Két évig élt egy génmódosított sertés veséjével: a kutatás óriási áttörést ígér az orvoslásban

Olvasási idő kb. 1 perc

Az orvostudomány régóta keresi a sikeres szervátültetések lehetőségét, melyek segítségével a végstádiumú szervi elégtelenségben szenvedők életét meghosszabbíthatja. Most olyan kecsegtető eredményeket hozott egy xenotranszplantáció, vagyis két különböző faj közötti szervátültetés, mely jogosan ébreszt reményt arra, hogy egy napon sertések módosított szerveivel gyógyulhatunk majd mi, emberek is.

Miközben a szervátültetésre várók listáján szereplők közül sokan nem érik meg a számukra kijelölt transzplantáció távoli időpontját donorszerv hiányában, a kutatóorvosok azon fáradoznak, hogy ennek a helyzetnek véget vessenek. Az egyik lehetséges megoldásnak génmódosított sertésdonorok alkalmazását tartják a tudósok, amire vonatkozóan már számos kíséretet hajtottak végre. Agyhatott emberi alanyokba már próbáltak ebből a célból génmódosított sertésvesét ültetni, de most ennél is hosszabb távon működő kísérletet regisztráltak.

Az alternatív szervforráskeresésben mérföldkőnek titulált kutatás során

két éven keresztül életben tudtak tartani egy majmot génmódosított sertésvesével.

Ez volt eddig a leghosszabb és legígéretesebb kísérlet arra, hogy egy nem humán főemlőst életben tartsanak génmanipulált sertés szervével.

Amíg nincs elegendő emberi szerv, a veseátültetésre megoldás lehet majd valamikor a génmódosított sertésvese
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Dr. Peter Chin-Hong, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem transzplantációs fertőző betegségek programjának igazgatója a Nature.com-on részletesen leírt tanulmánnyal kapcsolatban az abcNEWS-nak tett nyilatkozatában elmondta, a kutatás jogos reményeket kelt a sertésdonorok szerveinek emberbe történő sikeres, jövőbeli átültetésének megvalósításához.

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.