Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem minden esteben érezzük annyi idősnek magunkat, ahány évesek valójában vagyunk. Ennek az az oka, hogy a születési és a biológiai életkorunk sokszor eltér egymástól. A két szám közti különbséget bizonyos egészségügyi mutatók segítségével könnyen kiszámolhatjuk. Jó hír, hogy ha elégedetlenek vagyunk a biológiai életkorunkkal, néhány egyszerű életmódbeli változtatással akár meg is fiatalíthatjuk magunkat.
Senki nem lepődik meg azon, ha az évek múlásával azt érzi, egy kicsit fájnak az ízületei, vagy szemüveget kell feltennie az olvasáshoz. Minderre azt szoktuk mondani, hogy a korral jár, ám a biológiai életkor fogalma egy újabb perspektívát nyithat előttünk. Az orvosok szerint ugyanis vannak olyan fiziológiai jellemzők, amelyek arra utalhatnak, hogy fiatalabbak vagy idősebbek vagyunk annál, mint amit a születési életkorunk mutat.
Életmódunk befolyásolja a biológiai korunkat
Egy 2023-ban végzett kutatás feltárta és bebizonyította, hogy a biológiai életkorunkat, vagyis a biológiai öregedésünket egyaránt befolyásolhatja az életmódunk, a környezetünk, a személyiségjegyeink és az életszemléletünk. Eszerint az olyan negatív jellemző, mint a neuroticizmus, növelheti a demencia kockázatát, míg az olyan pozitív tulajdonság, mint az élettel való általános elégedettség, védelmet nyújthat a kognitív hanyatlás ellen.
A kutatást végző orvosok a biológiai életkorunk meghatározására az alábbi szerveink állapotának meghatározását javasolják:
Agy
Az öregedési folyamat befolyásolja az agy méretét, a véráramlást és a kognitív funkciókat. Más szervekkel ellentétben az agy nem állítja helyre a károsodott neuronokat, ez pedig az agy méretének csökkenésével, és enyhe kognitív hanyatlással jár. Mindezt súlyosbíthatja, ha valamilyen trauma ér bennünket, ha nem elégséges az agyban a véráramlás, ha egészségtelen életmódot folytatunk, például dohányzunk, helytelenül táplálkozunk, túl sok alkoholt fogyasztunk, vagy valamilyen tudatmódosító szert használunk. Ezenkívül a mentális stimuláció hiánya és a krónikus stressz szintén negatívan befolyásolja az agy egészségét.
Egyes szokások, például a pihentető alvás, a keresztrejtvényfejtés, az olvasás, a helyes étrend, a káros szenvedélyekről való lemondás és a fej fizikai sérülésének elkerülése ellensúlyozhatja az agy öregedését okozó károsodást.
Tudományosan igazolt tény, hogy minél egészségesebben étkezünk, annál jobb lesz a kognitív tevékenységünk. A vizsgálatok szerint az agy egészsége érdekében kifejlesztett MIND-diéta 53 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát azoknál az embereknél, akik szigorúan követték az étrendet.
Szem
Az életkor előrehaladtával a szemünk számos olyan változáson megy keresztül, melyek hatással vannak a látásunkra. Ilyen például a szürke hályog, a makuladegeneráció és a zöld hályog. Ezek az elváltozások megelőzhetők, ha az UV-sugarak ellen napszemüveggel óvjuk a szemünket, illetve ha úgynevezett szemvédő zöldségeket, például sárgarépát, illetve sötét, leveles zöldeket fogyasztunk.
Fül
Az életkorral összefüggő hallásvesztés szintén gyakori probléma. A hallásváltozás gyakran fokozatos, így sokszor nehéz észrevenni. Ha azt tapasztaljuk, hogy gond van a hallásunkkal, érdemes minél előbb orvoshoz fordulni.
Az életkorral összefüggő halláskárosodás megelőzése érdekében jobb, ha elkerüljük a hangos zajokat, ha nem hallgatunk túl hangos zenét, és ha szükséges, akkor füldugót használunk.
A halláskárosodás összefüggésben áll a demenciával és az agy öregedésével. Egy kutatás szerint a hallássérült időskorúaknál szignifikánsan nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, miután a halláskárosodás 30-40 százalékban felgyorsítja a kognitív hanyatlást.
Szív
Az életkor mellett a vérnyomás, a koleszterinszint, az étrend, a testmozgás és a káros szenvedélyek is befolyásolják a szívünk állapotát. Minél fiatalabb a szívünk biológiai életkora, annál kisebb a kockázata a szívbetegségek kialakulásának.
Jó hír, hogy szívünk életkorát egészségesebb életmóddal csökkenteni tudjuk. Sokat jelent, ha leszokunk a dohányzásról (vagy rá sem szokunk), ha hetente legalább két és fél órát aktívan mozgunk, ha több zöldséget, gyümölcsöt, diófélét, magvakat, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonát és sovány fehérjét fogyasztunk, csökkentjük a sóbevitelt, ügyelünk a testsúlyunkra, illetve arra, hogy a vérnyomásunkat, a koleszterin- és a vércukorszintünket kordában tartsuk.
Gyomor- és bélrendszer
Az életkor előrehaladtával csökken a gyomor-bél traktusunkban található bélbolyhok száma, amelyek segítik az emésztést és a felszívódást, továbbá idősödve a bélfal is gyengül, ami gyulladást, székrekedést vagy hasmenést okozhat.
A gyomor-bél traktus helyreállításának legjobb módja a diéta és a testmozgás. Az egészséges rostokban gazdag étrend támogatja a gyomor- és a bélrendszer egészségét, valamint csökkenti a gyulladást, míg a rendszeres testmozgás serkenti a gyomor és belek mozgását. Emellett sokat segíthet a minőségi alvás és a helyes stresszkezelés.
Reproduktív rendszer
Ahogy öregszünk, a reproduktív rendszerünk jelentős változásokon megy keresztül, mely a hormonok: az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron csökkenésével jár. Emellett meglazulnak az ínszalagok és a szövetek, ami a kismedencei szervek elmozdulásához vezethet.
A menopauzával járó ösztrogénhiány hatással van a hüvelyszövetre, a csontokra, a szívünkre és az agyunkra is.
Bár a reproduktív rendszer biológiai korát nem lehet csökkenteni, az egészség megőrzése nem lehetetlen, ha rendszeresen részt veszünk nőgyógyászati és urológiai szűréseken.
Ízületek
Bár a porcvesztés az öregedés gyakori velejárója, az ízületi porc egészsége megőrizhető például kímélő tornagyakorlatokkal és az egészséges testsúly megőrzésével, miután a túlsúly megterhelheti az ízületeket.
Láb
Idővel a lábboltozatot tartó szalagok és az inak is elkopnak, ami a lábboltozat fokozatos „összeomlásához” vezet. Ennek következtében a lábak hosszabbak vagy szélesebbek lesznek, melyet az időskorban jellemző súlygyarapodás tovább súlyosbíthat, miután nyomást gyakorol a test tartószerkezetére. Emellett a lábakat párnázó zsírpárnák elvékonyodnak, ami megváltoztatja a cipő illeszkedését, és felerősíti a mozgás során keletkező ütéseket. Ezért is nagyon fontos, hogy valóban kényelmes, a lábunkra illeszkedő lábbelit viseljünk.
Bőr
Az öregedési folyamat igazán látványosan a bőrünkön mutatkozik meg, hiszen veszít rugalmasságából, megereszkedik és ráncos lesz. Mindez elkerülhető vagy csökkenthető, ha gondoskodunk arról, hogy megóvjuk bőrünket a káros napsugaraktól például krémekkel, sapkával vagy hosszú ruha viselésével, továbbá ügyelünk arra is, hogy bőrünk kellően hidratált legyen.
A jelenlegi ismereteink szerint különösen fontos szerepe van, hogy külsőleg is óvjuk bőrünk egészségét. Azok bőrén ugyanis, akik különösen erős légszennyezettségnek vannak kitéve, 20 százalékkal több pigmentfolt található, mint azoknak, akik csak kisebb mértékben vannak kitéve állandó légszennyezettségnek.
Helyes étrenddel is gondoskodhatunk bőrünk védelméről. A C-vitaminban gazdag ételek, például a brokkoli, a kelbimbó, a paprika, lassítják a ráncosodást, a bőr megereszkedését. Kutatások szerint mindössze napi 1 gramm C-vitamin rendszeresen fogyasztva 11 százalékkal csökkenti a ráncok kialakulását.
Nagyon sokan csak nyáron fordítanak kellő figyelmet a bőrvédelemre, pedig télen is ugyanolyan indokolt a fényvédők használata, mint a legmelegebb hónapokban. Hogy mi ennek az oka, azt megtudhatod egy erről szóló cikkünkből.
