Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vérzészavarok hátterében sokféle jelenség állhat: az Európai Gyógyszerügynökség két, sokak által felvett oltással kapcsolatosan is úgy véli, okozhat ilyesmit.
Az erős vérzést is fel kell tüntetni a koronavírus elleni mRNS-oltások, azaz a Pfizer és a Moderna készítménye kapcsán a mellékhatások listáján az Európai Gyógyszerügynökség őszi döntésének értelmében. A szokásosnál erőteljesebb vagy elhúzódóbb menstruációt az indoklás szerint megfigyelték klinikai kísérletek mellett a való életben is.
Sok nőnél lépett fel vérzészavar az oltást követően
Ez a jellegzetesség az első, a második és a harmadik adagnyi Comirnaty vagy Spikevax oltást követően is jelentkezett: eléggé valószínűnek tűnik az, hogy a vakcina és a vérzés megváltozása között összefüggés van, bár a gyártók egyelőre nem foglaltak állást emellett. Az EMA is jelezte ugyanakkor azt, hogy az erősebb menstruációs vérzés nem gyakorol hatást a termékenységre, és a terhességek során sem vezet komplikációkhoz.
A vírusfertőzésnek is lehet ez egy tünete
„Az mRNS-vakcinációval kapcsolatban valóban megfigyelhető vérzészavar a hölgyeknél: ez tapasztalati tény, nemcsak én tapasztaltam személy szerint a praxisomban, hogy ezzel jelentkeznek hölgyek, de
széles körben beszámoltak róla a kollégák, sőt, a szakirodalom is”
– erősítette meg dr. Márkus László, az Affidea Magyarország szülész-nőgyógyásza is a megfigyelést, kiegészítve azzal: nemcsak ezek a típusú oltások, de maga a Covid-fertőzés is jár ilyen tünettel.
Vérzészavart ugyanakkor sok egyéb állapot is okozhat. A vérzészavarokat alapvetően két csoportba sorolja a szakember: az egyik, hogy ha bővebb a vérzés, mint szokásosan, illetve hosszabb ideig tart a pecsételés, a másik pedig az, amikor úgynevezett negatív vérzészavar van, azaz kevesebb alkalommal menstruál egy nő, mint kellene, vagy rövidebb ideig tart a vérzés a megszokottnál.
Az okok változatosak lehetnek
Felmerülhet a kérdés, hogy mikor érdemes vérzészavarral nőgyógyászhoz fordulni: dr. Márkus László azt mondja, alapvetően az a kockázatosabb, ha többet vagy hosszabban menstruálunk, mint ami megszokott.
„A legkockázatosabb vérzészavarnak azt az állapotot tekintjük, amikor több a vérzés, és az elhúzódó, vagy jóval gyakrabban jelentkezik.
Természetesen a vérzészavar kockázata függ a páciens életkorától is, mivel minden életkorban más-más betegség vagy állapot okozhatja a vérzészavart.
Nyilván egy fiatal nőnél a vérzés kimaradása minden esetben jelezheti a várandósságot, ha pedig nem áll fenn a várandósság, akkor adott esetben meg kell azt nézni, hogy hormonálisan rendben van-e a szervezet működése, jól működik-e az agyalapi mirigy, a petefészkek, a pajzsmirigy” – árulta el a szakember a Dívány kérdésére.
Klimax után nagyon oda kell figyelni
Más okot feltételez tehát a szakember akkor, ha egy tinédzser, és akkor, ha egy hatvanas nő jelenik meg rendelésén: minden életkorban vannak tipikus okok, amelyek zavart okozhatnak.
„Ha valaki a menopauza után kezd vérezni, azt mindig nagyon alaposan ki kell vizsgálni, és nagyon szigorúan oda kell figyelni rá, mert ebben az esetben a rosszindulatú betegség lehetősége jóval nagyobb, mint mondjuk fiatalabb életkorban. Viszont ha egy 20 éves nő jelentkezik azzal, hogy kimaradt a menstruációja, akkor a legelső feladat az, hogy a várandósságot az orvos megállapítsa vagy kizárja” – magyarázta. Más elbírálás alá esik a spontán, a gyógyszer okozta és a házasélet után bekövetkező vérzés is: ezekben segít eligazodni, ha a panasszal szakorvost keresünk fel.
