Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évszázadokon át csak a nők voltak terítéken. Hogy tudniillik elég jól néznek-e ki. Hogy formájuk körte vagy alma, esetleg háromszög, négyzet, hovatovább bojler. Hogy piszkafák, elöl deszkák vagy hátul lécek, esetleg töltött galambok, vagy töltött galambbal töltött galambok, netalán simán bombázók. És a férfiak? Velük kapcsolatban sokáig csak az volt az elvárás, hogy ha lehet, egy fokkal szebbek legyenek az ördögnél.
Az elmúlt évtizedben viszont fordult a kocka. Miközben egyre többféle női testtípus jelenik meg a médiában, és egyre több olyan ismert nő is akad, aki hajlandó szembemenni a nyomasztó elvárásokkal és megmutatni, hogy milyen is egy átlagos test, a férfiaknak egyre több jut abból, amivel korábban csak a nők küzdöttek. Mostanában már nemcsak idegen nők külsejét minősítgetjük kéretlenül: beleszólunk abba is, hogy egy férfinak hogy kell kinéznie. Sportos legyen és fitt, de ne gyúrja túl magát. Legyen olajjal ápolt, lézervágott vagy épp rumcájszosan zabolátlan szakálla, esetleg tüntessen el magáról minden egyes szőrszálat? Legyen ápolt, friss és ropogós, már-már metroszexuális, de azért ne töltsön több időt a külseje ápolásával, mint a partnerével? Esetleg legyen simán aputeste?
Az aputest
Hogy ki és mikor vezette be a fogalmat, pontosan nem tudni, de nagyjából 5-6 éve ismerkedünk a kifejezéssel, aminek jelentését folyamatosan igyekszünk pontosítani. Aputest alatt ma nagyjából azt a fizikumot értjük, ami egy átlagos, fiatalabb korában sportos, de később sem teljesen kanapékrumpliként élő, kiadósakat és nem mindig egészségesen evő férfi testéből negyven körülre kialakul.
Az aputestű férfi nem szálkás, ugyanakkor nem is kövér, de még csak nem is skinnyfat. Fogalmazzunk úgy, hogy izomzatát – aminek erejével helytáll a mindennapokban, a munkahelyén és a családja mellett – némi háj fedi, és bár a hasa nem kifejezetten hordó, pár pillanattal azért előbb ér oda a találkozókra. Aputest az, amiben a tök átlagos 30–50 körüli férfiak élnek – akár gyerekesek, akár nem. Egyébként a nem annyira átlagosak is ilyenben laknak: saját aputestkiadásukat Leonardo DiCapriótól Jason Momoáig sokan megvillantották, és úgy tűnik, ezzel a húzással nem sokat vesztettek a vonzerejükből. Ez akkor azt jelenti, hogy a nőknek kifejezetten imponál ez a testalkat? Vagy azért nem mindegy az sem, kinek az aputestéről (az angolban dadbod) beszélünk? Esetleg arról van szó, hogy a pocak mérete eleve nem párválasztási szempont?
Mitől függ?
Az aputest kérdése persze jóval összetettebb annál, mint hogy egy rövid cikkben körül lehetne járni. Mivel nincsenek pontos paraméterei, elég tágan értelmezhető a fogalom, amiben nagyon messze van egymástól a két szélső érték: a zsírtalan testépítőhöz képest egy fitt, de nem annyira definiált fickó is aputestű, a kóros elhízáshoz viszonyítva egy középkategóriás pocakos úr is egészen fitt apunak tűnik. Rengeteget számít az is, hogy kié a dadbod: a fentebb már említett Jason Momoa valószínűleg nagypapatesttel is szívdöglesztő lesz. És ha már kor: nagyon nem mindegy az sem, hány évesen vált ilyen alkatra valaki.
Míg egy harminc körüli férfi az esetek többségében fitt tud lenni minimális odafigyeléssel is, ötven felé már jóval nehezebb a dolog. Emiatt egy fiatal, de már pocakot eresztett srác alakja könnyen árulkodhat arról, hogy az illető egészségtelen és inaktív életmódot folytat, egy csak apró pocakot eresztő ötvenesről viszont azt gondoljuk, hogy korához képest fitt.
Szakemberek egyébként óva intenek attól, hogy pusztán azért, mert egy-egy ismert férfi aputestet villant, hétköznapi férfiként is ez legyen az etalon. Egy a Psychology Today-en megjelent írás több tanulmányt idéz azzal kapcsolatban, hogy a fitt, sportos és egészséges fizikummal rendelkező férfiaknak ma is jobbak a párválasztási esélyei, és nagyobb eséllyel vannak szexuális kalandjaik is, mint azoknak, akik elhagyják magukat. Szintén ebben a cikkben írnak arról is, hogy az ideálisnak tekintett férfialak nem véletlenül a fitt és sportos kiadás. Ez a forma ugyanis egészségről, erőről és nemzőképességről árulkodik, és ezért igenis tetszik a nőknek, méghozzá évezredek óta. Az már persze más kérdés, hogy az aputest nemcsak egy kis pocakról szól, az apu előtag pedig nagyon is hozzátesz a vonzerőhöz, erről mi is írtunk már korábban. Az apaság ugyanis bizonyíték: ez a fickó képes gyereket nemzeni és családot eltartani.
Azért persze csak érdekes, mit gondolnak a nők az aputestről, nem? A Men’s Health magazin munkatársai száz nőt kérdeztek meg, hogy árnyalt képet kapjanak, az eredményeket pedig mi is mutatjuk.
Mennyi az annyi?
Jöjjenek először a számok, azok is csak nagy vonalakban. A magazin által megkérdezett nők 15 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az aputestet kifejezetten vonzónak találja, 23 százalék pedig úgy, hogy teljesen rendben van azzal, ha partnere középen helyezkedik el a szálkás-testes tengelyen.
24-en (24 százalék) mondták azt, hogy bár ez a testtípus nem hat afrodiziákumként rájuk, nem zárkóznak el tőle, 38 nő viszont úgy nyilatkozott, hogy köszöni, de nem kér az aputestből.
A számoknál is beszédesebbek az azokhoz fűzött rövid kommentek, amikből mi is idézünk néhányat.
„Amikor ismerkedem és valaki szimpatikus kezd lenni, egy kis has nem akadály. Már persze ha nem akkora, hogy ez tűnjön fel elsőnek a találkozáskor. Egy tökéletesre kidolgozott testű férfi mellett egyébként is könnyebben jönnének elő az én komplexusaim is, szóval igen, simán jöhet a dadbod.”
„Okés, addig rendben, hogy Leonardo DiCaprio vagy Chris Pratt így is jól néz ki, de én inkább távolról csodálnám a dadbodot.”
„Az biztos, hogy az aputestet nem számolom a szexepilek közé, de az is tuti, hogy egy kis pocak nem tántorít el egy egyébként jó fej sráctól.”
„Nekem kifejezetten bejön, ha egy pasin van mit fogni. Arról nem is beszélve, hogy mennyire zavarna, ha vastagabb lennék a pasimnál. Úgyhogy nekem nagyon is bejön egy kis plusz egy férfin.”
„Engem a személyiség sokkal jobban érdekel, mint az, hogy ki hogy néz ki. Ha valaki nem tökéletesen szálkás, az nekem inkább arra utal, hogy van élete az edzőtermen túl is. És ez azért nem rossz szerintem.”
„Szeretem, ha egy férfi törődik magával és az egészségével, és az a tapasztalatom, hogy az ilyen hozzáállásnak nem aputest az eredménye. Ha egy fiatalabb férfi kicsit is odafigyel, szerintem tök jól tud kinézni, és egy kis odafigyelést azért elvárok.”
„Szerintem ez csak megint egy jó kifogás arra, hogy a kanapén lehessen heverni és sörözgetni. És hadd kérdezzem már meg, miért nem kezdjük el szexinek kikiáltani az anyák testét?”
„Az aputest szerintem szexi. És olyan igazi.”
„Az aputest nekem azt jelenti, hogy az illető nem igazán törődik magával és az egészségével. Mivel nekem ezek fontos dolgok, ezért köszi, inkább nem.”
„Ha úgy hoztad össze a dadbodot, hogy lusta vagy és rosszul eszel, akkor köszi, nem. De ha aktív életmód mellett van rajtad egy kis pocak, akkor simán hívj fel.”
„Én meggyőződéses dadbodos vagyok. És inkább legyen egy férfi kicsit hasas, akár mackós, mint hogy úgy nézzen ki, mint aki még a pubertás előtt áll.”
„Jó, a többiek vigyék az aputestet, nekem meg ide a görög isteneket, köszi!”
„Nem várom el, hogy heti hatszor eddzen és fehérjeporon éljen a partnerem, de az tetszik, ha aktív. Az ideális azt hiszem, hogy a sörhas és az egy százalék testzsír közt van.”
Hogy mi ebből a tanulság? Az, hogy úgy néz ki, egyre többeket foglalkoztat a férfiak külseje és egyre többen fogalmaznak meg egyre többféle elvárást ezzel kapcsolatban, ami nem feltétlenül jó tendencia. Az viszont, hogy egyre több hétköznapi férfi kezd foglalkozni a külsejével, már olyasmi, amiből mindenképpen profitálni lehet. Érdemes – mértéktartó keretek között – odafigyelni a táplálkozásra, mozgásra, de nem kell örökre búcsút inteni a sörnek, és nincs ok a kétségbeesésre akkor sem, ha aktív életmódunk ellenére nem úgy nézünk ki, mint az influencerek. Pláne mert még ők maguk sem úgy néznek ki.
