Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Parkinson-kór nemcsak testi tüneteket okozhat, hanem a mentális állapotra is kihatással lehet, mégis nagyon kevesen vannak, akik felismerik ezeket a korai jeleket.
Annak ellenére, hogy a Parkinson-kórban szenvedők körében igen gyakoriak a mentális zavarok, mindössze 2 százalékuk kap beutalót mentálhigiénés szakemberhez, így a betegség fizikai és lelki értelemben is rendkívüli módon megviseli őket. Egy érintett elmondja, milyen kálvárián ment keresztül, mire megkapta a szükséges segítséget.
Milyen mentális jelekkel jár a Parkinson-kór?
Amikor Vikas Chinnan 2022 februárjában, 45 éves korában megtudta, hogy Parkinson-kóros, megdöbbent, de közben megkönnyebbülést is érzett.
„Magyarázatot találtam az általam tapasztalt depresszióra és apátiára, illetve felcsillant a remény, hogy a megfelelő gyógyszerekkel, testmozgással és diétával leküzdhetem a tüneteket” – mondta el a férfi.
Néhány évvel a diagnózis felállítása előtt Chinnan a Parkinson-kórra jellemző fizikai tüneteket kezdett mutatni – beleértve a hosszan tartó izommerevséget és a lábfájdalmat –, ami megnehezítette számára a járást. 2012-ben aztán már a jobb karja is remegett, ezért orvoshoz fordult.
Így derült ki, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenved.
A férfi hamarosan rájött, hogy kognitív zavarai is a Parkinson-kórhoz kötődnek. „Nem tudtam olyan artikuláltan kifejezni magam, mint korábban, és bizonyos szinten depresszívvé, visszahúzódóvá váltam, amit nagyrészt a mobilitásomat érintő kihívásoknak tudtam be.”
Chinnan kénytelen volt lemondani a kollégáival való közös ebédekről is, mert attól tartott, hogy a két háztömbnyi séta során nem lesz képes tartani velük a lépést. Emellett visszavonult mindenféle társadalmi tevékenységtől. Tüneteit ekkor még egyszerűen a fáradtságnak tulajdonította, és sorra járta az orvosokat, fizikoterapeutákat, hogy megoldást keressen.
Miét van ilyen hatása a betegségnek a mentális egészségre?
A Parkinson Alapítvány szerint a Parkinson-kórban szenvedők 50 százalékban depressziót, 40 százalékban szorongást és 40 százalékban apátiát tapasztalnak. Az alapítvány kiemelte, hogy ezek a mentális problémák nem a diagnózisra adott reakciók, hanem magának a betegségnek a részét képezik, amit
az agy kémiai változásai okoznak.
Dr. Naomi Torres-Mackie klinikai pszichológus szerint mindez a Parkinson-kórban és a mentális rendellenességekben szerepet játszó neurotranszmitterekre vezethető vissza. Ezek felelősek a Parkinson-kórt kísérő depresszióért és szorongásért.
A Parkinson-kórra jellemző akaratlan mozgások az agy alacsony dopaminszintjének a következményei (mint ismert, az acetilkolin és a dopamin közötti egyensúlyhiány Parkinson-kórhoz vezet). A szakember szerint ennek a neurotranszmitternek nem csupán a mozgásban és a koordinációban van fontos szerepe, hanem a hangulatban is, hiszen alacsony dopaminszint jellemzi a depresszióval és szorongással küzdő betegeket.
„A dopaminszint csökkenésével tehát az egyén depressziós és/vagy szorongásos tüneteket tapasztalhat a Parkinson-kór diagnózisa előtt vagy amellett” – vélekedett dr. Torres-Mackie. Ez olyannyira igaz, hogy valójában a
depresszió, a szorongás vagy az apátia gyakran a betegség legkorábbi jele lehet.
Ezek korábban jelentkeznek, mint más tünetek, és akár 2-5 évvel is megelőzhetik a diagnózist.
Mit lehet tenni a panaszok ellen?
Két héttel azelőtt, hogy Chinnan megkapta a diagnózist, terapeutája felügyelete mellett elkezdett antidepresszánsokat szedni, amitől javult az állapota. A családapa ma már azt mondja, mentális egészségének gondozása ugyanolyan odafigyelést igényel, mint fizikai állapota.
„A mentális egészség fenntartása állandó küzdelem, és a Parkinson-kór miatt könnyű eljutni odáig, hogy teljesen bezáruljon körülöttem a világ. Minden sarkon veszély fenyeget: vannak helyek, ahol eleshetek, míg másol – például a metrón vagy egy koncerten – a gyakori vizelési problémák miatt kell aggódni. Ráadásul előfordul, hogy a gyógyszerek nem hatnak olyan jól, ezért úgy érzem, hogy további segítségre van szükségem.”
Chinnan ezért továbbra is rendszeresen jár terapeutához, és a következő öt kulcsfontosságú stratégiát alkalmazza testi és lelki tüneteinek önálló kezelésére:
- a felírt gyógyszerek pontos szedése
- egészséges táplálkozás
- edzés
- a jó alváshigiénia előtérbe helyezése
- stresszoldó gyakorlatok végzése
Ezenkívül megnyugvást talál abban is, ha megoszthatja tapasztalatait a Parkinson-kórról.
