Kisebb az esélyed a demenciára, ha legalább ezt a végzettséget megszerezted

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kutatók rájöttek arra, mennyi időt kell az iskolapadban eltölteni ahhoz, hogy csökkenjen a demencia kialakulása. Kiderült ugyanis, hogy minél hosszabb ideig részesül valaki oktatásban, annál jobban védett lesz a kognitív hanyatlással szemben.

Talán kevesen gondolták volna, hogy a középiskola befejezése, a főiskolai és az egyetemi tanulmányok vagy más felsőfokú végzettség megszerzése drámaian csökkenthetik a demencia kialakulásának esélyét, továbbá késleltetik a memóriavesztés első tüneteit. Érettségi vagy diploma nélkül akár 20 évvel korábban is kialakulhat a demencia.

Már fiatalon el kell kezdeni a megelőzést

Ma már közismert, hogy a memória rendszeres fejlesztése, edzése az agyműködést serkentő ételek fogyasztása és bizonyos étrend-kiegészítők szedése az életkor előrehaladtával megóvhat bennünket a feledékenységtől, vagy az elme egyéb hanyatlásától, amely az olyan súlyosbodó betegségből ered, mint a demencia.

Az időskori feledékenység is a demencia egyik velejárója
Fotó: RealPeopleGroup / Getty Images Hungary

De ma már azt is tudjuk, nem elég csupán idős korban elkezdeni arról gondoskodni, hogy megőrizzük az elménk egészséges működését.

A világ legkiválóbb egyetemein végzett új kutatások ugyanis feltárták, hogy az életmóddal kapcsolatos döntéseink már fiatalkorunktól kezdve befolyásolhatják a demencia kockázatát, illetve azt, hogy mikor, melyik életszakaszban és milyen formában kezdődik el a kognitív hanyatlás. Különösen igaz ez az oktatással kapcsolatban.

Óv a tanulás a demenciától

A kutatók legutóbb arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző iskolázottsági szintek hogyan befolyásolják a megélt életkort, valamint a demencia kialakulásának valószínűségét. A vizsgálatban csaknem 16 ezer felnőtt vett részt, közülük mintegy 3500-nál valamikor demencia tüneteit tapasztalták. A kutatók azt vizsgálták, hogy a legtöbb résztvevőnél milyen életkorban jelentkeztek először a tünetek, és azt elemezték, hogy ez különbözik-e az iskolai végzettség, származás és nem szerint. 

Az egyetemi diploma megszerzése is segíthet meggátolni az időskori demencia kialakulását
Fotó: John Giustina / Getty Images Hungary

Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik nem fejezték be a középiskolát, szignifikánsan nagyobb volt a kockázata annak, hogy kialakul a demencia, hiszen a legtöbb ilyen végzettségű embernél a tünetek már 65 éves kor előtt jelentkeztek. Ezzel szemben a főiskolai végzettséggel rendelkezőknél a demenciát jellemzően 85 éves koruk körül tapasztalták.

A középiskolai végzettséggel nem rendelkezők esetében is sokkal nagyobb volt a demencia kialakulásának esélye életük során, sőt kiderült az is, hogy a nők sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a férfiak. Az adatok azt bizonyították, hogy a középiskolai végzettséggel nem rendelkező férfiaknál csaknem 42 százalék volt a demencia kockázata, szemben a főiskolát végzett férfiak mintegy 22 százalékával.

Idézőjel ikon

Az érettségivel nem rendelkező nőknél 45 százalékos volt a demencia kockázata, míg a főiskolát végzett nők 27 százalékával.

A hosszú tanulóévek késleltetik a memóriavesztést

A kutatás azonban kristálytisztán világossá tette, minél több oktatásban részesül valaki, annál jobban védett lesz a demenciával szemben. A középiskola befejezése, főiskolai tanulmányok vagy felsőfokú végzettség megszerzése drámaian csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, késlelteti a memóriavesztés első tüneteit és megvédheti az agyat.

Nem csupán a viselkedés, hanem a kommunikáció során használt kifejezések, szavak is árulkodhatnak a demenciáról. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, mit üzen az elménk állapotáról a szóhasználatunk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.