Ha így szeded, ez a vitamin komolyan árthat a szívednek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kutatások azt mutatják, hogy a nagy dózisú D-vitamin-bevitel nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – sőt, valójában éppen ellentétes hatást válthat ki.

Amikor megfigyelésen alapuló vizsgálatok megállapították, hogy a magasabb D-vitamin-szint hatására alacsonyabb lehet a szívbetegségek kialakulásának kockázata, hirtelen megugrott az érdeklődés a vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők iránt. Ez könnyen tévútra viheti az embert, mivel teret adhat annak a feltételezésnek, hogy minél többet szed belőle, annál jobban védi vele a szívét. Ennyire azonban nem egyszerű a képlet.

Így hat a szív egészségére a D-vitamin

A napfény vitaminjaként is emlegetett D-vitamin egy értékes tápanyag, amely elősegíti a szervezetben a kalcium felszívódását, ami javítja a csontok egészségét. Emellett támogatja az immunrendszer és az idegrendszer működését, illetve csökkenti a gyulladást.

Ha pedig a szervezet nem jut elegendő D-vitaminhoz, az különféle egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a szívbetegségeket is.

Úgy tűnik tehát, hogy van valamiféle kapcsolat a D-vitamin és a szív egészsége között. Ám ez nem jelenti azt, hogy varázsütésre megszünteti az esetlegesen fellépő szívbetegségek kockázatát. Egy 2017-ben közzétett tanulmány például azt mutatta, hogy a D-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítők nagy dózisban történő havi fogyasztása nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez még azoknál a vizsgált résztvevőknél is igaznak bizonyult, akik egyébként D-vitamin-hiányban szenvedtek.

A D-vitamin szívre gyakorolt hatása könnyen félreérthető
Fotó: Tanja Ivanova / Getty Images Hungary

Az eredmények összhangban állnak az étrend-kiegészítőkkel és a szív egészségével kapcsolatos további kutatási adatokkal. Nincs bizonyíték tehát arra vonatkozóan, hogy érdemes lenne egy csomó D-vitamint szedni a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. 

Mennyi D-vitamint lehet szedni?

A D-vitamin pótlására az októbertől márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében – derül ki a Semmelweis Egyetem ajánlásából. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól októberig – viszont napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.

Kockázatos is lehet

A túlzott mennyiségben bevitt D-vitamin miatt a vér kalciumszintje az ajánlottnál jobban megemelkedhet, ami a hiperkalcémia néven ismert állapot kialakulásához vezethet. Ez megnövelheti a koszorúér-betegség kockázatát, mivel az érfalakon így kalciumlerakódások képződhetnek.

A hiperkalcémia az idő múlásával hozzájárulhat a szívroham vagy a pangásos szívelégtelenség jelentkezéséhez is.

A magas D-vitamin-szint ráadásul veseelégtelenség, vesekő és különféle, a csontokat érintő egészségügyi problémák forrása is lehet, mint amilyen a csontritkulás is. Mindezekre tekintettel a szakemberek óvatosságra intenek a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők szedésével kapcsolatban. Mint általában, itt is igaz, hogy az utánajárást nem szabad megspórolni, és érdemes lehet akár orvosod tanácsát is kikérni.

A melegebb évszakokban a napfényből is hozzá lehet jutni
Fotó: Olga Rolenko / Getty Images Hungary

Szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy az egészséges táplálkozás, a testsúly kontrollja, illetve a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartása milyen fontos szerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében. Ha ezek rendben vannak, akkor ilyen téren kevésbé kell féltened az egészségedet.

Érdekel, hogy milyen életkorban nő meg leginkább a szívbetegségek jelentkezésének kockázata? Ide kattintva megtudhatod. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.