Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatók rájöttek arra, hogy melyik az az élelmiszer, pontosabban annak mely összetevője az, amely segíthet a nők egyik legrettegettebb betegségének megelőzésében.
A mellrák hazánkban a nők 7-10 százalékánál fordul elő. A rosszindulatú daganatos megbetegedés a középkorú nőknél a leggyakoribb, Magyarországon évente mintegy 4000-7500 új beteget fedeznek fel. Ám a mellrák nemcsak a nőket veszélyezteti, a férfiaknál is kialakulhat, azonban az ő esetükben a betegség sokkal agresszívebb.
Étrenddel a mellrák ellen
Egy néhány héttel ezelőtt publikált tanulmány szerint a kutatók arra keresték a választ, hogy a lignánok hogyan befolyásolták a bélmikrobiom, vagyis a gyomrunkban és a bélrendszerünkben élő baktériumok és más mikrobák, valamint az emlőmirigyben lévő mikroRNS-ek (miRNS-ek) képződése közötti kapcsolatot. Ezek a nem kódoló, hanem hírvivő miRNS-ek szabályozzák azoknak a géneknek a kialakulását a sejtekben, amelyek befolyásolják az ott termelődő fehérjék fajtáját és mennyiségét.
A kutatók szerint, ha a felvetésük beigazolódik, akkor az étrend által befolyásolt mikrobiom egy újabb célpont lehet az emlőrák megelőzésében.
A lenmag hatása a mikrobiomra
A szakemberek egy állatkísérlet keretében kerestek igazolást a feltételezésükre. Azt vizsgálták, hogy a lenmagban lévő lignánok hogyan hatnak a fiatal nőstény egerek bélflórájára. Különös figyelmet fordítottak a vakbélre, vagyis arra, hogy a vastagbél ezen első részében mennyi és milyen típusú mikrobák élnek.
A kutatók azért épp a lenmagot választották, mert ez a növény a lignánprekurzorok leggazdagabb táplálékforrása. Bár ezek a vegyületek más magvakban, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, gyümölcsökben és zöldségekben is megtalálhatók, ám a lignánok a zöldségfélékben és az olajos magvak többségében meglehetősen csekély mennyiségben fordulnak elő, a lenmag azonban közel százszor annyi fitoösztrogént tartalmaz, mint a legtöbb zöldségféle.
A növényi lignánokról már ismert tény, hogy a szervezetbe kerülve a bélbaktériumok más vegyületekké alakíthatják, amelyek bekerülnek a véráramba.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy azoknál a posztmenopauzában lévő nőknél, akik nagyobb mennyiségű lignánt fogyasztottak, kisebb volt a mellrák kialakulásának kockázata. De létezik olyan tanulmány is, amely azt bizonyítja, hogy a lignán nem csupán a mellrák kialakulásának esélyét csökkenti, hanem a már meglévő betegség kezelésére is jótékony hatással van.
Bélmikrobiom és génképződés
Kutatásuk során az orvosok összefüggést találtak a vakbélben lévő mikrobiom és az emlőmirigy miRNS-képződése között, melyet a lenmag lignánösszetevőit tartalmazó étrend megváltoztatott. A lignánkomponensekkel táplált egerek specifikus miRNS-válaszokat generáltak az emlőmirigyben, beleértve az emlőrákban szerepet játszó gének szabályozásához kapcsolódó miRNS-ek termelését. Ez azt jelenti, hogy a kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy kapcsolat van az emlőben lévő miRNS-ek keletkezése és a bélmikrobiomban bekövetkező változások között, valamint hogy az anyagcsere-folyamatok lehetséges változásaival befolyásolható az emlőrák kialakulásának kockázata.
Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozták, hogy a miRNS-ek változásai és a rák kialakulása között számos egyéb lépésnek kell még megtörténnie a szervezetben, legyen szó egerekről vagy emberekről. Némiképp árnyalhatja a képet, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálthoz képest egy összetettebb környezetben élő ember szervezete hogyan reagálna a bélflóraváltozásra.
A bélflóra és a rák kockázata
A kutatók több lehetséges mechanizmust is feltártak arra vonatkozóan, hogy a bélmikrobiom hogyan befolyásolhatja a mellrák kockázatát. A lehetőségek között szerepel például, hogy a bélflóra hatással lehet a véráramban keringő ösztrogén szintjére, vagy a bakteriális termékek átjuthatnak a belekből a vérbe, és így hatással lehetnek a különféle szerveinkre, beleértve a mellszövetet is. Ezenkívül a bélben lévő baktériumok akár gyulladáshoz is vezethetnek.
Azonban nem csak a bélmikrobák befolyásolhatják a mellszövetet. A kutatók azt is kimutatták, hogy a megváltozott szájmikrobiommal járó parodontális betegség is összefüggésbe hozható a mellrák fokozott kockázatával. A szakemberek úgy vélik, további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy a most egereken elvégzett kísérletek eredményeit klinikai körülmények között embereken is igazolni tudják.
A zöldségek közül a krumpli és az édesburgonya is számos egészségvédő hatással rendelkezik, egyebek között daganatmegelőző szerepük is van. Előnyös hatásaikról az alábbi cikkünkben is olvashatsz.
