Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legtöbb élelmiszer összetevői között megtaláljuk ezt a nem is feltűnő nevű adalékot. Bár a pálmaolaj nem mérgező és nem betegszünk meg tőle, ha fogyasztjuk, mégis a világ legveszélyesebb élelmiszereként tartják számon élővilágra gyakorolt hatása miatt.
Még az adalékanyagok között is egyedülálló a pálmaolaj, hiszen természetes összetevője számtalan ételünknek. Utánajártunk, miért is veszélyes. Tarts velünk!
Olcsó, de nagy árat fizetünk a pálmaolajért
A legolcsóbban előállítható növényi olaj a világon a pálmaolaj, mégis nagy árat fizetünk érte. Te is ettél már belőle, amennyiben valaha egy falat feldolgozott élelmiszer lecsúszott a torkodon, ugyanis ez az olajféle a készételek 50 százalékának része.
A szuperkáros olajat már az egyiptomiak is használták
Azok a fák, melyekből a pálmaolajat ki lehet nyerni, Nyugat-Afrikában őshonosak. Ezek gyümölcséből, illetve magjából sajtolják ki aztán az olajat, melyet a világon a legolcsóbb előállítani, és így a gyártók jelentős része a profitmaximalizálás egyik kiváló eszközeként tekint rá. Nem a modern technikának köszönhető, hogy a pálmafa gyümölcséből képes kinyerni az ember az olajat, már az ókori Egyiptomban is képesek voltak előállítani ezt.
Gazdaságossága a viszonylag kis helyigény és a nagy hozamú termelés együttállásában rejlik, egytonnányi pálmaolajhoz ugyanis összesen 0,26 hektárnyi termőterületre van szükség, ez más olajak esetén mintegy tízszeres méretű területen valósulhatna csak meg. A gyümölcsöket ráadásul gyermekmunka igénybevételével takarítják be.
Ez mind a pálmaolaj neve a címkéken
Növényi olaj, növényi zsír, pálma, pálmaolaj, pálmamagolaj, sztearát, sztearinsav, pálmasav, de itt messze nincs vége a sornak: hetven név alatt találkozhatsz vele, ezeket keresd itt!
Ez már csak azért is aggályos többek között, mert egy kifejlett pálma akár 70 méterre is megnőhet, a termések betakarításához nehéz és veszélyes eszközök kellenek. A fákat ráadásul – hiába élnének több száz évig – egy idő után kivágják, ugyanis olyan magasra növekednének, hogy nem lehetne hasznosítani a terményeiket.
Manapság Indonézia és Malajzia adja a legtöbb pálmaolajat a világnak.
Pálmaolajat találunk az élelmiszerek mellett tisztítószerekben, kozmetikai cikkekben, illetve bio-üzemanyagként is felhasználják ezt az olajat. Ha már élelmiszer: ez a növényi zsírforrás nemcsak a margarinokban és egyéb krémekben, többek között sokak kedvencében, a fehér kupakos mogyorókrémben, hanem csokoládékban, a fagylaltokban, drazsékban, és egyéb, feldolgozott élelmiszerekben is ott lapul.
Természetes Q10-forrás
Maga a pálma termésének olaja számtalan egészségügyi előnnyel bír, ezért sokan szuperélelmiszerként tekintenek rá. Polifenolokban és antioxidánsokban gazdag, E-vitamin-tartalma kiemelkedően magas, 15-ször annyi a béta-karotin benne, mint a sárgarépában, és Q10-et is nagy mennyiségben tartalmaz. Zsírsavainak fele telítetlen, ami miatt az állati zsíroknál jóval egészségesebb, azonban egyre inkább látványosabbá válik az is, hogy nagy mennyiségű fogyasztása akár rákkeltő is lehet.
A készételekben azonban keveset használnak fel belőle, és nem is ez az oka annak, hogy veszélyesnek tekintik.
A környezetre gyakorolt hatása az, ami miatt egyre jobban hallhatóak azok a hangok, melyek a veszélyekre figyelmeztetnek a pálmaolajjal kapcsolatban.
A világ pálmaolajkészletének 90 százalékát adó két ázsiai ország jövőjét eközben éppen a pálmafaültetvényekben látják – nem véletlenül, hiszen az esőerdők helyére ültetik az olajpálmákat, felégetve azokat. Ez rengeteg égésterméket hoz létre, szennyezi a levegőt, fákat pusztít, melyek állatok élőhelyei is egyben. Nem túlzás tehát veszélyes élelmiszernek titulálni a pálmaolajat.
Sokan próbálnak pálmaolajmentesen élni, de szinte lehetetlen
Bár maga a pálmamagolaj fogyasztása egészséges is lehet, az előállítása hatalmas károkat okoz az egész Föld számára. Nagy fába vágjuk a fejszénket, hogyha szeretnénk kizárni életünkből, ugyanis szinte mindenben megtaláljuk. Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, hogyan érdemes nekikezdeni annak, ha mégis megpróbálnánk, és arról is olvashatsz, az élővilág számára mekkora veszéllyel jár, ha nem törődünk egyáltalán a jelenlétével mindennapi használati cikkeinkben.
