Első hallásra megdöbbentő lehet, hogy a szervezet jeges vízzel való sokkolása akár jótékony hatással is bírhat. Pedig a jégterápia egy olyan titkos egészségügyi fegyver, melyet mindenképpen ki kell próbálnia annak, aki szeretné magát mentálisan és fizikailag is jobban érezni, és szeretne a stressztűrő képességén is javítani.
A hideg kiváló ellenszere a rossz hangulatnak, a gyulladással járó megbetegedéseknek, mindemellett fokozza az anyagcserét, erősíti az immunrendszert, és még a sportteljesítményt is növeli, ha megfelelő módon és dózisban adagolják. A jégterápia előnyeiről Paksi Andrást, a Wim Hof-módszer hazai trénerét kérdeztük.
Hidegterápia: ami nem öl meg, az megerősít
A hidegnek való kitettség úgynevezett hormetikus stressz, amely az alkalmazkodóképességünk fokozásával erősít bennünket. A hidegterápiát évezredek óta használják betegségek kezelésére, hiszen már az egyiptomiak is a hideget alkalmazták gyulladások és sérülések kezelésére. A módszert ma már a holland származású, Jégemberként is ismert Wim Hof nyomán már nem csupán gyógyításra, hanem mentális terápiaként, illetve az egészség megőrzésére is használják.
A Wim Hof-módszer hazai nagykövete és oktatója, Paksi András már jó ideje intenzív stresszhatásoknak kitéve élte az életét, amikor 2017 nyarán úgy érezte, az csak nem lehet normális dolog, hogy nyáron, a nappaliban pihenve be kell takaróznia, mert fázik.
„Ekkor gondolkodtam el komolyabban azon, hogy erre a »tünetre« jobban oda kell figyelni, és úgy döntöttem, hogy az ősszel felkészülök arra, hogy a téli hidegeket jobban bírjam. Végül a tervemből nem lett semmi, mígnem a kezembe került a Wim Hof-könyv, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet. A könyv hátoldalán volt két mondat, ami magával ragadott:
»Vajon ki ne szeretett volna szuperhős lenni gyerekként? Wim megfejtette a szuperhősök titkát.« – Jól hangzott.
Megfogott továbbá, hogy azt ígérte, a meglehetősen magas stressz-szinttel élők és dolgozók is képesek lehetnek arra, hogy fizikailag jobban tudják kezelni a stresszt, ami nem csak mentálisan lehet megterhelő” – mondja Paksi András, aki a holland motivációs tréner és extrém sportoló által kidolgozott három alappillérnek megfelelően önmagán elkezdte alkalmazni a módszert.
Betegségeket és mentális problémákat is gyógyíthat
A Wim Hof-módszer fundamentuma a légzés, a hideggel való munka, illetve a mentális fókusz javításának hármas egységében rejlik.
„Amikor elkezdtem gyakorolni a technikát, a légzőgyakorlat és a mentális fókusszal való munka semmilyen problémát nem okozott. A hidegtől azonban erősen tartottam. Elkezdtem trenírozni magam, és egyre gyakrabban zuhanyoztam hideg vízzel. Fokozatosan, hétről hétre váltottam a meleg, majd a 22-23 fokos vízről a megszokotthoz képest jóval hidegebbre, és azt vettem észre, hogy ezzel együtt a hidegadaptációm őrületes módom megnőtt” – emlékszik vissza a kezdetekre Paksi András, akiben már a jégterápia alkalmazása során fogalmazódott meg, hogy tapasztalatát szívesen megosztaná másokkal is.
Hiszen a módszerben jóval több potenciál van annál, mint hogy segít a hideg- és a stressztűrésben. Elsősorban gyulladásokból kiinduló betegségek esetén nyújt segítséget, de megerősíti az immunrendszert, kordában tartja az autoimmun betegségeket, csökkenti az ízületi gyulladás okozta fájdalmat, továbbá lelassítja a sclerosis multiplex előrehaladását. A hidegterápiához kapcsolódó légzőgyakorlatok jó hatással vannak a hormonháztartásra is.
A hideggel növelni tudjuk a megfázásos, influenzás betegségekkel szembeni ellenálló képességünket.
Továbbá a légzőgyakorlatok és a hideggel való munka edzésben tartja a szívet és a keringési rendszert, ezáltal gondoskodva az erek rugalmasságáról.
Miközben a magyar tréner önmagán gyakorolta a Wim Hof-módszert, részt vett egy holland online tanfolyamon, majd el is utazott Hollandiába, hogy továbbképezze magát, végül Lengyelországban instruktori végzettséget szerzett. Itt saját szemével látta, hogy a módszer segítségével valóban leküzdhetők az olyan mentális problémák, mint a különféle függőségek, az apátia vagy akár a bipolaritás. Paksi András azóta is folyamatosan képzi magát, és más egyéb módszereket is elsajátított annak érdekében, hogy kellő felelősségtudattal oktathassa, taníthassa a jégterápiát.
A jeges merülés egy komplex módszer része
A jégterápia fontos része a merülés, amit gyakorta megelőz egy légzéstechnikai gyakorlat, amikor megtanítják a túllégzés szisztémáját, ismeretek híján ugyanis ez akár komoly betegségeket is okozhat. A légzéssel a módszer alkalmazói elsajátítanak egyfajta testtudatosságot, így megfigyelhetik, mi történik a testükkel és a testükben akkor, amikor ezeket a gyakorlatokat végzik.
A légzőgyakorlat segítségére lehet annak is, aki szeretne hajlékonyabb lenni, aki az állóképességét szeretné javítani, vagy annak, aki csillapítani szeretné a túlpörgetett idegrendszerét.
„Ezután történik meg a hideg vizes merülés úgy, hogy a merülő teljes biztonságban érezze magát. Mindenkire személy szerint odafigyelek, és a merülés során sokszor már a tekintetekből is látom, hogy kinél meddig szabad elmenni” – mondja Paksi András, aki az általa alkalmazott komplex módszert a képzéseken egy olyan mentális fókuszt javító gyakorlattal zárja, amely a jógához hasonló, felkészítve a testet a regenerációra.
Hideg zuhany vagy jeges merülés?
Annak, aki jeges merülésre adja a fejét, Paksi András semmi esetre sem javasolja, hogy kellő felkészülés nélkül, merő kíváncsiságból mártózzon meg egy jeges tóban vagy egy kád hideg vízben. Azt azonban kifejezetten támogatja, hogy a fokozatosság elvét követve, a test változó igényeihez és az aktuális stressz-szinthez igazodva, otthon, akár rendszeres hideg vizes zuhannyal eddzen valaki a merülésre. Ezt követően valóban bátrabban el lehet kezdeni a jeges vizes merülést.
„Az már egyénfüggő, hogy kinek melyik, a hideg zuhany vagy a jeges merülés válik be jobban. A kettő nem ugyanaz, hiszen más-más a hatásfoka, de mindkettő javítja az ellenálló képességünket és a stressztűrő képességünket” – magyarázza Paksi András, hozzátéve: „Egy kutatás szerint, aki 30 napon keresztül 30 másodpercig a napi tisztálkodó zuhanyzás után hideg vizet enged magára, és ezt még kiegészíti egy kis mozgással is, vagyis hetente kétszer-háromszor legalább húsz percet sportol, több mint 50 százalékkal növeli annak az esélyét, hogy ne betegedjen meg például valamilyen szezonális betegségben.”
A szakember szerint mindezzel nemcsak a hidegtűrő képességünket javíthatjuk. Azáltal, hogy a szervezetünk fokozatosan alkalmazkodik a hideghez mint külső környezeti stresszhez, egy idő után már eljutunk oda, hogy a stressz egyéb fajtáit is sokkal jobban viseljük.
A hideg vizes zuhanyhoz hasonlóan a jeges merülés is megedzi az immunrendszerünket. Egy 2, 8 vagy 10 fokos vízben való egy-két perces tartózkodást követően 6 napon keresztül megemelkedett fehérvérsejtszám mutatható ki a vérben. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy nő a szervezet ellenálló képessége.
Van, amikor a hideg vizes edzés egyáltalán nem javasolt
Minden jótékony hatása ellenére vannak olyan esetek, amikor egyáltalán nem javasolt, sőt kifejezetten tilos a hideg zuhany vagy a jeges vizes merülés alkalmazása. Kivételt képeznek például a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, nekik a Wim Hof-módszer elkezdése előtt mindenképpen javasolt konzultálni a kardiológusukkal. Le kell mondaniuk a hidegterápiás kezelésről a végtagi keringészavarral járó secunder Raynaud-szindrómában szenvedőknek is, bár Paksi Andrásnak az általa alkalmazott módszerrel erre is sikerült már rácáfolnia. Volt egy secunder Raynaud-szindrómás tanítványa, akinek egy olyan egyénre szabott módszert dolgozott ki, hogy az illető késő ősszel, tél elején elkezdhette a tóban merülést.
A komplex terápia a légzőgyakorlat része miatt epilepsziával küzdőknek és kismamáknak egyáltalán nem javasolt, hiszen utóbbiaknál spontán vetélést okozhat.
„A jégterápiához nem szabad felelőtlenül hozzáfogni még egy egészséges embernek sem. A hidegből is csak akkor lesz orvosság, ha megfelelő dózisban adagolják, ellenkező esetben méregként hathat a szervezetre” – hangsúlyozza Paksi András.
