A betegek memóriája a szívük leállása után is működött: erre emlékeztek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy egészen különleges kutatás eredményei láttak most napvilágot, amelyből egyértelműen kiderül: a szívmegállás után is lehetnek emlékeink. De hogy mégis hogyan és miből következtettek erre a tudósok, arra a magyarázat sem hétköznapi.

A Resuscitation című folyóiratban publikálták azt a kutatást, amely új megvilágításba helyezte a testünk különleges működését. Olyannyira, hogy a tudósok ezúttal arra jöttek rá, hogy halálunk után is lehetnek emlékeink.

Halálközeli élmények

Noha megannyi halálközeli élménnyel rendelkező túlélő számolt már be a halálhoz kapcsolódó valamilyen fajta tudatosságról, például arról, hogy kívülről látták magukat, vagy épp tisztán értékelték a kapcsolataikat, esetleg elmúlt minden fájdalmuk és szorongásuk, az új tanulmány még ennél is többre jutott. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a halálélmények különböznek a hallucinációktól, a téveszméktől, az illúzióktól, az álmoktól vagy az újraélesztés által kiváltott tudatosságtól.

A vizsgálat az agy különleges működéséről adott információt
Fotó: Maryna Ievdokimova / Getty Images Hungary

Szívmegállás utáni emlékek

A NYU Grossman School of Medicine kutatói által vezetett, 25, főként amerikai és brit kórházzal együttműködve végzett vizsgálatban a szívmegállás néhány túlélője ugyanis olyan világos halálélményeket írt le, amelyek akkor történtek, amikor látszólag eszméletlenek voltak.

Az azonnali kezelés ellenére a vizsgált, a kórházban újraélesztett 567 beteg kevesebb mint 10 százaléka épült fel annyira, hogy hazamehetett.

A túlélő betegek közül 11-en úgy nyilatkoztak, hogy tudták, hogy újraélesztik őket, hatan pedig halálközeli élményről számoltak be. 

Aktivitás hosszú percek múlva is

A tanulmányt vezető dr. Sam Parnia kutató szerint bár sokáig úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perccel azután szenved maradandó károsodást, hogy a szív leállítja az oxigénellátását, ezúttal viszont arra derült fény, hogy az agy az újraélesztés után még sokáig, akár egy órán át is mutathat aktivitást.
„Ez az első nagy tanulmány, amely kimutatta, hogy ezek a visszaemlékezések és agyhullámváltozások az úgynevezett halálközeli élmények univerzális, közös elemeinek jelei lehetnek” – mondta a szakértő.

Út az emberi tudat mélyére

A kutatók szerint ezek a tapasztalatok bepillantást engednek az emberi tudat egy valós, de kevéssé ismert dimenziójába, amely a halállal feltárul. Az eredmények a szív újraindítása vagy az agysérülések megelőzése új módjainak kidolgozásában is iránymutatást adhatnak, és hatással lehetnek az emberi tudatra is.

Az új kutatás rávilágított arra, hogy a szívmegállás után is van agyi aktivitás
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

További vizsgálatok jönnek

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi kutatások nem bizonyították és nem is cáfolták a betegek halálhoz kapcsolódó élményeinek és állításainak valóságát vagy jelentését. Szerintük a halállal kapcsolatos felidézett élmény további empirikus vizsgálatot érdemel, és olyan tanulmányok elvégzését tervezik, amelyek pontosabban meghatározzák a klinikai tudat biomarkereit, és amelyek figyelemmel kísérik a szívmegállást követő újraélesztés hosszú távú pszichológiai hatásait.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?