Nagyon izgalmas dolog derült ki a pókokról, máshogy fogsz ezután nézni rájuk

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Korábban úgy gondoltuk, hogy az álmok csakis az ember sajátjai, mostanra azonban úgy tűnik, hogy ez nem így van: talán az állatok is álmodhatnak – igen, még a pókokról is feltételezhetjük ezt!

„Amit ezek a pókok alvás közben átélnek, minden bizonnyal álomnak nevezhető” – hozta nyilvánosságra Daniela Rössler, a németországi Konstanzi Egyetem viselkedésökológusa a friss kutatási eredményeit. A kutató éjjel-nappali megfigyelés alatt tartott pókokat, így kiderült, hogy a pókok éjjeli pihenésük idején úgy viselkedtek, mint mi, emberek alvás közben. Nyújtóztak, forgolódtak, vakaróztak, és volt még egy megfigyelt jelenség, amely igazán közel hozta őket az emberekhez.

Az álom funkciója létfontosságú lehet a pókoknál is

Rössler és munkatársai 2022-ben fedezték fel, hogy a pókoknál 17 percenként alvás közbeni gyors szemmozgással járó REM-tevékenység figyelhető meg. Ha REM van, akkor pedig elképzelhető, hogy a pókok közben álmodnak is: a REM-szakaszokat nem a fent leírt mozgolódás közben látták, hanem amikor az állatok mozdulatlanul aludtak.

Ha a Rösslerék megfigyelte pókok tényleg álmodnak, az is elképzelhető, hogy a túlélés szempontjából fontosak számukra az álomképek. Az embernél ezek legfőbb feladata, hogy feldolgozzák a napközben megélt információkat.

Idézőjel ikon

Ameddig az emberek saját ismerőseikről, rokonaikról, munkatársaikról álmodnak egy mindennapi helyszínen, addig a pókok más rovarokkal álmodhatnak.

A feltételezések szerint akárcsak az ember, úgy egy pók is a napközben megélt eseményeket dolgozza fel elmosódott képek formájában alvás közben. 

Az álom a pókok számára is létfontosságú lehet
Fotó: GettyImages

Más állatok is álmodhatnak?

A pókok mellett további állatfajokat is vizsgáltak már: ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a REM-fázis alvás közben számos fajnál megfigyelhető. Azonban

vannak olyan fajok, amelyeknél egyáltalán nem találtak REM-szakaszt az alvás ideje alatt: ilyen a bálna és a delfin.

A polipok vagy a szakállas agámák esetében ugyanakkor megvan a REM: érdekes, hogy mennyire eltérő fajokról feltételezhető, hogy akár álmodhatnak, csakúgy, mint az emberek. Magunkat nagyon különleges emlősöknek tartjuk, de könnyen lehet, hogy nincsen igazunk, és sokkal kevesebb választ el bennünket az állatvilágtól, mint ahogy azt gondoltuk volna. 

Egy állat sosem fog beszámolni az álmairól

A kutatók dolgát nagyban nehezíti az a tény, hogy az emberek álmairól azért tudunk sokat, mert beszélnek róla, ez pedig az állatok esetében elképzelhetetlen.

Azt sem tudjuk ráadásul, mi a REM-szakasz valós funkciója. Az egyik legelfogadottabb elképzelés szerint a REM segíti az agyat az emlékek kialakításában és átszervezésében; más elméletek szerint a REM támogatja az agy fejlődését, segíti a test mozgásrendszerének fejlődését, fenntartja az ébrenléti tevékenységekhez szükséges áramköröket, hogy azok alvás közben ne romoljanak, esetleg emeli az agy hőmérsékletét.

Bármit is tud a REM-fázis, az, hogy ennyi fajban megvan, arra utal, hogy nagyon fontos funkciója lehet – és közel sem annyira emberspecifikus, mint eddig véltük.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.