Megdőlt egy mítosz, amit az egy lakásban élő nőkről hittél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nők többsége bizonyára fel tud idézni legalább egy olyan emléket, amikor úgy tűnt: legjobb barátnőjével, kollégiumi szobatársával vagy lánytestvéreivel összehangolódott a menstruációs ciklusa. Nőgyógyász szakértőnkkel utánajártunk, hogy valóban létezik-e ez a jelenség.

Saját megfigyeléseinken túl évtizedeken keresztül lehetett olvasni itt-ott, hogy a jelenség igenis létezik, bár egzakt magyarázatot igazán soha nem találtak rá. Leginkább a feromonokkal, ezekkel a laikusok számára titokzatos kémiai anyagokkal magyarázták, amelyek az állatvilágban is nagy szerepet töltenek be a párzási időszakban és a szaporodás folyamatában.

Hogy működnek a feromonok?

Ezek a hormonokként működő, levegőben terjedő molekulák érdekes módon nem a saját testükben, hanem a fajtárs szervezetében indítanak be változásokat: „Egy adott faj adott egyede kibocsát egy molekulát, melyet a fajtárs az orrán keresztül a központi idegrendszerébe juttat. A bevitt molekula a fajtárs agyában hormonális változásokat vagy viselkedési mintákat indíthat el” – magyarázza dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, a női test működéséről szóló, nemrégiben megjelent Magunkról című könyv szerzője.

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász
Fotó: Kiss Marietta Panka

A feromonok szerepét az állatvilágban már viszonylag átfogóan sikerült feltérképezni, és bizonyos esetekben beigazolódott az is, hogy ránk, emberekre is hatást gyakorolnak: „Jól ismerjük például a jelenséget, ahogy egy szoptató anya mellbimbójának apró mirigyei illatanyagot termelnek. A mirigyek váladékának belélegzése az újszülötteket szopómozgásra készteti. Vagy feromonok állhatnak annak a jelenségnek a hátterében is, hogy egy átizzadt póló megszagolásakor az emberek el tudják dönteni, hogy a póló tulajdonosa romantikus vagy horrorfilm nézése közben izzadta át a pólóját” – avat be a feromonok működésébe a szakember.

A menstruációs szinkronitás elmélete

Az 1970-es években, amikor fellendültek a feromonokkal kapcsolatos kutatások, megjelent a menstruációs szinkronitás elmélete is: szaknyelven így nevezzük azt a jelenséget, amikor összehangolódik a huzamosabb ideig egy térben tartózkodó nők menstruációja. A leghíresebb kutatás Martha McClintock nevéhez fűződik, és McClintock-effektus néven is ismert. A kutatónő 135 frissen kollégiumba költözött nő menstruációs ciklusát vizsgálta: 

fél éven keresztül regisztrálta a hallgatók menstruációjának első napját, és azt találta, hogy az együtt élő alanyok menstruációs napjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

McClintock kutatása – amelynek eredményeit 1971-ben publikálta a Nature című folyóiratban – igen nagy visszhangot és médiafigyelmet kapott, és a mai napig benne él a köztudatban, annak ellenére, hogy az eredményeket soha többé nem sikerült reprodukálni. Idővel az is nyilvánvalóvá vált, hogy McClintock kutatásában elméleti és módszertani hibákat is vétett.

Pedig a jelenségre akár még evolúciós magyarázat is kínálkozott volna: „A menstruációs szinkronitás elméletében komoly tényezőt kapnak a nő emlősök: a feromonjait eregető nőstény emlős szinkronitásba kerül versenytársnőivel, ezáltal eléri, hogy a csapat domináns hímjével ne tudjanak a többiek is párosodni a hónap egyéb napjain. Ha ez így lenne, az evolúciós szelekciót biztosíthatna, hiszen a nőstények között is komoly verseny alakulna ki a domináns hímért” – mondta el dr. Benkovics Júlia. „Ráadásul ha minden nőemlős egyszerre lenne termékeny, egyszerre foglalnák le a hímeket, ami növelné a hím egyedek elköteleződését a szaporodás ügyes-bajos dolgai irányába, mivel az adott időben a többi nőstény nem volna elérhető számukra.”

Az egyszerre történő menstruáció hátterében valószínűleg a matematika áll
Fotó: YakobchukOlena / Getty Images Hungary

De miért menstruálunk néha egyszerre?

Akármilyen izgalmasan is hangzik azonban ez a gondolat, a valóságban teljesen más ok állhat a háttérben: a matematika. „A menstruációs ciklusok hossza életkor és genetikai adottságok függvényében változik. Míg egyes nők akár 35 naponta menstruálnak, másoknak 24 naponta jön meg a menzesze” – világít rá a jelenség hátterére a szakember. „A legritkább esetben találunk olyan női csoportot, ahol mindenkinek 28 napos a menstruációs ciklusa. A rövidebb és hosszabb ciklusú nők találkozása pár hónap után óhatatlanul közös menstruációs napokat is eredményez majd.” A menstruációs szinkronitás tehát valójában egy városi legenda – bár kétségtelen, hogy ha a véletlen úgy hozza, hogy egyszerre menstruálunk, úgy érezhetjük: valami különleges kapocs is összeköt bennünket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.