháború előtt, míg mások szerint a Földet elárasztó sugárzás miatti mutációk tehetők felelőssé megjelenésükért. Utóbbi változat azt is megmagyarázná, miért annyira intelligensek a Frédi és Béniben felbukkanó dinók – némelyikük még a beszédre is képes.
Végezetül: a sorozat az 1960-as években, a hidegháború időszakában készült, amikor az atomháború veszélye még tényleg ott lebegett az emberiség feje felett – kell-e ennél meggyőzőbb érv? Akárhogy is legyen, Flintstone-ék történetei generációkat szórakoztattak – idehaza jelentős részben Romhányi József rendkívül ötletes fordításának köszönhetően –, és idén karácsonykor is kellemes perceket szerezhet, ha elővesszük valamelyik ünnepi epizódot.
