Egyre többeket érint az az extrém álmosságot okozó rendellenesség, amikor valaki akkor is fáradtnak érzi magát napközben, ha lényegesen többet alszik éjszaka, mint mások. Egy új tanulmány szerint az idiopátiás hiperszomniának nevezett alvászavar nem is olyan ritka, mint korábban gondolták.
Aluszékonyságról, vagyis hiperszomniáról akkor beszélünk, ha valakinek legalább 25 százalékkal megnövekszik az alvásigénye, és az emiatt fellépő álmosság akadályozza a nappali tevékenységek ellátásában. A jelenség igen gyakori, a felnőtt korúaknak mintegy 10-15 százalékát is érintheti. A problémával tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni, hiszen hosszú távon jelentősen rontja az életminőséget, és hajlamossá tesz különféle, akár krónikus betegségek kialakulására is.
Sokan nem ismerik fel a problémát
Egy nemrég elvégzett kutatás során a tudósok közel 800 ember alvásadatait elemezve azt találták, hogy 1,5 százalékuk valószínűleg idiopátiás hiperszomniában szenved. Ez a probléma olyannyira legyengíti az idegrendszert, hogy megnő az érintettek alvásigénye, és bár sokat alszanak, mégis álmosnak érzik magukat napközben.
Ez a 1,5 százalék 12 személyt jelent a tanulmányban, ám ez az arány lényegesen magasabb, mint amit korábban tapasztaltak a szakemberek. Az orvosok szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberek valószínűleg kevésbé tájékozottak az idiopátiás hiperszomniát illetően, ezért nem vagy csak nehezen ismerik fel a tüneteket, így szakorvoshoz sem fordulnak, aki a rendellenességet diagnosztizálni tudná.
Árulkodó jel lehet, hogy valaki milyen gyorsan alszik el
A kutatásban mintegy 800 ember alvási szokásait elemezték a tudósok, akik kétféle laboratóriumi vizsgálat adatait vetették össze az idiopátiás hiperszomnia diagnosztizálása érdekében. Az egyik vizsgálat az úgynevezett poliszomnográfia volt, melynek során alvás közben mérték az olyan testi funkciókat, mint az agyi aktivitás és a pulzusszám. A másik vizsgálat a többszörös alvásilatencia-teszt volt, amely azt mérte, hogy valaki milyen gyorsan alszik el.
A kutatók kérdéseket is feltettek a résztvevőknek, például arra vonatkozóan, hogy mennyire érzik magukat fáradtnak napközben, mennyi ideig szunyókálnak a nap folyamán, és mennyit alszanak éjszaka, függetlenül attól, hogy előtte dolgoztak vagy sem.
Az aluszékonyság percekben mérhető
Ezen adatok és az idiopátiás hiperszomnia jelenlegi diagnosztikai kritériumai alapján a kutatócsapat arra a következtetésre jutott, hogy a súlyos napközbeni aluszékonyság még akkor is sokaknál jelentkezett, ha ugyanannyi vagy még hosszabb ideig aludtak, mint mások.
Átlagosan ezek az emberek körülbelül kilenc perccel gyorsabban aludtak el este, és hat perccel gyorsabban nappal, mint azok, akiknél nem valószínű, hogy fennáll az aluszékonyság.
Az idiopátiás hiperszomniában szenvedők magasabb pontszámot értek el azon az álmosságfelmérésen is, amely arra vonatkozó kérdéseket tartalmazott, hogy milyen valószínűséggel szunyókálnak ülve. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az idiopátiás hiperszomniában szenvedő emberek többsége hosszú évek óta nappali álmosságtól szenved.
Jó hír azonban, hogy az aluszékonyság kezelhető, hiszen az orvosok azt is felfedezték, hogy az álmosság végül tíz emberből négynél elmúlt. Ám további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy ezekben az esetekben mi vezet javuláshoz.
Az orvosok megfigyelték, hogy a nők és a férfiak másképp reagálnak a műtéti altatásra. Ha szeretnéd tudni, mi ennek az oka, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
