A rostok, mint ahogy már egy korábbi cikkünkben is írtuk, számos jótékony egészségügyi hatással bírnak, ezért – főleg hazánkban, ahol bizony a rostfogyasztást tekintve igencsak lemaradunk a környező országokhoz képest - érdemes kiemelt figyelmet fordítani a magasabb rostbevitelre. Azonban a hirtelen megnövelt rostbevitel gondokat is okozhat. Mutatjuk, mire figyelj.
A megfelelő rostfogyasztás rendkívül fontos, hiszen a rostoknak rengeteg pozitív hatásuk van, amelyeket nem lehet eléggé hangsúlyozni:
- jótékonyan hatnak az emésztőrendszerre,
- segítenek beállítani a koleszterin- és vérzsírszintet,
- csökkentik a vérnyomást,
- védenek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával szemben
- rendben tartják a vércukorháztartást is.
A megfelelő rostbevitel segít a fogyásban, továbbá hozzájárul az egészséges testtömeg eléréséhez és megtartásához is. Éppen ezért amennyiben életmódváltáson gondolkozunk, vagy szeretnénk egészségesebben élni, ez legyen az elsők között, amit megváltoztatunk. Ugyanakkor nem szabad fejjel menni a falnak, és azonnal gyökeresen átalakítani a táplálkozásunkat, mert sajnos ebben az esetben bizony kellemetlenségeket is tapasztalhatunk.
Nagyon gyakori hiba az életmódot változtatók körében, hogy azonnal, szinte mindent meg akarnak változtatni a táplálkozásukban, teljesen másképp kezdenek el étkezni és új, addig nem fogyasztott élelmiszereket és nyersanyagokat vezetnek be az étrendjükbe. Pedig ez az esetek nagy részében igen megterhelő és nem túl előnyös a szervezetünk számára, hiszen a testünk hosszú ideje hozzá van szokva egy bizonyos táplálkozási formához. Ezért mindenfajta gyökeres változás bizony nehezen érinti, sőt sokkolja a szervezetünket és az emésztőrendszerünket. A megnövelt rostbevitel esetében - bármennyire is az egészséges táplálkozás egyik alappillére - sincs ez másképp. Ezért, mint mindenben, itt is a fokozatosság elvét kell szem előtt tartanunk annak érdekében, hogy ezeket a kellemetlenségeket elkerüljük.
Milyen tünetei vannak a hirtelen és túlzott rostbevitelnek?
Puffadás, fokozott gázképződés
A vastagbélben található bélbaktériumok táplálékul használják a rostokat, többek között az egészséges emésztés és az immunrendszer működése érdekében. Ezek a baktériumok a rostokat gázok termelődése mellett erjesztik. Az eddigi rostszegényebb táplálkozás, a túl sok feldolgozott, finomított és cukros, zsíros étel nem előnyös az optimális, egészséges bélflóra kialakulásához. A hirtelen megemelt rostbevitel során elfogyasztott nagy mennyiségű rost ezzel a sivár és szegényes bélflórával találkozik: ilyenkor a meglévő bélbaktériumoknak minden erejüket be kell vetniük, hogy győzzék feldolgozni a bekerült rostokat. Ez általában nem sikerül, és feldolgozási gondok, például fokozott gázképződés és puffadás alakul ki.
Hasmenés, hasgörcs
Miközben az egészségtelen táplálkozás miatt kialakult nem megfelelő bélflóra erőn felül próbálja feldolgozni és felhasználni a megnövelt mennyiségű rostokat, egy idő után elér addig a pontig, amikor a saját védelme és nyugalma érdekében csak azt tudja tenni, hogy megszabadul a számára felesleges és kezelhetetlen rostmennyiségtől. Ekkor alakul ki a hasmenés, melynek velejárója a puffadás és a hasgörcs.
Ha változtattál az étrendeden, és mégis ezeket a tüneteket tapasztalod, akkor bizony jó esély van rá, hogy a hirtelen megnövelt rostbevitel az oka a kellemetlenségeknek.
Mi a megoldás? Mit tegyél, hogy elkerüld a problémákat?
Ha elhatároztad, hogy egészségesen szeretnél táplálkozni és növeled a rostbeviteled, a puffadás, a görcsök és a hasmenés elkerülése érdekében az egyik legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, ha fokozatosan és mértékkel kezded bevezeti a rostokat az étrendedbe, időt hagyva, hogy a bélrendszered és a mikroflórád alkalmazkodni tudjon az új táplálékokhoz.
Az életmódváltást kezdd azzal, hogy megvizsgálod a jelenlegi táplálkozásod, és ahhoz alakítod az új szokásaidat. Ha eddig rostszegényen ettél, ne cserélj le mindent azonnal! Kezdd azzal, hogy kenyérből többször veszel teljes kiőrlésűt vagy magvasat, és a szendvicsedbe ezentúl minden alkalommal raksz valamilyen zöldséget. Ez a változtatás az új és egészségesebb táplálkozás kialakításának elején bőven elég. Hamarosan, egy-két nap elteltével, folytathatod a további rostok bevezetését, és elkezdhetsz például zabkását reggelizni, vagy zabpelyhet keverni a süteményeidbe, esetleg fele-fele arányban finomlisztet és teljes kiőrlésű lisztet használni. Néhány nap múlva már elgondolkozhatsz azon, hogy hogyan alakítod át a főzéseidet, hogy rostokban gazdagabb legyen (például barnarizst választasz, vagy teljes kiőrlésű tésztát főzöl, esetleg kipróbálod a bulgurt, vagy kevered a köretet főtt zöldségekkel). Ezután étrendbe illesztheted a gyümölcssmoothie-kat és gyümölcspüréket (zabpehellyel elkeverve), majd jöhetnek az aprómagvak (lenmag, chiamag).
Ez a fokozatosság azért jó, mert ennek köszönhetően lépésről lépésre szoktatod hozzá a testedet az újdonságokhoz, így a szervezetednek lesz ideje alkalmazkodni a változásokhoz és emiatt nem fogsz semmilyen kellemetlenséget tapasztalni, sőt a rostfogyasztásnak csak a pozitív hatását fogod érzékelni.
Tipp: Ha már belevágtál a táplálkozásod megreformálásába, de nem figyeltél a fokozatosságra, és jelentkeztek nálad a kellemetlen tünetek, akkor sem kell kétségbeesned, hiszen van megoldás! Annyit kell csak tenned, hogy néhány napig kicsit visszafogod a rostbevitelt, kerülöd a magasabb rosttartalmú élelmiszereket, és pár nap múlva fokozatosan újra elkezdeni emelni a rostok mennyiségét. A visszatérést kezdd zabpehellyel, barnarizzsel, teljes kiőrlésű pékárukkal, és csak később térj át a magas rosttartalmú zöldségekre, gyümölcsökre, korpákra.
