Órák alatt ölt ez a rejtélyes középkori kór: az izzadás volt a fő tünete

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A középkori Európán az 1500-as években söpört végig a rejtélyes kór, amely bár csak enyhe tüneteket okozott, rendkívül magas halálozási aránnyal rendelkezett.

Történelme során az emberiség számos pusztító járvánnyal szembesült, az izzadásos betegség néven ismertté vált középkori kór azonban több tekintetben is különbözött tőlük. A tudósok a mai napig nem tudtak rájönni, miért szabadult el, és mi lehetett az oka annak, hogy amilyen hirtelen felbukkant, olyan gyorsan el is tűnt.

Komoly pusztítást végzett a rejtélyes középkori kór

Az izzadásos betegséggel kapcsolatos ismereteink nagy része John Cauius brit orvos jegyzeteiből származik, aki 1551-ben az angliai Shrewsburyben testközelből kísérte végig az utolsó nagy járvány kirobbanását. Jelenlegi ismereteink szerint Anglián és Európa egyes részein legalább ötször söpört végig a kór. A feljegyzések azt mutatják, hogy tömeges megbetegedést először 1485-ben okozhatott.

A középkori kórra az izzadás hívta fel a figyelmet
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

A középkori kór elnevezését nyilvánvalóan az érintettek által tapasztalt heves izzadási epizódok ihlették. Az izzadást általában hidegrázás, fejfájás, súlyos kimerültség, valamint végfájdalom előzte meg.

Idézőjel ikon

A tünetek megjelenése teljesen váratlan volt, a halál gyakran órákon belül bekövetkezett.

Bár azok az emberek, akik túlélték az első napot, rendszerint életben maradtak, ez sem jelentett garanciát semmire: egyesek többször is elkapták a betegséget. Súlyosságát jól szemlélteti, hogy egyetlen kivételtől eltekintve valamennyi dokumentált járvány rendkívül magas halálozási aránnyal bírt: a betegek 50 százalékával végzett. A betegség terjedésének ugyanakkor lehettek bizonyos korlátai, mivel azután, hogy egy-egy régióban nagy pusztítást végzett, nyomtalanul eltűnt.

A rejtélyt tovább fokozza, hogy a 18-19. században Franciaországban többször is felbukkant egy hasonló, Picardy-izzadás néven ismert kór, ám az izzadásos betegség kitörései sosem érték el Európa ezen részét, és tüneteik némiképp különböztek egymástól. Az előbbi, jellemzően enyhébb panaszokkal járó állapotot egy héten át kiütések megjelenése kísérte. Arra azóta sem sikerült rájönni, hogy a két betegség között volt-e összefüggés.

Máig nem tisztázott az eredete

Habár a kutatók számos múltbéli járvány jelentkezését – köztük a pestist, a tífuszt és az influenzát – össze tudtak kötni bizonyos kórokozókkal, az izzadásos betegség és a Picardy-izzadás pontos forrását továbbra is homály fedi. Lehetséges okai között felmerültek a kullancsok és tetvek terjesztette, visszatérő lázat okozó Borrelia baktériumok, a rágcsálók által hordozott hantavírusok és a bakteriális eredetű lépfene belélegzett formái is.

Az izzadásos betegség lefolyása, gyorsan romló progressziója, majd hirtelen eltűnése mindazonáltal nem mutatott egyezést egyetlen ismert baktérium jellemzőivel sem – legalábbis nem olyan mértékben, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőle.

Antoinette C. van der Kuyl virológus 2022-es tanulmányában egy másik lehetséges okot is megjelölt. Ő egy ismeretlen rhabdovírusra gyanakodott forrásként, amely a vírusok azon családjába tartozik, ahová a veszettséget is sorolják.

A kór egyik híres áldozata Henry Brandon, Suffolk hercege volt
Fotó: benoitb / Getty Images Hungary

C. van der Kuyl megjegyezte, Caius az 1551-es járvány során a verejtékezési betegséget tette felelőssé Suffolk 15 éves hercege, Henry Brandon és öccse, Károly haláláért. Mivel sírjaik helye ismert, felmerült, hogy maradványaik DNS-elemzése segíthet megérteni a középkori kór kialakulásának okait. A jelenleg elérhető elemzési technológiák fejlettsége azonban nem feltétlenül éri el azt a szintet, hogy a csontokból és a fogakból származó RNS-vírusok ősi mintáit megbízhatóan azonosítani lehessen.

Az izzadásos betegség eredetét tehát továbbra is homály fedi. A kutatók csak remélni merik, hogy nem bukkan fel újra a világban. Ahogy azt a Covid-világjárvány is mutatja, a fertőző betegségek a modern orvoslás ellenére is komoly veszélyt jelentenek az emberiségre nézve, így semmi sem garantálja, hogy megfelelően védekezni tudnánk ellene.

Kíváncsi vagy, hogy a középkorban milyen rejtélyes járványokkal kellett megküzdenie az emberiségnek? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.