Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
„Ki ne vetesd, nem véletlenül nőtt oda!”, „Felnőttként nagyon kockázatos a műtét!” Féligazságok a felnőttkori mandulaműtértől, holott sokszor elengedhetetlen, és megkönnyebbülést tud okozni ez a beavatkozás.
Immunrendszerünk alapvető védelmezője, a torok-, más néven garatmandula egy, a szájüreg mélyén, a torok két oldalán elhelyezkedő, nyirokszövetből álló páros szerv. Az orrmandula pedig a garat felső részén, az orrgaratban található, szivacsszerű szerv. Kevesen tudják, de létezik egy harmadik fajta mandula is: a nyelvgyöki, amely szintén képes begyulladni, ám ezt nem veszik ki, legfeljebb kisebbítő műtétet végeznek rajta.
Rengeteg baj forrása
A torokmandula gyulladásos állapota akár krónikussá is válhat. Ráadásul ez a kórkép kéz a kézben jár a torokgyulladással. Dr. Nagy Beáta fül-orr-gégész naponta végez mandulaműtétet gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
„A felnőtteknél kizárólag garatmandula-műtétet végezhetünk, az orrmandula ugyanis egy bizonyos életkort elérve gyakorlatilag elsorvad. Kifejezetten ritka a felnőttkori orrmandulaműtét, amely automatikusan utal valamely más probléma jelenlétére.”
[neon-image id="45161" is_popup="True"][/neon-image]Ha kellett, ha nem, kivetették
A hetvenes-nyolcvanas években létező jelenség volt, hogy szinte minden gyereknek automatikusan kivették a manduláit. Ma már koránt sincs így. „Manapság sokkal komolyabb indok kell ahhoz, hogy akár kisgyermekkorban eltávolítsuk ezeket a szerveket. Számos szempontot mérlegelünk, ugyanis az orvostudomány jelenleg úgy tartja, hogy az immunrendszer védelme és fejlődése érdekében hasznos körülbelül kétéves korig megtartani az orrmandulát, a garatmandulát pedig körülbelül hatéves kor után vesszük ki, ha nagyon muszáj.” A doktornő szerint a mandulák védőpajzsot képeznek az emberi szervezetben.
Sokszor elkerülhetetlen a műtét
„Olyan felületek a mandulák, ahol a kórokozókkal ismerkedik a szervezet annak érdekében, hogy később képes legyen antigéneket, limfocitákat termelni, amelyek a test védekező mechanizmusaiban vesznek részt.”
Dr. Nagy Beáta hangsúlyozza: kizárólag addig szabad megtartani a mandulát, amíg az valóban képes ellátni védőpajzs funkcióját. „Amennyiben a mandula akkorára nő, hogy légzési vagy nyelési nehézséget okoz, vagy ha olyan elváltozást észlel az orvos, amely tumorra utalhat, ki kell venni. A leggyakoribb ok persze a visszatérő mandulagyulladás: évi hat-nyolc eset már biztos ok a műtétre.”
Haszontalanná válik a mandula
A másik nagy kategória a gócos vagy idült mandulagyulladás. „Ilyenkor a kezelések már képtelenek elpusztítani a mandulán fertőzést kiváltó baktériumot, amely megtelepszik a mirigyjáratokban, és állandó gyulladást tart fent. A krónikusan gyulladt szerv haszontalanná válik, nem vesz részt a szervezet védekezésében. A legnagyobb probléma az, hogy mivel a mandula ilyenkor gyakorlatilag egy állandó »baktériumtartály«, gócként működik, azaz folyamatosan baktériumok kerülhetnek ki belőle a vérkeringésbe, amelyek a testben számos helyen, magában a mandulában is gyulladást okozhatnak.”
Számos betegséget okozhat
A fül-orr-gégész szerint a gócos mandula más betegségekkel is kapcsolatba hozható, többek között felelős lehet az ízületi gyulladásért, a vesemedence-gyulladásért, a hajhullásért vagy a krónikus fáradtságért.
„Számos eltérő tünettel érkeznek a betegek a fül-orr-gégészetre. Természetesen sokan eleve mandula- vagy torokpanaszokkal jönnek, míg másokat a reumatológiáról irányítanak hozzánk, az ízületi gondjaik miatt. Olyan is van, akinél az addig nyugalmi állapotban lévő pikkelysömöre lángol fel, és persze a hajhullás is számos esetben a rossz állapotú mandulákra vezethető vissza.
Időbe telik a gyógyulás
Bár valóban kellemetlen beavatkozás, sokkal több tévhit kering a garatmandula-műtéttel kapcsolatban, mint amilyen fájdalmas valójában. A doktornő szerint féligazság, hogy felnőttkorban kockázatosabb a mandulaműtét.
„Inkább úgy fogalmaznék, hogy idősebb korban már sokkal több lehet a társbetegség, ami megnehezíti a felépülést. Nyilván, aki cukorbeteg, és rosszabbul gyógyul bármilyen sebe, annak a mandulasebe is nehezebben jön helyre. A magas vérnyomással élőknél pedig akár be is vérezhet a sebágy. Ráadásul sok beteg nehezen fogadja el, hogy két hétig tart a műtét utáni felépülés, és addig valóban nem lehet dolgozni, pihenni kell.” A mandulaspecialista hozzátette, hogy egyénenként nagyon eltérő a fájdalomküszöb.
Ezért kell enni és inni műtét után
A fül-orr-gégész azt tanácsolja, hogy a mandulaműtétet követően heteken át tartsunk kímélő diétát, kerüljük a fűszeres, a nehezen emészthető ételeket, a szénsavas és az alkoholos italokat.
„Bármennyire nehézkesen indul is, muszáj enni, hiszen a rágás során nyál termelődik, amely nedvesen tartja a sebet, és fenntartja a normál baktériumflórát a szájban. Emellett kötelező a bőséges és folyamatos folyadékbevitel, hiszen a szájban található nyílt sebnek mindig nedvesnek kell lennie. Ha kiszáradnak ezek a hegek, akkor könnyebben fel tudnak repedezni, és a fertőzésveszély is nagyobb.”
A nagy fagyilegenda
Dr. Nagy Beáta szerint városi legenda, hogy kötelező fagyit enni a műtét után.
„Mindig azt javaslom: lehet fagyizni, viszont nem túl sokat, és azt lassan kell kanalazgatni. Ha belegondolunk, a hideg lassítja a sebgyógyulást, ezért nem érdemes tartósan hidegen tartani a sebet.”
Összességében elmondható, sokkal többször van szükség garatmandula-műtétre felnőttkorban, mint azt hinnénk. A beavatkozás – ahogy az összes műtét – valóban kellemetlenségekkel jár, és a műtét utáni lábadozás heteit se lehet, és nem is érdemes megspórolni. Azonban a mandulaműtét által rengeteg fájdalomtól és betegségtől meg lehet szabadulni azoknak, akiknek folyamatosan „berobban” a mandulája, az arcürege vagy a torka.
