Ennyi kávét kell innod, hogy egészséges legyen a szíved

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kávézással kapcsolatban régóta vita tárgya, hogy mennyi a napi ideális mennyiség belőle. Ha eddig abban a hitben voltál, hogy a kávézás egészségtelen, akkor figyelj!

Sokan a kávéra mint nélkülözhetetlen túlélési eszközre tekintenek, de van, aki az illatától is rosszul van. Az ideális kávémennyiség azonban örök vita tárgyát képezi. Napi egy csésze? Napi kettő? Mikor igyuk? Szabad-e délután kávézni? Egészséges a kávé vagy sem? Ha igen, mi a tökéletes mennyiség belőle? A tudósok most megtalálták a választ.

A koffeines kávé nem ajánlott a magasabb vérnyomásúaknak, de úgy átlagosan a szívnek vajon használ-e a kávé? Sok ismerősöm számolt már be arról, hogy miután megivott egy kávét ebéd után, nagyon heves szívdobogást tapasztalt. Mit mond erről a tudomány? 

Mennyi kávét igyunk naponta?
Fotó: Hispanolistic / Getty Images Hungary

Mennyi az annyi?

Nos, amerikai kardiológusok kutatásai alapján az az eredmény született,

hogy napi 2 és 3 csésze között mozog az ideális kávémennyiség, de természetesen a kávé milyenségén is múlik a dolog.

Ha ennél nagyobb mennyiséget fogyaszt valaki kávéból, az már egészségtelennek mondható. 

Ez a mennyiség azonban kifejezetten jót tesz a szívnek a tudósok szerint, és az egyéb szívproblémák esélyét is csökkenti. 

Az első adagot érdemes reggel elfogyasztanunk, a második vagy késő délelőttre, vagy az ebéd utáni időszakra essen, de délután kettő után már nem tanácsos kávézni. 

Jót tesz-e a szívnek?

A melbourne-i dr. Peter Kistler, az Alfred Kórház vezető szívszakértője szerint a kávézásról elmondható, hogy vagy semmilyen hatással nincs a szívre, vagy kifejezetten használ neki. 

„Mivel a kávé felgyorsíthatja a szívverést, sokan attól tartanak, hogy a rendszeres kávéfogyasztás nem tesz jót a szívük egészségének. Kutatásaink azonban arra az eredményre jutottak, hogy a kávézás pont, hogy jót tesz a szívproblémákkal élők számára (is).”

Miért pont ennyi?

Az, hogy az ideális mennyiség napi 2-3 csésze, egy 10 évig tartó brit kutatási eredményeken alapul, mely több mint félmillió ember részvételével történt. 10 éven át figyelték a kísérletben részt vevőket. Aszerint csoportosították őket, hogy mennyi kávét isznak naponta. A kísérlet során kiderült, hogy azok között, akik átlagosan napi 2-3 csésze kávét ittak meg, kevesebb volt az elhalálozási szám. illetve a szívpanaszok is kisebb arányban voltak jelen. 

Ez a mennyiség 10-15 százalékkal csökkenti a szívbetegség, szívelégtelenség, szívritmuszavarok vagy idő előtti halálozás kockázatát is.

Habár itt egy érdekesség is: A kevesebb kávéivás más egészségügyi előnyökkel járt – a szélütés vagy a szívroham kockázata a napi egy csésze kávét fogyasztók körében volt a legalacsonyabb, nem a 2-3 adagot fogyasztóknál.

Azoknál az embereknél, akiknek már volt szívproblémája valaha, a napi két-három csésze elfogyasztása kisebb halálozási esélyekkel járt, mint a teljes kávézási absztinencia. 

Azok a pitvarfibrillációban szenvedők, akik naponta csak egy csésze kávét ittak, csaknem 20 százalékkal kisebb valószínűséggel hunytak el, mint a nem kávézó társaik. Mindez azt sugallja, hogy a kávé korlátozott mennyiségben kifejezetten egészséges.

Fotó: triocean

Koffeinmenteset vagy bármilyet?

A kutatás kitért arra is, hogy van-e valamilyen megkülönböztető egészségügyi hatása a koffeinmentes kávénak? Az eredmény szerint van: a koffeinmentességnek ugyan nem volt plusz védőhatása az aritmia esetén, de általánosságban csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek mértékét, kivéve a szívelégtelenségét. Itt is a napi 2-3 adag volt a bűvös mennyiség. Korábbi tanulmányok már kimutatták a kávé más előnyeit is, így része lehet az egészséges életmódnak, hisz csökkenti a májbetegségek, valamint a stroke és a demencia kockázatát is.

Ennél több már árt?

És mi van azokkal, akik igazi kávébolondok, és számukra nem elég napi 2-3 csészényi? Nos, aki ennél többet iszik, ott már hosszú távon az egészségével játszik az illető.

Aki napi 6 csészével megiszik, azoknál 53%-kal magasabb arányban fordul elő a későbbiekben demencia,

illetve csökken az agytérfogatuk is ettől a mennyiségtől. Ez azért ijesztő, nem? 

Ha viszont tartjuk az ajánlott mennyiséget, akkor a tudomány is alátámasztja, hogy jót teszünk az egészségünknek ezzel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.