Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A megszólalásig hasonlító idegenek között több kapocs lehet a puszta felszíni külcsínnél: genetikailag is hasonlíthatnak egymásra, hiába nem rokonok. De mégis mit jelent, hogy a szokásaikban is kísérteties megegyezés található?
Az „az vagy, amit megeszel” jelmondat már lejárt lemez: a tudósok szerint nemsokára az „az vagy, amilyen az arcod” kifejezés fog teret hódítani szótárainkban. Ugyan az utóbbi időkben a kutatók már inkább hangoztatják, hogy a régi „természet vagy nevelés” vita felesleges, ha személyiségünk kifejlődésének okát keressük, mert mindkettőnek fontos szerepe van, mostanában mégis egyre több kutatás születik arra vonatkozóan, hogy az örökölt génállományunk milyen sokat nyom a latban ebben a témában. Egymásra a megszólalásig hasonlító, de rokonságban nem álló emberek DNS-ét vizsgálta meg pár kutató, és a személyiségükre vonatkozó kérdőívet töltettek ki velük: ezt találták.
A hasonló kinézetű idegenek nem csak külsejükben hajaztak egymásra
Egy kanadai művész, François Brunelle 1999 óta gyűjt olyan fényképeket, amelyeken a megszólalásig hasonlító, azonban egymással rokonságban nem lévő emberek szerepelnek. Egy spanyol kutatócsapat rácsapott erre az izgalmas témára, és Brunelle válogatásából sikerült 32 párt bevonniuk tanulmányuk elkészítésébe. Mindegyikük arcáról új képet készítettek, és nyálmintát vettek tőlük. Három különböző arcfelismerő programon futtatták végig a portrékat: 25 párt legalább két algoritmus „nagyon hasonlónak” értékelt, és a felüknek, 16 párnak mindhárom algoritmus olyan hasonlósági pontszámot adott, amelyet az egypetéjű ikerpároknál szoktak jelezni.
A résztvevők nyálmintáiból kivonták a DNS-üket, és ezt három módon elemezték:
- összehasonlították az egyes résztvevők genomját (az egy sejten belüli teljes DNS-készlet) több mint 4,3 millió genetikai variáns, úgynevezett egy nukleotid-polimorfizmus (SNP) feltérképezésével
- megvizsgálták a résztvevők epigenomját (a gének aktivitását ki- vagy bekapcsoló rész – pl.: környezeti tényezők vagy diéta miatt –, amely a DNS-láncolat építőköveit nem változtatja meg) több mint 850 000 DNS-módosítási hely összehasonlításával
- RNS-szekvenálással összehasonlították a résztvevők mikrobiomját (a szervezet nem saját sejtjeihez tartozó mikroorganizmusok összessége)
Megdöbbentő eredményeket találtak. A 16 pár közül, akiket az algoritmusok az egypetéjű ikerpárok kategóriájába soroltak külsejük alapján, 9 pár több mint 19 200 SNP-ben egyezett meg 3700 génben, és mindezt tették úgy, hogy nem volt közös felmenőjük. Ehhez képest sem az epigenomjukban, sem a mikrobiomjukban nem találtak nagy hasonlóságot a tudósok. A 9 „ultrahasonló” pár ráadásul mind fizikailag, mind szokásaikban kísértetiesen megegyezett: a súlyuk, a magasságuk, a tanulmányi szintjük és még a dohányzási szokásaik is kiköpött másai voltak egymásénak.
A kutatók szerint az eredmények további mintagyűjtés és elemzés után válhatnak majd csak univerzális ténnyé, mivel ennyi pár elemzése nem tud reprezentatív mintaként szolgálni, főleg, hogy leginkább európai ősökkel rendelkező résztvevőkkel tudtak csak dolgozni. Mindenesetre a jövőben akár a bűnügyi nyomozásokat is megkönnyíthetné a kutatás továbbfejlesztett változata: előbb-utóbb egy DNS-mintából is képesek lehetünk reális portrét készíteni az elkövetőkről.
Az „ultrahasonlók” és a szétválasztott egypetéjű ikerpárok
A spanyol kutatás meglepően hasonló eredményeket szült az „ultrahasonló”, de rokonságban nem lévő 9 pár kapcsán, mint a korábbi tanulmányok, amelyek a kisgyermekként szétválasztott egypetéjű ikerpárok életvitelbeli hasonlóságára mutattak rá. Például a „Jim-ikrekként” elhíresült, pár hetes korukban szétválasztott és 39 éves korukban egymásra talált ikerpár esetében, akik a külön töltött évtizedek alatt szinte ugyanolyan életet alakítottak ki maguknak: többek között a tanulmányi képességeik, a hobbijaik, a foglalkozásuk, a dohányzási szokásaik és a vérnyomásproblémáik is azonosak voltak.
Ugyan nem ilyen szintű tükörképévé váltak egymásnak, de egy 2 éves koruktól 45 éves korukig különválasztott egypetéjű ikerpár között is meglepően sok megegyező vonást fedeztek fel a kutatók, pedig merőben más kulturális közegben nőttek fel: az egyikük Dél-Koreában, míg a másikuk Amerikában, mégis ugyanúgy kemény dolgozókká, munkaorientáltakká, rendszerezőkké és sportpártivá váltak. Fizikai tulajdonságaikban sem tértek el sok mindenben egymástól hasonló genetikájuknak köszönhetően: magasságuk, testsúlyuk, diabéteszessé válásuk és még a tinédzserkori petefészektumor-műtétük is összekötötte őket az óceánon túlról.
Összességében tehát lehetséges, hogy nemcsak a kinézetünket, de a kialakuló szokásainkat is befolyásolja génállományunk, hiszen a rendkívül hasonló génekkel rendelkező rokonok és idegenek között is viselkedésbeli hasonlóságokat talált a tudomány az elmúlt években.
