Ha ezt látod a zöldségen, semmiképp ne vedd meg

Olvasási idő kb. 4 perc

Sokszor a nagy rohanásban hajlamosak vagyunk az első, szépnek tűnő zöldséget felmarkolni a boltban. De épnek is tűnik vajon? S mi a helyzet az egyre gyakoribb ételmentő kosarakkal, mi az, amit megvehetünk bátran, és vajon milyen sérülések jelzik, hogy valami nem egészséges?

A zöldség minőségi állapotára következtethetünk külsejéből, a látvány és az állag sokkal több mindent árul el, mint gondolnánk.

A látványra egészséges, egységes felszínű és állagú élelmiszerektől nem kell tartanunk, az ép külső rendben lévő belsőt takar, ha megbízható helyen vásárolunk. Na de mi a helyzet az apróbb szépséghibákkal? Vannak közöttük, amik akár hónapokkal a betakarítást követően is felhasználhatóak, bírják a telet, és akadnak olyanok is, amiket pár héten vagy napon belül el kell fogyasztanunk. 

Vajon melyik zöldség ehető? A fonnyadt, a sérült vagy a penészes?
Fotó: rqby / Getty Images Hungary

Amikor evidens, hogy romlott

A zöldségek és gyümölcsök élettartama véges, még a hűtőben vagy jól szellőző kamrában, a hűvös spájzban is megromolhatnak egy idő után. A megbarnult, foltokban elszíneződött, felpuhult darabok szavatossága a vége közeledtét jelzi. Ha penészedik, a legtöbb esetben érdemes azonnal a kukába dobni. És ha csak sérült?

Vannak olyan zöldségek, melyeknek egyes részei már árulkodnak frissességről. A kígyóuborkának és kisebb társainak a két vége az, ami idővel puhulni kezd. Hasonló a helyzet a tél egyik slágerével. A mandarin esetében is azt a helyet figyeljük, ahol a fáról leszakították, ha az kemény még, bátran megehetjük. Ha apró, fekete szélű, kerek lyukak tarkítják a kültakaróját, legyen bármilyen egészségesnek tűnő is a tapintása, valószínűleg romlott. Melegben, magas páratartalomban nem csak ez a citrusféle veszti el hamar élvezeti értékét. A narancs is gyorsabban érik, de az extrém hideget sem viselik jól, a vitamintartalmuk csökken, ha fagy éri őket. 

Egyes zöldségeket megehetünk a penész eltávolítását követően, másokat nem
Fotó: UncleDmytro / Getty Images Hungary

Az illat szintén egy viszonylag biztos módja annak, hogy megállapítsuk, a gyümölcs vagy a zöldség ehető-e. Az illatokra való emlékezés is a memóriánk része, az agyunk pedig jelzi, ha óvatosnak kell lennünk az illat alapján. Ilyenkor szinte tudat alatt tudjuk, hogy valami nincsen rendben. A romlott élelmiszerek felismerésének képessége Matt Regusci szerint evolúciós ösztön. 

Ha egy darab megromlik, az összes romlott?

Az együtt tárolt zöldségek és gyümölcsök esetében felmerülhet a kérdés, vajon egyetlen rothadt példány képes-e a többit is megromlasztani. Igen, azonban ehhez hosszabb idő kell. 

A felszínen lévő lyukak és foltok belső sérüléseket is jelezhetnek
Fotó: Chokchai Silarug / Getty Images Hungary

Bár egy rohadt alma elronthatja az összeset, amit vele együtt tárolunk, ehhez idő kell – mondta Matt Regusci élelmiszer-biztonsági kutató. Nem kell az egész zöldségesfiók tartalmát kidobni egyetlen romlott gyümölcs vagy zöldség miatt – egyszerűen dobd ki azt, amely hozzáér a rothadt példányhoz.”

A penésszel azonban más a helyzet. Mivel a spórák könnyen terjednek, ha zöldes elszíneződést tapasztalunk, nemcsak a vele érintkező daraboktól kell megválnunk, de nem árt egy alapos, fertőtlenítő takarítás sem. 

„A penész általában úgy terjed, hogy spórákat bocsát ki a levegőbe” – mondta Vanessa Coffman, az Élelmiszer-fertőzés Megállításáért Szövetség igazgatója. Vízen vagy rovarokon keresztül is fertőzhet, a penészes ételekben a baktériumok is elszaporodhatnak.

Ha már elkezdett penészedni valamelyik, azt és a vele érintkezőket is ki kell dobnunk a biztonság kedvéért, azonban a tárolóban lévő többi darabot alapos, folyó vizes mosást követően még elfogyaszthatjuk. A folyó vizes mosással kapcsolatban egy magyar szakember is folytatott vizsgálatokat. Gyuris Rita növényorvos, a MATE PhD-hallgató kutatója összehasonlította az elterjedt fertőtlenítési módszer, az ecetes vízben áztatás és a folyó víz alatti öblítés hatékonyságát. Az eredmény megdöbbentő, a folyó vizet igazolta. A kísérletsorozatot itt végigkövethetjük:

Érdekes módon némely termény akkor is ehető, ha penészes. Az USA földművelésügyi minisztériuma által kiadott közlemény szerint az alacsony nedvességtartalmú, kemény gyümölcsök és zöldségek, megtisztítva a penésszel érintett területektől ehetőek maradnak. Ilyen például a káposzta, a kaliforniai paprika és a sárgarépa, azonban a puhább, lédúsabb növényeket, a barackot, uborkát vagy például a paradicsomot ki kell dobni, ha penészesedik. 

Baktériumok és élősködők is ronthatják a minőséget

Arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy önmagában a baktériumok, a szalmonella vagy az E.coli is jelen lehetnek a romlásnak indult élelmiszerekben. 

A felszínen megjelenő apró foltok, bemélyedések, sérülések is jelezhetnek bajt, ha pedig a termény belseje felé haladva fekete foltokkal találkozunk, szinte biztos, hogy élősködővel van dolgunk. A kukacok és egyéb férgek szintén ezeket az élelmiszereket kedvelik, a petéiket is bennük helyezik el, ami szintén rontja a növények minőségét. Ha biztosra akarunk menni, az egészséges külsejű, nem sérült friss zöldségekkel és gyümölcsökkel biztos nem fogunk mellé, azonban ha gazdasági vagy környezetvédelmi okokból az ételmentés mellett döntünk, egyszerűen csak figyeljünk a fenti küllemi hibákra, és valóban fogyasztható darabokhoz juthatunk, általában kedvezőbb áron. 

 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.