Ha ezt az üdítőt iszod, nagyobb valószínűséggel leszel depressziós

Olvasási idő kb. 3 perc

Természetesen nem a természetben megtalálható összetevők miatt van gond ennek a típusú üdítőnek az ivásával, hanem egy összetevővel, ami egyébként számos élelmiszerben is megtalálható.

Az vagy, amit megeszel – na és amit megiszol, természetesen. Ezt eddig is tudtuk, de inkább voltunk hajlamosak testi jóllétünkkel kapcsolatos káros hatásra asszociálni, nem pedig mentális egészségünk miatt aggódtunk. Úgy tűnik, itt az ideje, hogy változtassunk gondolkodásunkon, ugyanis tömegek által fogyasztott termékekkel kapcsolatos káros hatásra hívta fel a figyelmet egy friss kutatás.

Ezekkel az ételekkel és italokkal van gond

Nem lesz meglepő, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek kapcsán derült fény egy újabb hátrányra. A JAMA Networkön publikált tanulmány szerint összefüggés lehet ezek fogyasztása és a depresszió kialakulása között. A Harvard szakemberei megállapították, hogy akik ezeket az energiagazdag, gusztusosnak tűnő és főzés nélkül fogyasztható élelmiszereket választják, azoknak nagyobb esélye van a depresszióra – és úgy tűnik, hogy egy összetevő lehet ebben a legnagyobb ludas.

A feldolgozott élelmiszerekkel újabb probléma akad
Fotó: MJ_Prototype / Getty Images Hungary

A mesterséges édesítőszerek és az ezeket tartalmazó italok fogyasztása a kutatók szerint egyre erősebb bizonyítékok útján köthető össze a depresszió kialakulásának rizikójával.

A friss tanulmányban középkorú nők egészségét vizsgálták: 32 ezer résztvevővel dolgoztak, akik 2003–2017 közt négyévente adtak válaszokat kérdéseikre. A kezdetekkor egyiküknél sem állapítottak meg depressziót.

Az üdítő ivása egy összetevő miatt problémás

A kutatásban az ultrafeldolgozott élelmiszereket különböző kategóriákba osztották: ultrafeldolgozott gabonatermékek, édes snackek, fogyasztásra kész ételek, zsírok és szószok, ultrafeldolgozott tejtermékek, sós snackek, feldolgozott húsok, italok és mesterséges édesítőszerek csoportjába. A depressziós állapotot diagnózis meglétével vagy antidepresszánsok szedésével azonosították. Az alapfogalmak tisztázását követően azt vizsgálták, vajon több-e a depressziós azok körében, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszert, mint azok közt, akik kevesebbet esznek és isznak ilyesmit.

Összesen 4840 résztvevőről állapították meg, hogy depressziósok, bár a szám feleződött, amikor mind a diagnózis meglétét, mind az antidepresszánsok szedését követelménynek tekintették. Esetükben igazolódott, hogy nagyobb mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszert visznek be szervezetükbe. Főként a mesterséges édesítőszerekkel és az ezeket tartalmazó üdítőkkel tudták összekötni a depressziós állapot rizikójának növekedését.

Még nem értjük a hatásmechanizmust

Az üdítőivással is a mesterséges édesítőszer miatt van gond
Fotó: Bill Boch / Getty Images Hungary

Azt, hogy pontosan milyen mechanizmuson keresztül tud a mesterséges édesítőszer depressziót kialakítani, egyelőre maguk a kutatók sem látják át. A kutatástól független Daniel Atkinson, egy online egészségügyi szolgáltatásokra specializálódó központ vezetője szerint ennek oka többek között abban keresendő, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek csoportja egy nagyon széles palettát lefedő fogalom, Ráadásul, amint arra rámutatott, itt egy megfigyelésen alapuló kutatásról van szó, és az is előfordulhat, hogy az eleve depresszióra hajlamosabbak nyúltak saját kedvük javításának érdekében ultrafeldolgozott élelmiszerekhez, így valójában nem ezek okozták a depressziót esetükben. Ennek ugyanakkor a kutatók körültekintő megközelítése miatt meglehetősen kis valószínűséget tulajdonít.

Egy lehetséges magyarázat a bél egészségéhez köthető: az ultrafeldolgozott élelmiszerek változásokat okoznak a bélrendszer mikrobiomjában, amit már korábban összekötöttek a kognitív funkciók egészségével. 

A megborított egyensúly akár depressziót is kialakíthat. Atkinson hozzátette azt is, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek tápanyagszegényebbek például a mediterrán diétánál, melynek egészségügyi előnyei már régóta jól ismertek.

A tanulmány szerzőinek megállapítása szerint egyes adatok arra utalnak, hogy ezek a vegyi anyagok kiválthatják a purinerg transzmissziót az agyban, amelyet korábban a depresszióval hoztak összefüggésbe. Bárhogy is legyen, amennyiben nincsen rá kifejezetten szükséged cukorbetegség vagy hasonló állapot miatt, talán jobb kerülni a mesterséges édesítőszereket, hiszen nem ez az első olyan tanulmány, amely valamilyen típusú káros hatásukat fedezte fel.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?