Egyre többen használnak kókuszolajat főzéshez, de vajon miért érdemes más olajak helyett erre váltani?
A kókuszolaj kiváló antioxidáns-forrás, ezáltal a sejtek károsodása ellen teszel hatékonyan, ha fogyasztod.
Sokáig a szív egészségének bajnokaként is gondoltak rá, de a kutatások később arra világítottak rá, hogy a kókuszolaj valójában emelheti az összkoleszterinszintet
– igaz, még mindig nem olyan mértékben, mint a vaj –, így arra muszáj odafigyelned, hogy ne fogyaszd túl nagy mennyiségben. De lássuk, milyen hatásai miatt érdemes mégis beépítened étrendedbe a kókuszolajat!
Jó energiaforrás
Közepes szénláncú zsírsav (MCT) tartalma révén a kókuszolaj fokozhatja szervezeted zsírégető képességét, de vigyázz: a kókuszolajnak önmagában magas a kalóriatartalma, így ha sokat fogyasztasz belőle, az hízáshoz vezethet. Szerencse, hogy ugyanakkor az MCT-k csökkentik az étvágyat, lebontásuk során ugyanis ketonok keletkeznek, amelyek csillapítják az éhségérzetet.
Szintén a közepes szénláncú zsírsav révén gyors energiaforrást is jelent:
nem véletlen, hogy a sportolók régóta nyúlnak ehhez az energiaforráshoz, ha meg akarják dobni energiaszintjüket.
A kórokozók ellen is hatékony
Antimikrobiális és gombaellenes tulajdonságait szintén az MCT-nek köszönheti: főként a laurinsav teszi e téren hatékonnyá.
Kutatások szerint a következő, különböző betegségeket okozó organizmusokkal szemben lehet hatékony:
- Staphylococcus aureus,
- Streptococcus mutans,
- Streptococcus pyogenes,
- Escherichia coli,
- Helicobacter pylori.
Mindezen túl a laurinsav bakteriosztatikus hatással is bírhat – ez azt jelenti, hogy megakadályozza a baktériumok szaporodását anélkül, hogy végezne azokkal.
Kókuszolaj epilepsziára? Igen!
Az alacsony szénhidráttartalmú, zsírban gazdag ketogén diétát régóta alkalmazzák a gyógyszerrezisztens epilepszia kezelésére: a diéta, amelybe a kókuszolaj jól illeszkedik, csökkenti a rohamok gyakoriságát.
A kutatók szerint az agysejtek üzemanyagaként rendelkezésre álló glükóz hiánya az egyik lehetséges magyarázat a rohamok számának csökkenésére a ketogén diétát alkalmazó epilepsziás embereknél.
A szénhidrátbevitel csökkentése csökkenti a vérben lévő glükózt, a zsírbevitel növelése pedig jelentősen megnövekedett ketonkoncentrációhoz vezet. Az agy a glükóz helyett a ketonokat tudja energiaforrásként használni: a módosított ketogén diéta, melyben kókuszolajat is használsz, így hatékony lehet az epilepszia kordában tartására.
Alzheimer-kór kezelésében betöltött szerepét is vizsgálják: a kutatók úgy vélik, hogy a ketonok ellensúlyozhatják az enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kór korai jeleit azáltal, hogy alternatív energiaforrást biztosítanak az agysejtek számára glükóz helyett, az állapot ugyanis rontja az agy képességét arra, hogy azt felhasználja.
Külsőleg is alkalmazhatod
A kókuszolaj nemcsak ételeidben, hanem külsőleg alkalmazva is segítségedre lehet mindezenfelül. Bőröd és hajad is szebb és egészségesebb lesz, ha kókuszolajjal kezeled, sőt, ha ezzel öblögetsz, szád egészségért is sokat teszel.
