Amikor a futás többet árt, mint használ

Olvasási idő kb. 2 perc

A rendszeres futók 70 százalékának volt már valamilyen sérülése. Persze nem kell, hogy te is a statisztika része legyél.

Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt. Mindössze 20 százalék járt már egyáltalán valamilyen sportorvosi, diagnosztikai vizsgálaton – ez is kiderült abból a személyes és online megkérdezéses felmérésből, amit a LifeLike Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ megbízásából készítettek októberben 1500 futó bevonásával. 

A kevés testmozgás számtalan betegséget okozhat, a magyar lakosság kétharmada mégsem sportol még napi 10 percet sem. Az aktív testmozgást végzők viszont átlagosan másfél órát mozognak naponta. Hazánkban a harmadik legnépszerűbb mozgásforma a futás, elenyésző azonban azok száma, akik tudatosan tervezik meg az edzésprogramot, vagyis szakember segítségével állapítják meg, hogy mekkora és milyen jellegű az a terhelés, ami számukra ideális.

A legtöbben – 10 futóból 7 – mindössze saját megérzéseikre hagyatkoznak, azaz leginkább csak futnak, de azt nem tudatosan teszik. A túledzésről viszont 80 százalék hallott már. A megkérdezett futók harmada hetente kétszer, fele hetente ennél többször fut. Az amatőr sportolók a bemelegítésre még csak-csak szánnak időt, de a nyújtás sokszor teljesen elmarad, vagy csak 1-2 percet töltenek ezzel. Csupán 57 százalék veszi komolyan, és fordít rá legalább 10 percet.

„Remek ötlet, ha valaki sportként a futást választja, hogy megőrizze egészségét, javítsa fizikai állapotát. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy akár árthatnak is maguknak: a lelkes kezdőknél például gyakori a túledzés, amikor valaki többet fut annál, mint amit a saját fizikális állapota, erőnléte megengedne. Sőt, az is előfordulhat, hogy valaki számára testi adottságai, egészségi állapota miatt nem a futás a legideálisabb mozgásforma. Mindezek figyelmen kívül hagyása sérüléshez, mozgásszervi panaszokhoz vezethet, pedig egy előzetes diagnosztikai felméréssel a problémák könnyen megelőzhetők lennének” mondta dr. Török Krisztina, a központ igazgatója.

Valakinek nem a futás a legjobb választás
Fotó: csikosarpad.hu

Egy-egy súlyosabb sérülés után a felépülés, illetve a mozgásszervi panaszok gyógyulása akár fél évet is igénybe vehet. A szakember szerint az ilyen problémák arra is visszavezethetők, hogy egészen egyszerűen rossz technikával futunk.

„Jellemző, hogy ezek a rossz beidegződések az életkor előrehaladtával egyre inkább érezhető hatást gyakorolnak a testre: fájó végtagok, nehezen hajló ízületek, mozgásszervi panaszok fordulnak elő. A mozgás örömét visszanyerni sokkal több befektetést igényel, mint preventív, megelőző szemlélettel, akár szakember segítségével a jó gyakorlatot kialakítani” – tette hozzá dr. Török Krisztina.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.