Ha ezt a hétköznapi jelet tapasztalod, kétszer nagyobb a Parkinson-kórra az esélyed

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy tanulmány megerősítette, hogy a szorongás potenciálisan a Parkinson-kór korai jele lehet az idősebb felnőtteknél.

A köztudatban leginkább a kézremegéssel azonosított Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, amely a várható élettartam növekedése miatt 2040-re már több mint 14 millió embert érinthet. A korai diagnózis kulcsfontosságú az állapot kezelésében, de a Parkinson-kór kezdeti, nem motorikus tüneteinek felismerése továbbra is kihívást jelent. Ezért is bír komoly jelentőséggel a kutatók új felfedezése.

A szorongás az Alzheimer-kór egyik korai jele

A British Journal of General Practice című tudományos folyóiratban publikált tanulmány a korábbi kutatásokkal összhangban megerősítette, hogy a Parkinson-kór diagnózisát gyakran szorongásos tünetek előzik meg. Az eredmény arra enged következni, hogy

a szorongás a betegség egyik korai jeleként a Parkinson-kór indikátora lehet – még ha a pontos kapcsolat egyelőre nem is tisztázott.

Bár már más tanulmányok is kimutatták, hogy a Parkinson-kór fokozott kockázatot jelenthet a szorongással küzdőkre nézve, azok nem vettek figyelembe bizonyos befolyásoló tényezőket. A friss tanulmány az újonnan jelentkező szorongás és a Parkinson-kór későbbi diagnózisa közötti kapcsolatot elemezve pótolta a hiányosságot.

A szorongás is a Parkinson-kór figyelmeztető jele lehet
Fotó: Ekaterina Goncharova / Getty Images Hungary

A kutatók a vizsgálathoz brit orvosi adatbázisokból származó adatokat használtak fel, 50 és 99 év közötti egyénekre összpontosítva. Az érintetteket két csoportba osztották, újonnan diagnosztizált szorongásos betegekre és szorongástól mentesekre.

Az adatok elemzéséhez a kutatók túlélési regressziós modellek segítségével becsülték meg a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, olyan tényezőket figyelembe véve, mint az életkor, a nem, a társadalmi és pénzügyi helyzet, az életmódbeli döntések (például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testtömegindex), illetve a releváns egészségügyi állapotok (súlyos mentális betegség, fejsérülés, demencia).

A követési időszakban a szorongásos csoportban 331 személynél diagnosztizáltak Parkinson-kórt, a diagnózisig eltelt idő mediánja 4,9 év volt. A hajlamosító tényezőkkel való kiigazítás után az adatok azt mutatták, hogy a Parkinson-kór kockázata több mint kétszer olyan magas a szorongó embereknél.

Ilyen további tünetek kísérhetik

A vizsgálat több, a Parkinson-kórhoz kapcsolódó prodromális, vagyis a betegség kezdetét jelző jelet is azonosított a szorongásos egyéneknél, beleértve az alvási problémákat, a depressziót, a fáradtságot, a székrekedést, a kognitív károsodást, valamint a specifikus motoros tüneteket, köztük a remegést és az izommerevséget.

Fontos szerepet játszhat a Parkinson-kór elleni küzdelemben

„Ha megértjük, hogy a szorongás és az említett jelek hogyan állnak összefüggésben a Parkinson-kór kialakulásának magasabb kockázatával az 50 év feletti korcsoportban, reméljük, hogy képesek leszünk korábban felismerni ezt az állapotot, és segíthetünk a betegeknek abban, hogy időben megkapják a szükséges kezelést” – közölte Juan Bazo Avarez, a tanulmány társszerzője, az University College London munkatársa.

Sokan a kézremegésről ismerik a Parkinson-kórt
Fotó: Catherine McQueen / Getty Images Hungary

Mivel a vizsgálathoz felhasznált adatok egészségügyi nyilvántartásokból származtak, amelyeket klinikai célból gyűjtöttek, a megbélyegzéstől való félelem és a hiányos dokumentáció miatt alulértékelhették a mentális állapotok elterjedtségét. Ez azt jelenti, hogy a szorongás és

Idézőjel ikon

a Parkinson-kór közötti tényleges kapcsolat a megfigyeltnél is erősebb lehet.

„A szorongást nem kutatják olyan részletesen, mint a Parkinson-kór más korai mutatóit. További kutatásoknak kell feltárniuk, hogy a szorongás korai előfordulása milyen módon kapcsolódik más korai tünetekhez és a Parkinson-kór hátterében álló progresszióhoz a betegség kezdeti szakaszában” – emelte ki Anette Schrag, egy másik társszerző.

Ma már azt is tudjuk, hogy a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát bizonyos vegyszerek is befolyásolhatják. Erről itt olvashatsz bővebben.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?