Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Elég lenne csak egy kicsit tudatosabban élni a mindennapjainkat ahhoz, hogy az elménk hosszú távon egészségesebb maradjon. Az étrendtől az alvási szokásokon át a betegségekre szedett gyógyszerek megfontolt szedéséig sok minden segítségünkre lehet abban, hogy csökkenjen a kognitív hanyatlás vagy a demencia kockázata.
Amerikai kutatók összefüggést találtak az időskori elbutulás, vagyis a demencia és egyes gyakran használt gyógyszerek szedése között.
Hagyjuk el a rossz szokásokat
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte körülbelül 55 millió ember küzd demenciával, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években ez a szám csak növekedni fog. A WHO becslése szerint 2030-ra világszerte 78 millió embert diagnosztizálhatnak, 2050-re pedig az érintettek száma eléri a 140 milliót. A megdöbbentő adatok ismeretében a kutatók már azt vizsgálják, mit tehetnénk annak érdekében, hogy az agyunk minél tovább egészséges legyen.
A demencia kockázatának csökkentése nem feltétlenül bonyolult, elég lenne csupán a mindennapi szokásainkon változtatni egy kicsit. Míg néhány demenciát okozó kockázati tényezőt, például az életkort vagy a családi előzményeket nem lehet megváltoztatni, addig a rossz szokásainkat, melyek szintén növelik a kognitív hanyatlás kialakulását, le is cserélhetnénk. Nézzük, melyek lehetnek ezek!
Túlzásba vitt antihisztaminok
Egy kutatás során kiderült, hogy az allergiák kezelésére szolgáló antihisztaminok hosszú távú használata összefüggésbe hozható a demencia megnövekedett kockázatával. Ennek pedig az az oka, hogy az antihisztaminok ellensúlyozzák a demencia elleni gyógyszerek hatékonyságát, és nagy dózisban szedve az időseknél nagyobb eséllyel demenciát, vagyis elbutulást okozhatnak.
A kutatók kizárólag idősebb embereket vizsgáltak meg, és azt találták, hogy a gyógyszerek három év vagy annál hosszabb ideig tartó mindennapi alkalmazásakor jelentkezhetnek a kognitív hanyatlás kockázatai, például gyengülhet a figyelem és romolhat az emlékezet.
A Washingtoni Egyetem kutatócsoportjának munkájáról szóló tanulmány nem nevezett meg készítményeket, de megemlítette, hogy milyen típusú kezeléseket vizsgáltak. A készítmények között voltak úgynevezett triciklikus antidepresszánsok, allergia kezelésére szedett antihisztaminok, illetve inkontinenciát gyógyító antimuszkarin hatású szerek. Bár többségük receptre kapható, ám csaknem ötödük orvosi közbenjárás nélkül is beszerezhető.
A kutatók azt javasolják, ha gyakran szedünk vény nélkül kapható gyógyszereket, érdemes megkérdezni a kezelőorvosunkat vagy egy gyógyszerészt az egyéb alternatív kezelési lehetőségekről.
Telített zsírokban gazdag étrend
Az agynak egészséges zsírokra, sovány fehérjékre, vitaminokra és ásványi anyagokra van szüksége a megfelelő működéshez. Ezt tudományos vizsgálatok támasztják alá, ugyanis szakértők bebizonyították, hogy összefüggés van a telített zsírok bevitele és a kognitív problémák – köztük a demencia – magasabb kockázata között.
Agyunk egészsége szempontjából a legjobb tápláléknak a gyümölcsök, zöldségek, diófélék és gabonák bizonyultak. Tanácsos tehát a vajat egészséges zsírokra, például olívaolajra cserélni, illetve korlátozni a vörös hús bevitelét, és helyette sovány fehérjeforrást, például csirkét és halat választani.
Túl sok cukor fogyasztása
A magas cukortartalmú ételek fogyasztása is demenciát válthat ki. Londoni kutatók Alzheimer-kórban szenvedő és egészséges egyének agymintájának megvizsgálása után azt találták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedőknek nagyobb valószínűséggel vannak problémái a MIF nevű létfontosságú enzimmel a glikáció eredményeként. Ekkor tudták először összekapcsolni a magas vércukorszintet az Alzheimer-kórral.
Krónikus betegségek elhanyagolása
A kezeletlen magas vérnyomás és a cukorbetegség a demencia, például az Alzheimer-kór két legnagyobb kockázati tényezője. A cukorbetegeknél akár 73 százalékkal is megnőhet a demencia kockázata, és még nagyobb az elégtelen agyi vérellátás miatt a vaszkuláris demencia kialakulásának esélye, mint a nem cukorbetegeknél. A középkorúaknál kialakuló magas vérnyomás növeli az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia kockázatát.
Mindkét betegség esetében a gyógyszeres kezelés, a diéta és a testmozgás jelentősen csökkentheti a demencia kialakulását.
Túlzott alkoholfogyasztás
A túlzásba vitt alkoholfogyasztás magas vérnyomást, szélütést, májbetegséget, valamint a demencia kialakulását okozhatja. A mértéktelen alkoholizálás az agy sorvadásához vezethet, ami korai emlékezetkiesést idézhet elő. Több tanulmány összefüggést mutatott a hosszan tartó alkoholfogyasztás és a súlyos kognitív panaszok között.
Dohányzás
A cigaretta és a cigarettafüst több mint 4700 kémiai vegyületet tartalmaz, köztük néhány nagyon mérgezőt is. Éppen ezért a dohányzó embereknél nagyobb a kockázata a demencia minden típusának és az Alzheimer-kór kialakulásának.
A jó hír, hogy a kognitív hanyatlás megelőzhető a dohányzás abbahagyásával.
Mozogjunk, és keressük mások társaságát
Súlyos agyi elváltozáshoz vezethet továbbá a rendszeres testmozgás és a mentális stimuláció hiánya is. Testünk és elménk folyamatos aktivizálása növeli az életerőt és az agysejtek hatékonyságát is. Éppen ezért a kanapén való tévézésnél sokkal jobbat tesz az egészségünknek, ha sétálunk vagy kirándulunk, ha kirakós játékot játszunk vagy keresztrejtvényt fejtünk.
A magány és a társadalmi elszigeteltség is összefüggésbe hozható a demenciával. Kiderült, hogy a magányos embereknél kétszer nagyobb az Alzheimer-kór veszélye, mint azoknál, akik társas kapcsolatot tartanak fenn.
Alváshiány
Az elégtelen alvás is kognitív hanyatláshoz vezethet. Egy nemrégiben készült tanulmány becslése szerint az Alzheimer-kóros esetek 15 százaléka alvásproblémáknak tulajdonítható. Mint kiderült, az átlagosan hat óránál kevesebb éjszakai alvás 36 százalékkal növeli a demencia kockázatát.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen emberi kapcsolatok hatnak pozitívan agyunk egészségére és általában az életminőségünkre, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
