Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy ausztrál kutatók által kifejlesztett új alkalmazás képes lehet megelőzni az életveszélyes állapotot azzal, hogy időben felismeri a köznyelvben szélütésként emlegetett stroke-ot.
A stroke egy agyműködési zavar, amit az okoz, hogy az agy egyes részeihez nem jut elegendő oxigén. Két fő típusa létezik: az agyi infarktus, amikor az agyat oxigéndús vérrel ellátó ér eldugul, és az agyvérzés, amikor egy ér eldurran, és emiatt a vér elárasztja az agy egyes területeit. Mindkettő gyorsan alakul ki, és életveszélyes állapotot eredményez, mivel az agy rendkívül érzékeny az oxigénhiányra. Ha nem történik azonnali orvosi beavatkozás, visszafordíthatatlan károsodások keletkezhetnek. A Semmelweis Egyetem adatai szerint Magyarországon minden félórában meghal valaki stroke-ban, mert túl későn vagy egyáltalán nem ismerik fel a tüneteit. Ezen változtathat az az új okostelefonos alkalmazás, amely a mobil kameráján keresztül elemzi a használója arcmozgását, és ez alapján képes felismerni a közeledő veszélyt.
Az életveszélyes állapoton csak azonnali beavatkozás segíthet
A stroke nem minden esetben jár fájdalommal, ezért sokan nem veszik komolyan, ha rosszul lesznek, azt hiszik csak idegesek, felment a vérnyomásuk, elfeküdték a karjukat, vagy csak a meleg miatt elgyengültek, elszédültek. A legrosszabb, amit tehetnek, ha arra várnak, hogy enyhülnek vagy elmúlnak a tünetek. Ez persze megtörténhet, ezt hívják orvosi nyelven átmeneti agyi vérkeringési zavarnak. Az esetek többségében azonban az agyi érelzáródás tartósan fennálló tünetekkel jár, és életveszélyes állapotot eredményez, amin csak sürgős beavatkozás segíthet.
A vérrögoldó kezelést a roham kezdetétől számított 3-4,5 órán belül el kell kezdeni, különben visszafordíthatatlan a károsodás
– figyelmeztet Bereczki Dániel neurológus, aki szerint különösen a mostanihoz hasonló melegben nagy ennek a veszélye, mivel ilyenkor a szív- és érrendszeri kockázat fokozódik.
Az igazgató azt is elmondja, hogyan lehet megállapítani, hogy valakinek stroke-ja van-e: erre utal, ha a száj félrehúzódik, a beszéd elakad, és ha az egyik oldali végtagok megbénulnak.
Arra kell kérni azt, aki rosszul van, hogy próbáljon beszélni vagy mosolyogni, és emelje fel mindkét kezét. Ha ezekre nem képes, feltehetően stroke-ja van. Ilyenkor nem körzeti orvost vagy egy családtagot kell hívni, hanem azonnal a mentőket, hiszen minden perc számít. A mentő ugyanis speciális stroke-centrumba viszi a beteget, ahol azonnal megtörténnek a szükséges beavatkozások. Magyarországban 37 ilyen központ van, mégis tavaly a stroke-os esetek mindössze három százalékában végeztek trombolíziskezelést. Ennek oka a késlekedés és a felismerés hiánya.
Telefonos alkalmazás is felismerheti az életveszélyes állapotot
Ezen segíthet egy ausztrál kutatók által kifejlesztett új okostelefonos alkalmazás, amely szinte csak ránéz az ember arcára, és 10-ből 8 esetben felismeri a stroke-ot. Az RMIT Egyetem kutatói által fejlesztett alkalmazás mesterséges intelligenciát használ az arc szimmetriájának és a stroke-hoz kapcsolódó izommozgásoknak az elemzésére.
A szoftver 82 százalékos pontossággal képes felismerni a problémát
– állítja az egyetem mérnöke, Dinesh Kumar, aki a kutatási eredményeikről a Science Direct című tudományos lapban számolt be.
A rendszer finomhangolásához stroke-os és egészséges emberek arcáról készült videofelvételeket használtak fel, amelyek segítségével a rendszer képes megkülönböztetni a két csoport izmainak működésbeli különbségeit.
A felhasználónak semmi mást nem kell tennie, mint telepíteni az appot a mobiljára, majd időnként belenézni telefonja kamerájába, amely szó szerint az arcából olvassa ki, ha veszély fenyegeti.
Kumar szerint korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a sürgősségi ellátásban és az állami fenntartású kórházakban a stroke-os esetek csaknem 13 százalékát nem ismerik fel, és a nem diagnosztizált betegek 65 százalékánál alakul ki életveszélyes állapot. Magyarországon évente 45 ezren kerülnek emiatt kórházba, és a stroke után egy évvel a betegek harmada már nem él, másik harmaduknak pedig olyan agykárosodása marad, ami féloldali bénulást, beszédzavart, kettős látást, elbutulást vagy tartós depressziót okoz. Ha hozzánk is eljutna az ausztrál fejlesztés, ezek a számok valószínűleg nagyságrendekkel csökkenhetnének.
Ha olvasnál még az agyról és az orvoslás csodáiról, ide kattintva megteheted.
