Több mint egymillió tonna csirketoll évente – ennyi keletkezik csak az Amerikai Egyesült Államokban a háziasított csirke iparágában. Nincs az a mennyiségű paplan vagy steppelt dzseki, amely ekkora volument elnyelne. De akkor mi nyeli el? Ugye nem? Sajnos, de. Néha. Vagy ez a jövő? És akkor majd még többet is?
A felfoghatatlan mennyiség újrahasznosításért kiált. Ezt az igényt fedezték fel a University Nebraska- Lincoln kutatói is. Yiqi Yang és Bingnan Mu annak lehetőségét keresik, hogy a csirketollakat kereskedelmi forgalomban is életképes minőségű textíliává varázsolják. Környezetvédelmi törekvéseikre, kísérleteikre már öt évvel ezelőtt több mint 200 000 dolláros támogatást kaptak.
Ez mind csirketoll
Az ötlet annál is inkább ígéretesnek mutatkozik, mert a tollakból olyan keratinszálakat képesek létrehozni, amelyek a gyapjúéhoz hasonló, kivételes képességekkel kecsegtetnek. A tollból készült kelme jó hőszigetelő képességű, könnyen színezhető, lágy és csillogó.
Ez is mind csirketoll
A Bioextrax nevű svéd biotechnológiai startup vezérigazgatója, Edvard Hall állati takarmánnyá alakítja a magas fehérjetartalmú „hulladékot”, de már tollalapú bioműanyagok és szigetelőanyagok létrehozására is számos kísérlet folyik.
Egy másik kezdeményezés értelmében sportolóknak szánt étrend-kiegészítőt lenne érdemes a magas fehérjetartalom miatt készíteni csirketollból, de ennek teljesítményjavító hatását még nem tudták igazolni.
A keletkező tetemes csirketollal azonban addig is kell valamit kezdeni, amíg meg nem érkezik a belőle készült, újrahasznosított textília, táplékkiegészítő vagy műanyag, mert az éves csirkefogyasztás kis hazánkban is igen komoly mennyiséget tesz ki.
Mennyi?
Egy korábbi kutatás szerint fejenként akár 70 kilónál is több húst vagyunk képesek mi, magyarok évente megenni, hivatalos statisztikák szerint pedig a baromfihús-fogyasztás közel hússzorosa a marhahúsénak. Tehát akkor hová is lesz az a rengeteg csirketoll?
Talán tollas a hátunk?
A csirketoll egyik fő alkotóelemeként is számontartott keratin ugyan igen gazdag fehérjeforrás, de a baromfitoll természetes formájában megemészthetetlen az emberi gyomor számára. Ezért is keltettek nagy felháborodást az elmúlt évek arról szóló beszámolói, amikor ártatlan fogyasztók vákuumcsomagolásban megvásárolt baromfivirsliben és egyéb élelmiszerekben feldolgozatlan baromfitollat találtak.
Küszöbön lehet a mentő ötlet
Az újabb elképzelések szerint viszont szándékosan kerülhet az asztalra csirketoll. Egy thai dizájner, Sorawut Kittibanthorn élelmiszer-kutató és labortechnikus segítségével kidolgozott egy 13 lépésből álló folyamatot, mely a savas hidrolízis nevet viseli.
Ennek során lebontják a fehérjét, és emészthetővé teszik azt. A tápláló aminosavakat tartalmazó keratin és az évente keletkező több millió tonna csirketoll indokolttá teszik, hogy ennyit foglalkozzanak a kérdéssel. A fiatal ötletgazda elgondolásai mentén magas minőségű, fehérjében gazdag, de tökéletesen íztelen húspótlékot tudnak majd előállítani egy akár több mint 24 órán át tartó procedúrával.
Azért még legyünk résen
Ez megoldást jelenthet a későbbiekben a rengeteg csirketoll újrahasznosítására. Ám amíg erre vonatkozó biztos híradást nem kapunk, addig továbbra isértesítsük a Nébihet, ha bármilyen táplálékban csirketollra bukkannánk.
