Órák alatt ölt ez a rejtélyes középkori kór: az izzadás volt a fő tünete

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A középkori Európán az 1500-as években söpört végig a rejtélyes kór, amely bár csak enyhe tüneteket okozott, rendkívül magas halálozási aránnyal rendelkezett.

Történelme során az emberiség számos pusztító járvánnyal szembesült, az izzadásos betegség néven ismertté vált középkori kór azonban több tekintetben is különbözött tőlük. A tudósok a mai napig nem tudtak rájönni, miért szabadult el, és mi lehetett az oka annak, hogy amilyen hirtelen felbukkant, olyan gyorsan el is tűnt.

Komoly pusztítást végzett a rejtélyes középkori kór

Az izzadásos betegséggel kapcsolatos ismereteink nagy része John Cauius brit orvos jegyzeteiből származik, aki 1551-ben az angliai Shrewsburyben testközelből kísérte végig az utolsó nagy járvány kirobbanását. Jelenlegi ismereteink szerint Anglián és Európa egyes részein legalább ötször söpört végig a kór. A feljegyzések azt mutatják, hogy tömeges megbetegedést először 1485-ben okozhatott.

A középkori kórra az izzadás hívta fel a figyelmet
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

A középkori kór elnevezését nyilvánvalóan az érintettek által tapasztalt heves izzadási epizódok ihlették. Az izzadást általában hidegrázás, fejfájás, súlyos kimerültség, valamint végfájdalom előzte meg.

Idézőjel ikon

A tünetek megjelenése teljesen váratlan volt, a halál gyakran órákon belül bekövetkezett.

Bár azok az emberek, akik túlélték az első napot, rendszerint életben maradtak, ez sem jelentett garanciát semmire: egyesek többször is elkapták a betegséget. Súlyosságát jól szemlélteti, hogy egyetlen kivételtől eltekintve valamennyi dokumentált járvány rendkívül magas halálozási aránnyal bírt: a betegek 50 százalékával végzett. A betegség terjedésének ugyanakkor lehettek bizonyos korlátai, mivel azután, hogy egy-egy régióban nagy pusztítást végzett, nyomtalanul eltűnt.

A rejtélyt tovább fokozza, hogy a 18-19. században Franciaországban többször is felbukkant egy hasonló, Picardy-izzadás néven ismert kór, ám az izzadásos betegség kitörései sosem érték el Európa ezen részét, és tüneteik némiképp különböztek egymástól. Az előbbi, jellemzően enyhébb panaszokkal járó állapotot egy héten át kiütések megjelenése kísérte. Arra azóta sem sikerült rájönni, hogy a két betegség között volt-e összefüggés.

Máig nem tisztázott az eredete

Habár a kutatók számos múltbéli járvány jelentkezését – köztük a pestist, a tífuszt és az influenzát – össze tudtak kötni bizonyos kórokozókkal, az izzadásos betegség és a Picardy-izzadás pontos forrását továbbra is homály fedi. Lehetséges okai között felmerültek a kullancsok és tetvek terjesztette, visszatérő lázat okozó Borrelia baktériumok, a rágcsálók által hordozott hantavírusok és a bakteriális eredetű lépfene belélegzett formái is.

Az izzadásos betegség lefolyása, gyorsan romló progressziója, majd hirtelen eltűnése mindazonáltal nem mutatott egyezést egyetlen ismert baktérium jellemzőivel sem – legalábbis nem olyan mértékben, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőle.

Antoinette C. van der Kuyl virológus 2022-es tanulmányában egy másik lehetséges okot is megjelölt. Ő egy ismeretlen rhabdovírusra gyanakodott forrásként, amely a vírusok azon családjába tartozik, ahová a veszettséget is sorolják.

A kór egyik híres áldozata Henry Brandon, Suffolk hercege volt
Fotó: benoitb / Getty Images Hungary

C. van der Kuyl megjegyezte, Caius az 1551-es járvány során a verejtékezési betegséget tette felelőssé Suffolk 15 éves hercege, Henry Brandon és öccse, Károly haláláért. Mivel sírjaik helye ismert, felmerült, hogy maradványaik DNS-elemzése segíthet megérteni a középkori kór kialakulásának okait. A jelenleg elérhető elemzési technológiák fejlettsége azonban nem feltétlenül éri el azt a szintet, hogy a csontokból és a fogakból származó RNS-vírusok ősi mintáit megbízhatóan azonosítani lehessen.

Az izzadásos betegség eredetét tehát továbbra is homály fedi. A kutatók csak remélni merik, hogy nem bukkan fel újra a világban. Ahogy azt a Covid-világjárvány is mutatja, a fertőző betegségek a modern orvoslás ellenére is komoly veszélyt jelentenek az emberiségre nézve, így semmi sem garantálja, hogy megfelelően védekezni tudnánk ellene.

Kíváncsi vagy, hogy a középkorban milyen rejtélyes járványokkal kellett megküzdenie az emberiségnek? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.