A baktériumok is emlékeznek: ezért van jelentősége a jelenségnek

Olvasási idő kb. 3 perc

A tudósok nemrég felfedezték, hogy a baktériumok is képesek emlékezni. A felismerés mindenképpen forradalminak számít, ugyanis az emlékező mikrobák felfedezése óriási hatással lehet a bakteriális fertőzések kezelésére és megelőzésére, illetve segíthet a gyógyszer-rezisztencia leküzdésében is.

Az egysejtű organizmusoknak nem csupán emlékeik vannak, hanem arra is képesek, hogy azokat sokadíziglen továbbadják az utódaiknak.

Négy generáción át is öröklődhet a képesség

A baktériumok, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek neuronokkal, idegrendszerrel és szinapszisokkal, vagyis olyan sejtkapcsolódásokkal, amelyek kémiai ingerületeket közvetítenek, képesek az emlékeket létrehozni – derült ki egy új kutatásból. Ráadásul ezeket az „emlékezéseket” legalább négy generáción keresztül átadhatják utódjaiknak.

Friss felfedezés, miszerint a baktériumok agy nélkül is képesek emlékezni, de a gyógyszeriparnak nagy hasznára válhat még ez a tudás
Fotó: Roger Harris/science Photo Libra / Getty Images Hungary

Így emlékeznek a baktériumok

Ez a folyamat nem azonos azzal, amikor az ember egy korábban megtapasztalt pillanatot emlékképként őriz magában. A baktériumoknak, miután nincs agyuk, nem jut eszébe semmilyen múltbeli esemény, nem tudnak nosztalgiázni, de képesek egyfajta memóriát létrehozni, vagyis emléket kialakítani. Ez azt jelenti, hogy az egysejtű organizmusok agy hiányában is tudnak információkat gyűjteni a környezetükből, és ha elég gyakran találkoztak az adott környezettel, akkor az ott szerzett információkat eltárolhatják, melyekhez később hozzáférhetnek, hogy a tapasztalataikat saját hasznukra fordítsák.

Vannak jó és káros baktériumok

A baktériumok és a vírusok a bennünket körülvevő környezetben mindenütt megtalálhatók. Éppúgy jelen vannak a testünkön, a levegőben, az elfogyasztott ételeken és azokon a felületeken is, melyeket megérintünk. Míg sok közülük viszonylag ártalmatlan, némelyik akár súlyos fertőzést és hosszan tartó betegséget is okozhat.

A vas lehet az emlékezés titka

A vizsgálat során a kutatók a szinte mindenhol jelen lévő baktériumot, az Escherichia coli modellszervezetet tanulmányozták, és azt találták, hogy az egysejtű organizmusok vasszintje által létrehozott potenciális memóriarendszer lehetővé teszi, hogy a baktériumok bizonyos viselkedésmódokra emlékezzenek, és ezek az emlékek egy korábban megtapasztalt ingerekre válaszul aktiválódhatnak. 

A baktériumok eltérő mennyiségű vasat tartalmaznak, ami nagyon fontos a sejtanyagcseréjük szempontjából. A kutatók megállapították, hogy azok a baktériumok, amelyeknél alacsonyabb volt az ásványi anyag szintje, rajokba rendeződve ügyesebben és összehangoltan tevékenykedtek, vagyis jobban tudtak egyetlen felületen összeállni, és egyetlen tömegként mozogni. Ám azok a baktériumok, amelyeknek a sejtjeiben több vasat találtak, inkább a helyükön maradtak. 

A kutatók rájöttek arra, hogy a baktériumok vasszintje felelős az egysejtűek emlékezetéért
Fotó: D-Keine / Getty Images Hungary

Ráadásul úgy tűnt, hogy az alacsony sejtszintű vassal rendelkező E. coli baktériumok a kezdeti rajzást követően még jobban tudtak rajzani, mint korábban, ami olyan volt, mintha emlékeztek volna arra, hogyan kell az adott helyzetben cselekedniük, viselkedniük. 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy ezek a vasalapú emlékek négy generáción át is fennmaradtak, de a hetedikre már elvesztek.

A vasszint mesterséges manipulálása azonban lehetővé tette, hogy sokkal tovább megmaradjanak a baktériumok emlékei. A tudósok azt feltételezik, hogy a mikrobiális emlékek kialakulását éppen az alacsony vasszint eredményezi, melynek hatására elindul az összehangolt rajzás, lehetővé téve a baktériumok számára, hogy megkeressék a környezetükben lévő vasat. Ha azonban elérik a számukra ideális, vagyis magas vasszintet, kényelembe helyezik magukat, és egy helyben maradnak.

A felfedezés a gyógyszerek terén is hasznos lehet

Az orvoslásban számos előnye lehet annak a felfedezésnek, hogy egyes baktériumok vasalapú memóriával rendelkeznek. Az anyagon alapuló emlékezet hozzájárulhat például ahhoz, hogy az E. coli alkalmazkodni tudjon a rossz környezeti feltételekhez vagy az antibiotikumokhoz. Mindezek új megközelítést jelenthetnek a bakteriális fertőzések és az antibiotikumrezisztencia elleni küzdelemben. Ha érdekel, hogyan szabadulj meg otthon a baktériumoktól, ezt a cikkünket is olvasd el!

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!