Nagyon izgalmas dolog derült ki a pókokról, máshogy fogsz ezután nézni rájuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Korábban úgy gondoltuk, hogy az álmok csakis az ember sajátjai, mostanra azonban úgy tűnik, hogy ez nem így van: talán az állatok is álmodhatnak – igen, még a pókokról is feltételezhetjük ezt!

„Amit ezek a pókok alvás közben átélnek, minden bizonnyal álomnak nevezhető” – hozta nyilvánosságra Daniela Rössler, a németországi Konstanzi Egyetem viselkedésökológusa a friss kutatási eredményeit. A kutató éjjel-nappali megfigyelés alatt tartott pókokat, így kiderült, hogy a pókok éjjeli pihenésük idején úgy viselkedtek, mint mi, emberek alvás közben. Nyújtóztak, forgolódtak, vakaróztak, és volt még egy megfigyelt jelenség, amely igazán közel hozta őket az emberekhez.

Az álom funkciója létfontosságú lehet a pókoknál is

Rössler és munkatársai 2022-ben fedezték fel, hogy a pókoknál 17 percenként alvás közbeni gyors szemmozgással járó REM-tevékenység figyelhető meg. Ha REM van, akkor pedig elképzelhető, hogy a pókok közben álmodnak is: a REM-szakaszokat nem a fent leírt mozgolódás közben látták, hanem amikor az állatok mozdulatlanul aludtak.

Ha a Rösslerék megfigyelte pókok tényleg álmodnak, az is elképzelhető, hogy a túlélés szempontjából fontosak számukra az álomképek. Az embernél ezek legfőbb feladata, hogy feldolgozzák a napközben megélt információkat.

Idézőjel ikon

Ameddig az emberek saját ismerőseikről, rokonaikról, munkatársaikról álmodnak egy mindennapi helyszínen, addig a pókok más rovarokkal álmodhatnak.

A feltételezések szerint akárcsak az ember, úgy egy pók is a napközben megélt eseményeket dolgozza fel elmosódott képek formájában alvás közben. 

Az álom a pókok számára is létfontosságú lehet
Fotó: GettyImages

Más állatok is álmodhatnak?

A pókok mellett további állatfajokat is vizsgáltak már: ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a REM-fázis alvás közben számos fajnál megfigyelhető. Azonban

vannak olyan fajok, amelyeknél egyáltalán nem találtak REM-szakaszt az alvás ideje alatt: ilyen a bálna és a delfin.

A polipok vagy a szakállas agámák esetében ugyanakkor megvan a REM: érdekes, hogy mennyire eltérő fajokról feltételezhető, hogy akár álmodhatnak, csakúgy, mint az emberek. Magunkat nagyon különleges emlősöknek tartjuk, de könnyen lehet, hogy nincsen igazunk, és sokkal kevesebb választ el bennünket az állatvilágtól, mint ahogy azt gondoltuk volna. 

Egy állat sosem fog beszámolni az álmairól

A kutatók dolgát nagyban nehezíti az a tény, hogy az emberek álmairól azért tudunk sokat, mert beszélnek róla, ez pedig az állatok esetében elképzelhetetlen.

Azt sem tudjuk ráadásul, mi a REM-szakasz valós funkciója. Az egyik legelfogadottabb elképzelés szerint a REM segíti az agyat az emlékek kialakításában és átszervezésében; más elméletek szerint a REM támogatja az agy fejlődését, segíti a test mozgásrendszerének fejlődését, fenntartja az ébrenléti tevékenységekhez szükséges áramköröket, hogy azok alvás közben ne romoljanak, esetleg emeli az agy hőmérsékletét.

Bármit is tud a REM-fázis, az, hogy ennyi fajban megvan, arra utal, hogy nagyon fontos funkciója lehet – és közel sem annyira emberspecifikus, mint eddig véltük.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.