Nyáron sokkal jobban ügyelünk arra, hogy megóvjuk a bőrünket. Tudatosságunk mellett ösztökél bennünket az időjárás is, hiszen ragyogó napsütésben nem nehéz elfelejteni, hogy védekezni kell. Arra azonban csak kevesen gondolnak, hogy bőrünkre egész évben vigyáznunk kell.
Bár a napsütés télen nem érződik olyan erősnek, óriási hibát követünk el, ha ilyenkor kihagyjuk a fényvédőt a napi arcápolási rutinunkból.
Az UVA-sugarak egész évben erősek
Bármilyen vastagnak is tűnnek a téli borús felhők az égen, a napsugaraknak akár a 80 százaléka is képes áthatolni rajtuk. A kétféle UV-sugárzás közül, ami hatással van ránk, az egyik télen is nagyon veszélyes. Ez az UVA-sugárzás mindig jelen van, és képes arra, hogy áthatoljon a felhőrétegen, az üvegen és a bőrünkön is. Az UVA károsítja a bőr mélyebb rétegeit, ami idő előtti öregedéshez és bőrrákhoz vezethet.
Ellenben az UVB-sugarak intenzitása és időtartama változó. Ezek is erősebbek a nyári napsütéses napokon, és szintén károsak, de miután csak a bőr külső rétegéig jutnak, főként leégést okoznak. Ám a hámréteg folyamatos ilyen jellegű sérülése akár bőrrákhoz is vezethet.
A fényvédő krém öregedésgátló is
Ha valamikor, akkor télen sokkal jobban meg kell óvnunk a bőrünket a kiszáradástól és a ráncosodástól. A zord időjárás hihetetlenül kiszárítja és megviseli a bőrt. Ám a fényvédő krémeknek bizonyítottan öregedésgátló tulajdonságaik is vannak.
Az UV-sugarak károsítják a bőr kollagén- és elasztintartalmát, ami meggyorsítja a finom ráncok kialakulását.
Kutatások is bizonyítják, hogy a fényvédő krémek rendszeres használata öregedésgátló hatással bír.
Ausztrál kutatók 900 férfi és nő bőröregedését hasonlították össze négy év alatt. Azt találták, hogy azoknak, akik naponta használtak fényvédőt, alig észlelhető módon öregedett a bőrük azokhoz képest, akik nem kenték be az arcukat fényvédővel. Miután a vizsgálatban részt vevők átlagéletkora 39 év volt, ez azt mutatja, hogy soha nem késő elkezdeni a fényvédő használatát.
Az irodában sem lehetünk teljes biztonságban
A fényvédő felkenését akkor sem szabad megspórolni, ha egész nap az irodában dolgozunk. Különösen igaz ez akkor, ha az ablak közelében ülünk, vagy hosszabb ideig kell autóban ülnünk. Bár az üveg jól blokkolja az UVB-sugarakat, az UVA-sugarak áthatolnak rajta. Ugyanez vonatkozik a repülőgépek és a buszok üvegablakaira is, melyeken keresztül még kis mennyiségű napfény is hatással lehet a bőrünkre. Egy tanulmány azt is bebizonyította, hogy az ablakok közelében ülő embereknek jóval több ráncuk és mélyebb szarkalábak voltak az arcuk azon részén, ami az ablak felé esett.
De ugyanígy aggodalomra adhat okot a számítógépek és a képernyők kék fénye is, ami sejtkárosodást okozhat, és ezáltal halálhoz vezethet.
A kék fény bőrre gyakorolt hatásait illetően további kutatásokra van még szükség, ugyanis vannak olyan vizsgálatok, melyek arra jutottak, hogy a kék fény hatékony lehet a pattanások kezelésében. Bárhogy is legyen, a fényvédő használata csak segíthet a bőrvédelemben.
A téli sportok nagyobb kockázatot jelentenek
Jó tudni, hogy az UV-sugárzás 5 százalékkal növekszik minden esetben, amikor újabb és újabb 300 méterrel emelkedünk a tengerszint fölé. Vagyis minél magasabban vagyunk, annál nagyobb mértékben vagyunk kitéve a káros UV-sugárzásnak. Ráadásul a hó visszaveri és felerősíti a napfényt, így nagyobb az esély a leégésre. Ezért ha a hegyekbe megyünk síelni, snowboardozni vagy pihenni, mindenképpen védjük magunkat legalább 30 SPF-es sportfényvédővel.
Fontos továbbá, hogy a téli zord körülmények gyorsan eltávolítják a fényvédőt a bőrünkről.
Miután a hó és az erős szél erodálja a fényvédő krémet, és csökkenti annak hatékonyságát, télen sem elég csak reggel felkenni, és azt feltételezni, hogy egész nap védelmet nyújt.
Télen is ajánlott kétóránként és közvetlenül izzadás után újra felvinni a fényvédőt.
A leégésért nagy árat fizetünk
Joggal lehetne azt hinni, hogy egy leégés káros hatásai elmúlnak, amint a bőrpír elhalványul, a bőr meggyógyul, de ez nem így van. Az ultraibolya sugarak mélyen behatolnak a bőr rétegeibe, ahol a sejtek károsodhatnak, sőt el is pusztulhatnak. A leégés a bőr reakciója a nap ultraibolya sugárzására. Míg a napfényt láthatjuk, vagy érezhetjük a bőrünkön, az UV-sugárzást nem érzékeljük közvetlenül. A leégés tulajdonképpen a bőr sugárzás által okozott égési sérülése.
A leégés hosszú távú hatásai nemcsak ráncokat hagynak maguk után, hanem a bőrrák kockázatát is növelik.
A fényvédők használata mellett sem érdemes aggódnunk a testünk D-vitamin-termelése miatt, mert azt táplálékkal is be tudjuk vinni a szervezetünkbe, és a legtöbb ember nem használja annyira tökéletesen a naptejeket, hogy azok megakadályozzák teljesen a D-vitamin termelődését.
