Egy kilót megeszel belőle évente anélkül, hogy tudnál róla

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szervezetünkbe bevitt tápanyagok egy részét tudatosan fogyasztjuk, de számtalan olyan étel van, aminek a pontos összetételével nem vagyunk tisztában. Ezek egy része viszont ismeretlenül is hozzájárulhat az egészségünk megőrzéséhez.

Ahhoz, hogy testünk egészségesen funkcionáljon, nem elég a mindennapi vitamin- és ásványianyag-forrásainkat feltölteni, fontos, hogy ezt a környezetünkhöz illeszkedő módon tegyük, hogy egészségünket megőrizzük. Gondoltad volna, mennyi feleslegesnek tűnő anyagra van ehhez szükség?

Kutatások százai foglalkoztak már a környezetünk egészségünkre gyakorolt hatásával és azzal, hogy a túlzottan steril környezete mennyit árthat a mindennapokban. A jól működő immunrendszer kialakulásának egyik feltétele, hogy a bélrendszerben az emberi szövetek és a jelen levő bélflóra közti egészséges egyensúly minél hamarabb kialakulhasson. Vagyis nem árt, ha gyermekedet már a kezdetektől hagyod mancsolni, de a saját környezetedben sem szerencsés a túlzott sterilitás.

Egy átlagember egy kiló koszt eszik meg évente. A gyerekek valószínűleg többet… Getty Images Hungary
Fotó: Stephanie Smith Photography

Akkor ne mossunk kezet sem?

A koszevés propagálása ugyan nem célunk, hiszen bizonyos helyzetekben veszélyes is lehet. Az azonban tény, hogy az immunrendszer működése szempontjából szükségünk van arra, hogy a közvetlen környezetünkben előforduló anyagok egy részével rendszeresen kapcsolatba kerüljünk. Ha teljesen steril környezetben töltenénk első éveinket, és csak a közösségbe lépéskor kerülnénk kapcsolatba a környezetünkben előforduló kórokozókkal, a kosszal, az nagyon komoly megterhelést jelentene az immunrendszerünknek. A védekezőrendszerünk felépüléséhez ugyanis szükséges, hogy találkozzunk olyan mikrobákkal, amelyekkel szemben később védekeznünk kell. 

A koronavírus idején általánossá vált elzártság, a karanténos időszakok következtében egy félgenerációnyi apró ember maradt ki a közösségi koszolásból, és kerülte el az amúgy általánosan jelen lévő, kis mennyiségben ártalmatlan mikrobákat. Mióta visszatért minden a világjárványt megelőző kerékvágásba, a szülők jelentős része szembesül azzal hónapról hónapra, hogy gyermekeik immunrendszere egészen másként működik, mint korábban testvéreiké, sokkal több a beteg, lassabbak a gyógyulási folyamatok, gyakoribbá váltak olyan megbetegedések, amiket legfeljebb olvasmányainkból ismertünk korábban.

A túlzott sterilitás káros is lehet
Fotó: Prostock-Studio / Getty Images Hungary

Az eltűnő mikrobiom-emlélet szerint a kórokozó organizmusoknak, különösen bizonyos baktériumoknak való gyermekkori kitettség elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. Egyes kutatók úgy vélik, a megváltozott életkörülmények, az egyre tisztább környezet, a vizek klóros tisztítása és az antibiotikumok használata oda vezetett, hogy az emberi bélrendszerben és a bőrön élő baktériumközösségek átalakultak. Olyan baktériumtörzsek tűntek el a modernizáció következtében, amelyek az evolúció során velünk együttélésre rendezkedtek be, és segítettek túlélni a fertőzésekkel szemben. Ahhoz, hogy valamennyit mégis összeszedjünk belőlük, kevesebb sterilitásra van szükségünk. Nem véletlen tehát az az általános vélekedés, hogy egy kis kosztól nem lesz semmi bajunk. 

Mit nevezünk kosznak?

Nehezen meghatározható, mi mindent is nevezünk kosznak. Általában minden szennyeződést, piszkot, szöszt, ami a dolgainkra kerül, ezen a néven említünk, de lehet ez hajszál, állati szőr, egy darabka földmorzsa is. 

Élelmiszerek esetén ebbe a körbe tartoznak még a vírusok, baktériumok is, vagy az olyan mikroorganizmusok, amik mérgezést okozhatnak.

Számtalan szerves anyag toxinja megtalálható a környezetünkben, földön és a levegőben egyaránt. Ezek egy része ugyan ártalmatlan, de vannak, amik komoly megbetegedést okozhatnak.

Az általános vélekedés szerint nagyjából egykilónyi koszt eszünk meg akaratlanul évente, és bizony szükség is van arra, hogy orálisan is találkozzunk a kórokozókkal. 

Több világméretű kutatás támasztotta alá az elmúlt évek során, hogy a kevésbé steril környezetben élő, jellemzően harmadik világbeli gyermekek mintegy nyolcvan százalékkal kevésbé voltak fogékonyak a megbetegedésekre, mint a nyugati civilizációban élő társaik.

A kutatási eredmények szerint ha a személyes mikrobiomunk fejlettebb, azaz rendszeresen találkozunk mindenféle baktériummal, kevesebb gyulladásos megbetegedést kapunk el, sokkal kisebb az esélyünk az évek múlásával az irritábilisbél-szindrómára, és az allergiás-asztmás megbetegedések sem fenyegetnek minket. 

Van, amikor bátran bekaphatjuk a földre esett falatot
Fotó: Cavan Images / Getty Images Hungary

Az 5 másodperces szabály – valóban igaz?

A New Jersey-i Rutgers Egyetem munkatársai többféle felülettel és étellel kísérleteztek annak érdekében, hogy a régóta közszájon forgó 5 másodperces szabály létjogosultságát bebizonyítsák vagy megcáfolják. A szakemberek különféle állagú ételarabokat helyeztek el rozsdamentes acél-, csempe-, fa- és szőnyegdarabokon, majd eltérő időtartamot követően megvizsgálták, mi történt a különféle ételekkel. Mint megállapították, minél tovább van a földön az étel, annál több baktérium telepszik meg rajta a talaj anyagától függetlenül, a szennyeződés pedig akár 1 másodpercen belül is megtörténhet. 

Idézőjel ikon

Vagyis hiába veszed fel azonnal a földről a lepottyant ételdarabot, nem lesz rajta kevesebb baci, mint ha lassabban hajoltál volna le érte.

A jó hír az, hogy ennek ellenére, ha olyan helyen ejtetted le, ami rendszeresen karbantartott, nem kell attól tartanod, hogy valami extra betegség fertőz meg. Ismerős környezetben, otthonunkban ugyanis eleve olyan mértékű a levegő mikroflórája, hogy mintegy kilencvenezer anyag kering már akkor is a szánkhoz emelt falat körül, amikor éppen a villánkra tűztük. Ezek jelentős részére pedig szüksége is van az immunrendszerünknek az egészségünk megőrzéséhez. Ne féljünk tőlük!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.