Tudod egyáltalán, hogy minek szedsz annyi D-vitamint?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az elmúlt években lényegesen, 3-5-szörösére nőtt a téli hónapokban D-vitamint fogyasztók aránya.

Azt már régóta tudjuk, hogy a téli, napfénymentes időszakokban érdemes a D-vitamin-pótlásról gondoskodnunk, de hogy mennyi a javasolt, úgynevezett telítő vitaminmennyiség legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén, arról új ajánlást fogalmaztak meg a szakemberek.

A D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében. Ez a mennyiség orvosi felügyelet nélkül is szedhető, és hosszú távon is biztonságos – mondja dr. Takács István egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója hozzáteszi: csecsemők és kisgyerekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény.

A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.

A professzor kitért arra is, hogy az elmúlt években 3-5-szörösére nőtt a D-vitamint fogyasztók aránya, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a túl nagy dózis (napi 6-10 ezer NE) hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet, mert megnöveli a vizeletben a kalcium koncentrációt és többek között vesekövet is okozhat.

Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos egységes ajánlást tíz évvel ezelőtt fogadták el a szakemberek, akik 3-4 évente újítják meg a D-vitamin szedésével kapcsolatos alapelveket az új tudományos eredmények tükrében. Legutóbb éppen a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szervezésében valósult meg az a konferencia, ahol a legújabb tudományos kutatásokat vitatták meg a szakemberek, és az ajánlást is frissítették.

Fotó: happy_lark / Getty Images Hungary

A D-vitamin pótlására javasolt napi dózis nem változott, de az újdonság, hogy a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer)  is lehet pótolni. 

Nincs szükség ennél magasabb napi adagolásra, kivéve ha valaki súlyos koronavírus-fertőzéstől szenved, amikor 5 napig 12 ezer NE-et, utána 4000 NE-et kap a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt, és ezzel telítik a D-vitamin raktárát, ezért hívják ezt telítő dózisnak – magyarázza a professzor, utalva arra, hogy összefügg a D-vitamin-hiány és a fertőzés súlyosabb lefolyása.

Dr. Takács István kiemelte, hogy

a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, illetve az autoimmun betegségek elleni küzdelemben is.

A 2021-ben a Semmelweis Egyetemen tartott konferencián a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, a Magyar Nephrológiai Társaság, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság és a Magyar Menopauza Társaság, Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Reumatológusok Egyesülete szakembereinek részvételével frissítették a D-vitamin ajánlásokat.

- - fá
- - fá
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?