Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokszor hallani, hogy a szúnyogirtás nem veszélyes más fajokra, mégis gyakran kérik, hogy ilyenkor csukjuk be az ablakot. A szakértő elárulta, hogy mi az igazság.
Újra és újra felmerülő téma, hogy a szúnyogirtásra használt szer hogyan hat más állatokra, illetve az emberekre. Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN ÖK főigazgatója, a Szúnyogmonitor vezető kutatója az intézet közleményében úgy fogalmazott, a kémiai gyérítés olcsóbb és gyorsabban kivitelezhető, mint a biológiai. Utóbbi viszont – megfelelően alkalmazva – környezetkímélőbb és hatékonyabb is lehet.
A kémiai irtószer csak akkor hat, ha az aktív repülési időszakukban éri a szúnyogokat a permet.
Mégis káros lehet az emberre a szúnyogirtás
Hiába járják végig esténként a permetezőautók a településeket, nem mindenhol a kívánt időszakban tudják kijuttatni az irtószert, így csökken annak hatékonysága – tette hozzá a főigazgató.
A szakember szerint a kémiai irtószer környezetkárosító, mivel lényegében a hatóanyaga egy általános idegméreg, amely a legtöbb repülő rovart elpusztítja, de a tápláléklánc útján bejuthat a gerincesek szervezetébe is. Rengeteg más rovar esik áldozatául, minden 1000, kémiai módszerrel elpusztított rovarból csak 1-2 egyed a gyérítendő csípőszúnyog. Garamszegi László Zsolt megjegyezte, bár azt mondják, hogy az irtószer nem káros az emberre, nagy dózisban mégiscsak az lehet.
Úgy kell érteni, mintha valaki elszívna egy cigarettát. Egytől még nem sok baja lehet, de aki rengeteget dohányzik, tüdőrákot kaphat. Tehát nagy dózisban az emberre is hatása van, nem véletlenül kérik, hogy csukjuk be az ablakot, és mossuk meg a permetezés után a kertben szedett gyümölcsöket.
Mindezek mellett a kémiai irtószerek csak a kifejlett példányokra hatnak – ellentétben a biológiai eljárással, ami a vízben fejlődő lárvákra fejti ki hatását. Valamint a felhasznált irtószert specifikusan a csípőszúnyogokra találták ki, így más élőlényeket nem károsít.
Hazánkban az elmúlt évtized során három új inváziós csípőszúnyogfaj jelent meg. Szerencsére több ezer befogott példány genetikai szűrése alapján a jelenlegi helyzet szerint nem fertőzöttek sem a nyugat-nílusi láz, sem a chikungunya-láz, vagy a dengue-láz és a zika vírusával. Az ázsiai tigrisszúnyog begyűjtött mintáiban a kutyák szív-, valamint szem- és bőrférgességét okozó féreg (Dirofilaria) kórokozóját találták meg, de ezt a betegséget őshonos szúnyogjaink is terjeszthetik.
