Így sajátítsd el az „elég jó vagyok” hozzáállást – Fuller Bianka előadása

Olvasási idő kb. 3 perc

Sokan nem érzik magukat elég jónak, legyen szó munkáról, párkapcsolatról, vagy bármely egyéb szerepről, amelyben helyt kell állniuk. Erről beszélt Fuller Bianka pszichológus.

Olyan sok szerepben kell helytállnunk nap mint nap, és többségünk mindegyikben szeretne tökéletesen teljesíteni. Ám ez lehetetlen, hiszen mindnyájan emberek vagyunk, tehát alapjáraton képtelenek a folyamatos tökéletesség színvonalán teljesíteni. Hiába vagyunk tisztában ezzel az univerzális életigazsággal, mégis nehezen tudjuk megbocsátani magunknak, ha hibázunk, és gyakran ódzkodunk új dolgok kipróbálásától, mert félünk a kudarc lehetőségétől.

Fuller Bianka, „a TikTok-pszichológus” arról beszélt az Elég Jó Vagyok Konferencián – amelyet Knapek Éva klinikai szakpszichológus és Kozma Rita body positive aktivista, újságíró és (plus size) stylist rendezett –, mit tehetünk azért, hogy sikerüljön elég jónak éreznünk magunkat.

Fuller Bianka Elég jó vagyok konferenciáján az önelfogadásról is szó esett
Fotó: Spiderplay / Getty Images Hungary

A gyerekkori tapasztalatok

Fuller Bianka szerint akár már gyerekkorban megszerezheti valaki azt az önbizalmat, amely szükséges ahhoz, hogy elég jónak érezze magát. Ehhez egy olyan környezetre van szüksége a gyereknek, amelyben azt érezheti, rendben van az, amit csinál, és nem érzi szükségét annak, hogy külső forrásból kapjon megerősítést, hogy befoltozza önbizalomhiányát. Fontos megélnie, hogy nem kell tökéletesnek lennie és ötleteit elfogadja a környezete.

Fuller szerint fontos, hogy a szülők rá tudjanak hangolódni gyermekeikre, hiszen minden gyerek másfajta nevelést igényelne. Knapek Éva megemlítette, hogy a szülőknek sem kell tökéletesnek lenniük, ugyanis a gyerekek fejlődésének valójában jót tesz valamilyen szintű frusztráció megtapasztalása, nem jó, ha teljesen burokban nevelkednek.

Felnőttként hogyan érjük el az „elég jó vagyok” megélését?

Bár nagyszerű lenne, ha mindenki a fentebb felvázolt gyermekkort élhette volna meg, és magától, természetesen kialakult volna benne az elég jó vagyok érzése, azonban legtöbbünk nem volt ilyen szerencsés. Ez viszont nem azt jelenti, hogy örökre elérhetetlen marad a megelégedettség saját magunkkal.

Fuller azt javasolja, hogy próbáljuk átprogramozni gondolkodásunkat és más szemszögből megközelíteni saját magunkat, valamint teljesítményeink minőségét, hogy megélhessük az elég jó vagyok érzetét:

1. „Vajon, ha a barátnőm mutatná nekem ezt, mit mondanék neki, mit szólnék hozzá?” Érdemes feltenni magunknak ezt a kérdést, amikor nagyon elégedetlenek vagyunk magunkkal és teljesítményünkkel, ugyanis hajlamosak vagyunk szigorúbban megítélni magunkat, mint barátainkat. Ez a paradigmaváltás segíthet abban, hogy nagyobb elégedettséget érezzünk saját magunkkal kapcsolatban és túljussunk a perfekcionizmus keltette halogatáson.

Ha azt érezzük, környezetünk elfogad, biztonságban érezhetjük magunkat
Fotó: Fernanda Reyes / Getty Images Hungary

2. A kudarc és a hibázás élménye hasznos is lehet. Érdemes megértenünk ezt, hiszen saját hibáinkból rengeteget tanulhatunk, és fontos fejlődést indíthatnak el bennünk.

3. Nem az öngondoskodás és sportolás „elvégzése” tesz minket elég jóvá. Sokan ezeknek a tevékenységeknek az elvégzésétől teszik függővé az önelégedettség érzését, azonban az igazi önszeretet az önelfogadásból fakad.

4. Kezdjünk el bízni magunkban. Az is segíthet, ha azt érezhetjük, környezetünk elfogad minket, ugyanis ez adja meg a biztonságérzetünket.

5. Fontos néha szünetet is tartani, nem csak a teljesítésre koncentrálni. Fuller szerint a pihenés, az öngondoskodás kapcsán is kialakult már egy elvárásrendszer a közösségi médiában, ami előírja, miket kell tenned ahhoz, hogy elég jó legyél az öngondoskodásban. Ehelyett érdemes inkább arra figyelni, hogy mi mitől érezzük jól magunkat, nem pedig arra, hogy a közösségi média szerint mitől kéne jobban éreznünk magunkat.

6. Érdemes elsajátítani a „lehetőségeimhez képest” hozzáállást. Például nem baj, ha nem követünk tűpontosan egy adott diétát ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk. Elég, ha odafigyelünk magunkra és igyekszünk, elég, ha a lehetőségeinkhez képest figyelünk a diéta kereteire.

Fuller előadása zárásaként azt mondta, hiába lehet ijesztő annak a felelőssége, hogy egy hibával együtt éljünk, érdemes belegondolnunk, hogy mindenki hibázik, nem csak mi.

Ha érdekel, miről tartott előadást Sirokai Diána, plus size modell az Elég Jó Vagyok Konferencián, olvasd el korábbi cikkünket.

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.