A betegek memóriája a szívük leállása után is működött: erre emlékeztek

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy egészen különleges kutatás eredményei láttak most napvilágot, amelyből egyértelműen kiderül: a szívmegállás után is lehetnek emlékeink. De hogy mégis hogyan és miből következtettek erre a tudósok, arra a magyarázat sem hétköznapi.

A Resuscitation című folyóiratban publikálták azt a kutatást, amely új megvilágításba helyezte a testünk különleges működését. Olyannyira, hogy a tudósok ezúttal arra jöttek rá, hogy halálunk után is lehetnek emlékeink.

Halálközeli élmények

Noha megannyi halálközeli élménnyel rendelkező túlélő számolt már be a halálhoz kapcsolódó valamilyen fajta tudatosságról, például arról, hogy kívülről látták magukat, vagy épp tisztán értékelték a kapcsolataikat, esetleg elmúlt minden fájdalmuk és szorongásuk, az új tanulmány még ennél is többre jutott. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a halálélmények különböznek a hallucinációktól, a téveszméktől, az illúzióktól, az álmoktól vagy az újraélesztés által kiváltott tudatosságtól.

A vizsgálat az agy különleges működéséről adott információt
Fotó: Maryna Ievdokimova / Getty Images Hungary

Szívmegállás utáni emlékek

A NYU Grossman School of Medicine kutatói által vezetett, 25, főként amerikai és brit kórházzal együttműködve végzett vizsgálatban a szívmegállás néhány túlélője ugyanis olyan világos halálélményeket írt le, amelyek akkor történtek, amikor látszólag eszméletlenek voltak.

Az azonnali kezelés ellenére a vizsgált, a kórházban újraélesztett 567 beteg kevesebb mint 10 százaléka épült fel annyira, hogy hazamehetett.

A túlélő betegek közül 11-en úgy nyilatkoztak, hogy tudták, hogy újraélesztik őket, hatan pedig halálközeli élményről számoltak be. 

Aktivitás hosszú percek múlva is

A tanulmányt vezető dr. Sam Parnia kutató szerint bár sokáig úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perccel azután szenved maradandó károsodást, hogy a szív leállítja az oxigénellátását, ezúttal viszont arra derült fény, hogy az agy az újraélesztés után még sokáig, akár egy órán át is mutathat aktivitást.
„Ez az első nagy tanulmány, amely kimutatta, hogy ezek a visszaemlékezések és agyhullámváltozások az úgynevezett halálközeli élmények univerzális, közös elemeinek jelei lehetnek” – mondta a szakértő.

Út az emberi tudat mélyére

A kutatók szerint ezek a tapasztalatok bepillantást engednek az emberi tudat egy valós, de kevéssé ismert dimenziójába, amely a halállal feltárul. Az eredmények a szív újraindítása vagy az agysérülések megelőzése új módjainak kidolgozásában is iránymutatást adhatnak, és hatással lehetnek az emberi tudatra is.

Az új kutatás rávilágított arra, hogy a szívmegállás után is van agyi aktivitás
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

További vizsgálatok jönnek

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi kutatások nem bizonyították és nem is cáfolták a betegek halálhoz kapcsolódó élményeinek és állításainak valóságát vagy jelentését. Szerintük a halállal kapcsolatos felidézett élmény további empirikus vizsgálatot érdemel, és olyan tanulmányok elvégzését tervezik, amelyek pontosabban meghatározzák a klinikai tudat biomarkereit, és amelyek figyelemmel kísérik a szívmegállást követő újraélesztés hosszú távú pszichológiai hatásait.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.