A legtöbben pánikba esnek, amikor csomót találnak a mellükben. Tudni kell azonban, hogy a mell vonatkozásában gyakoribbak a jóindulatú elváltozások, mint a rosszindulatú daganatok.
Dr. Kóródy Ágnes háziorvos a Dívány kérdésére elmondta, az emlőben talált csomók lehetnek daganatos és nem daganatos eredetűek is. A daganatos csomókat pedig két további kategóriára, jóindulatú és rosszindulatú daganatra oszthatjuk. A különbség az, hogy a jóindulatú daganat sosem ad áttétet, mindig helyben marad, és a legtöbb esetben csak növekedésével, méreteivel jelenthet problémát.
Fontos a rendszeres önvizsgálat
„Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mennyire elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat, hiszen az emlődaganatok 90 százalékát a betegek önmaguk fedezik fel. Ez minél hamarabb történik, annál nagyobb a gyógyulási esély egy esetleges rosszindulatú daganat esetén is” – emelte dr. Kóródy Ágnes.
A szakember szerint 45–65 éves kor között kétévente – vagy gyakrabban is, ha ezt más tényező indokolttá teszi –, kiegészítő mammográfia vizsgálat is szükséges. Azonban ezt megelőzően, 35 éves kortól havonta, a menstruáció befejeztét követő egy héttel javasolt az önvizsgálat.
„Általánosságban elmondható, hogy a sima felszínű, környezetétől jól elmozdítható, fájdalmatlan csomó inkább jóindulatú eltérésre utal, míg a porckemény tapintatú, a környező szövetekhez »kapaszkodó« elváltozás inkább rosszindulatúságot feltétételez. Érdemes odafigyelni a kísérő tünetekre is, mint a mellbimbó váladékozása vagy behúzottsága, esetleg a hónaljban tapintható nyirokcsomó.”
Íme, 7 egészségügyi állapot, ami miatt csomók keletkezhetnek a mellben.
1. Papilloma
Az intraductalis papilloma egy jóindulatú emlődaganat, ami a tejcsatornákban és a mellbimbótól távolabb elhelyezkedő egyéb csatornákban alakulhat ki.
A papillomák különböző szövetekből és erekből állnak, amelyek csomót okozhatnak.
Orvosok szerint a papilloma kezelése a tünetek méretétől és súlyosságától függően változhat. Ha a panaszok súlyosak, vagy egyéb egészségügyi problémák is felmerülnek, műtéti beavatkozásra lehet szükség.
Nem árt tudni, hogy azoknál, akiknek egynél több papillomájuk van, enyhén megnövekedhet a mellrák kialakulásának kockázata is.
2. Menstruáció
A menstruáció előtt és alatt különféle változásokon mehetnek keresztül a mellek. Ilyenkor gyakori, hogy megduzzadnak, fájnak vagy érzékennyé válnak. Ez annak köszönhető, hogy a menstruáció körüli időszakban több folyadék gyülemlik fel bennük.
Ha hasonló tüneteket tapasztalsz, vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, illetve meleg vagy hideg borogatással enyhíthetsz a kellemetlenségeken. Érdemes lehet meggyőződnöd arról is, hogy a melltartód pontosan illeszkedik-e.
3. Fibroadenoma
A mellmirigyek szöveteiből álló fibroadenomák az emlő jóindulatú daganatai, amelyek a leggyakrabban pubertás és a terhesség alatt jelentkeznek. Ezek feszes, gumiszerű hatást kelthetnek, és könnyen mozoghatnak a bőr alatt, de általában nem okoznak fájdalmat.
A fibroadenomák diagnosztizálása ultrahanggal vagy mammográfiával történhet. Műtéti eltávolításuk csak akkor indokolt, ha a biopszia eredményei nem egyértelműek, vagy a keletkező csomó nagyobbra nő.
4. Fibrocisztás emlőbetegség
Fibrocisztás emlőbetegségről akkor beszélünk, amikor az emlő rostos szövete elváltozásokat mutat, és/vagy ciszta alakul ki.
A ciszták gyakran kéz a kézben járnak a fibrózissal.
A fibrocisztás emlőelváltozások nem növelik a mellrák kockázatát. Ha azonban az ultrahang azt mutatja, hogy a ciszta szilárd anyagot tartalmaz, biopsziát kell venni, mivel rákos elváltozásra utalhat.
5. Zsírnekrózis
A zsírnekrózis azt jelenti, hogy a mell zsírszövete elhal, jellemzően sérülés, műtét vagy sugárzás következtében. Ez kemény tapintású csomók képződésével járhat, ami elég ijesztő tud lenni, de általában nem igényel orvosi beavatkozást, és fájdalommal sem jár.
6. Phylloid tumor
Ezek más daganatokkal ellentétben az emlők kötőszövetében képződnek, és több csomó megjelenéséhez vezethetnek. Bár többségében jóindulatúak, megállíthatatlanul növekedhetnek, ráadásul minden negyedik phylloid tumor rákos, ami nem reagál a kemoterápiára vagy a hormonális mellrákkezelésre. Éppen ezért egyetlen ismert kezelési módja a műtét. Ha a daganat rákos, elkerülhetetlen lehet az emlő egy részének vagy akár egészének eltávolítása is.
7. Mellrák
A mellben található csomók a mellrák leggyakoribb tünetei. Ezekre a csomókra jellemző, hogy kemények, de fájdalommentesek.
A mammográfiával vagy röntgennel diagnosztizálható mellrák egyéb tünetei a következők lehetnek:
- duzzanatok megjelenése,
- a mellbimbó visszahúzódása,
- a mellbimbó váladékozása,
- mellvörösség,
- mellbimbó- vagy mellszárazság.
Ha csomót találsz a melledben, fordulj orvoshoz
Amennyiben változást észlelsz a melleidben, fontos, hogy mielőbb felkeresd háziorvosod vagy nőgyógyászod, hogy a további vizsgálatok révén mihamarabb kiderüljön, valóban jóindulatú-e a csomó, vagy esetleg rosszindulatú tumorról van szó.
„Egy jóindulatúnak tűnő ciszta belsejében is kialakulhat a rosszindulatú sejtburjánzás, ezért nem elegendő csak a fizikális vizsgálat. A képalkotó, vagyis mammográfiai vagy ultrahang-vizsgálatot követően a biztos diagnózis érdekében rendszerint mintavételre is sort kell keríteni” – tisztázta dr. Kóródy Ágnes.
„Amennyiben jóindulatú az eltérés, attól függően, hogy miről is van szó, a rendszeres követés sem maradhat el, hiszen egyes eltérések jelenléte előrevetítheti, hogy a betegnek fokozott hajlama van a rosszindulatú rákos megbetegedés kialakulására” – tette hozzá a szakember.
