A betegek memóriája a szívük leállása után is működött: erre emlékeztek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy egészen különleges kutatás eredményei láttak most napvilágot, amelyből egyértelműen kiderül: a szívmegállás után is lehetnek emlékeink. De hogy mégis hogyan és miből következtettek erre a tudósok, arra a magyarázat sem hétköznapi.

A Resuscitation című folyóiratban publikálták azt a kutatást, amely új megvilágításba helyezte a testünk különleges működését. Olyannyira, hogy a tudósok ezúttal arra jöttek rá, hogy halálunk után is lehetnek emlékeink.

Halálközeli élmények

Noha megannyi halálközeli élménnyel rendelkező túlélő számolt már be a halálhoz kapcsolódó valamilyen fajta tudatosságról, például arról, hogy kívülről látták magukat, vagy épp tisztán értékelték a kapcsolataikat, esetleg elmúlt minden fájdalmuk és szorongásuk, az új tanulmány még ennél is többre jutott. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a halálélmények különböznek a hallucinációktól, a téveszméktől, az illúzióktól, az álmoktól vagy az újraélesztés által kiváltott tudatosságtól.

A vizsgálat az agy különleges működéséről adott információt
Fotó: Maryna Ievdokimova / Getty Images Hungary

Szívmegállás utáni emlékek

A NYU Grossman School of Medicine kutatói által vezetett, 25, főként amerikai és brit kórházzal együttműködve végzett vizsgálatban a szívmegállás néhány túlélője ugyanis olyan világos halálélményeket írt le, amelyek akkor történtek, amikor látszólag eszméletlenek voltak.

Az azonnali kezelés ellenére a vizsgált, a kórházban újraélesztett 567 beteg kevesebb mint 10 százaléka épült fel annyira, hogy hazamehetett.

A túlélő betegek közül 11-en úgy nyilatkoztak, hogy tudták, hogy újraélesztik őket, hatan pedig halálközeli élményről számoltak be. 

Aktivitás hosszú percek múlva is

A tanulmányt vezető dr. Sam Parnia kutató szerint bár sokáig úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perccel azután szenved maradandó károsodást, hogy a szív leállítja az oxigénellátását, ezúttal viszont arra derült fény, hogy az agy az újraélesztés után még sokáig, akár egy órán át is mutathat aktivitást.
„Ez az első nagy tanulmány, amely kimutatta, hogy ezek a visszaemlékezések és agyhullámváltozások az úgynevezett halálközeli élmények univerzális, közös elemeinek jelei lehetnek” – mondta a szakértő.

Út az emberi tudat mélyére

A kutatók szerint ezek a tapasztalatok bepillantást engednek az emberi tudat egy valós, de kevéssé ismert dimenziójába, amely a halállal feltárul. Az eredmények a szív újraindítása vagy az agysérülések megelőzése új módjainak kidolgozásában is iránymutatást adhatnak, és hatással lehetnek az emberi tudatra is.

Az új kutatás rávilágított arra, hogy a szívmegállás után is van agyi aktivitás
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

További vizsgálatok jönnek

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi kutatások nem bizonyították és nem is cáfolták a betegek halálhoz kapcsolódó élményeinek és állításainak valóságát vagy jelentését. Szerintük a halállal kapcsolatos felidézett élmény további empirikus vizsgálatot érdemel, és olyan tanulmányok elvégzését tervezik, amelyek pontosabban meghatározzák a klinikai tudat biomarkereit, és amelyek figyelemmel kísérik a szívmegállást követő újraélesztés hosszú távú pszichológiai hatásait.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.