A rendszeres testmozgás az egészséges életmód egyik kulcstényezője, ez tény. Csakhogy a sportolást is könnyen túl lehet tolni, amivel éppen ellenkező hatást érünk el: kimerítjük, legyengítjük és ezáltal sokkal sérülékenyebbé tesszük a szervezetünket. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy az edzés- és a pihenőnapok száma egyensúlyban legyen, valamint hogy folyamatosan figyeljük a hangulatállapotainkat, erőnlétünket, motiváltságunkat, hatékonyságunkat, testsúlyunkat...
...és nyomon kövessük a nyugalmi pulzusunkat
Hogy miért olyan fontos a rendszeres pulzusmérés? Egyrészt azért, mert életet menthet, másrészt pedig azért, mert a megváltozott nyugalmi pulzus felgyorsult anyagcseréről és közvetetten a túlzásba vitt edzésről is árulkodhat, főleg, ha a túledzés egyéb jeleit is észleljük magunkon.
Sok más fiziológiai, biokémiai, idegrendszeri, pszichológiai és teljesítményjelző tényező mellett a pulzusszámot és annak változásait mint a túledzés potenciálisan megbízható jelét is intenzíven vizsgálják az orvosok.
Általában véve a nyugalmi pulzus csökkenése, valamint a szubmaximális (80-90 százalékos intenzitású) testmozgás alatt mért pulzus csökkenése, illetve a pulzus normalizálódásának felgyorsulása az aerob fittség fejlődésének jelei. (Az edzett szív egyik jó mércéje az, hogy a magas pulzusszámról mennyire hamar tér vissza szervezetünk a normális nyugalmi szívfrekvenciához – erről itt olvashatsz többet.)
Ezzel szemben ezeknek az értékeknek az ellentétes irányú változása krónikus fáradtságról, edzéshiányról vagy éppen túledzésről árulkodhat. „A rendelkezésre álló szakirodalom alapján ezeket a paramétereket fel lehet ugyan használni az egyén edzettségi szintjének figyelemmel kísérésére és az edzésprogramok optimalizálására, de e tényezőknek a túledzés értékelésében játszott szerepe még tisztázásra vár” – írják a Serbian Journal of Experimental and Clinical Research szaklapban megjelent tanulmány szerzői. Veszíteni azonban semmit nem veszítünk azzal, ha odafigyelünk szívünk működésére.
Bár az egészséges tartomány a 60-100 ütés/perc, a megfigyelések alapján minél fittebb valaki, annál alacsonyabb a nyugalmi pulzusa – olyannyira, hogy egyes sportolóknak percenként mindössze 40-szer ver a szíve. Túledzéses időszakokban az átlagosnál magasabb (10-15 ütés/perc eltérés) lehet a nyugalmi pulzus, és érdekes módon ugyanez a helyzet egy betegség leküzdésének korai szakaszában is.
Mi számít normálisnak?
Akkor tekinthető normálisnak a szívverés, ha percenkénti dobbanása 60 és 100 között van, üteme egyenletes és ritmusos. Reggeli pulzusmérésénél a +/– 7-10 ütés/perc eltérés a megszokott pulzusunktól már gyanús jel. Természetesen vannak olyan tényezők, amik gyorsíthatják vagy lassíthatják a szívverésünket, mint például a stressz, a hőmérséklet, bizonyos gyógyszeres kezelések és persze az aktivitásunk szintje. Amennyiben tehát bizonyos időközönként a mért szívritmus, illetve pulzusszám eltér a normálistól, az még nem jelent problémát, ám ha ezek az eltérések gyakrabban is előfordulnak, akkor valószínűleg komolyabb probléma is állhat a háttérben, ezért feltétlenül fordulj orvoshoz.
Így mérd a pulzusod
Az otthoni pulzusméréshez nincs szükséged semmilyen különleges eszközre, csak három ujjadra, egy jól kitapintható ütőérre és egy időmérőre. Lehetőleg rögtön ébredés után mérj, még mielőtt kipattannál az ágyból.
A könnyebben kitapintható ütőerek a csuklónál és a nyakon találhatók. A csuklón mért pulzus vizsgálatánál helyezd a hüvelykujjad a csukló felső részére, két ujjad pedig alsó oldalára. Az ujjakat kissé nyomd le, amíg meg nem érzed a pulzust. Ekkor állíts be egy időzítőt, és számold a pulzust egy percig. A pulzusszám kiértékelésénél figyelembe kell venni az egyén életkorát, fittségi állapotát és betegségeit. Aki azonban mindezt túl bonyolultnak érzi, és jobban bízik egy műszer pontos mérésében, annak vérnyomásmérő alkalmazása javasolt. A ma forgalomban lévő vérnyomásmérők már mind mutatják a pulzusszámot is, és könnyen beszerezhetők bármelyik gyógyszertárban, műszaki boltban vagy akár online.
