Amikor a futás többet árt, mint használ

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A rendszeres futók 70 százalékának volt már valamilyen sérülése. Persze nem kell, hogy te is a statisztika része legyél.

Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt. Mindössze 20 százalék járt már egyáltalán valamilyen sportorvosi, diagnosztikai vizsgálaton – ez is kiderült abból a személyes és online megkérdezéses felmérésből, amit a LifeLike Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ megbízásából készítettek októberben 1500 futó bevonásával. 

A kevés testmozgás számtalan betegséget okozhat, a magyar lakosság kétharmada mégsem sportol még napi 10 percet sem. Az aktív testmozgást végzők viszont átlagosan másfél órát mozognak naponta. Hazánkban a harmadik legnépszerűbb mozgásforma a futás, elenyésző azonban azok száma, akik tudatosan tervezik meg az edzésprogramot, vagyis szakember segítségével állapítják meg, hogy mekkora és milyen jellegű az a terhelés, ami számukra ideális.

A legtöbben – 10 futóból 7 – mindössze saját megérzéseikre hagyatkoznak, azaz leginkább csak futnak, de azt nem tudatosan teszik. A túledzésről viszont 80 százalék hallott már. A megkérdezett futók harmada hetente kétszer, fele hetente ennél többször fut. Az amatőr sportolók a bemelegítésre még csak-csak szánnak időt, de a nyújtás sokszor teljesen elmarad, vagy csak 1-2 percet töltenek ezzel. Csupán 57 százalék veszi komolyan, és fordít rá legalább 10 percet.

„Remek ötlet, ha valaki sportként a futást választja, hogy megőrizze egészségét, javítsa fizikai állapotát. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy akár árthatnak is maguknak: a lelkes kezdőknél például gyakori a túledzés, amikor valaki többet fut annál, mint amit a saját fizikális állapota, erőnléte megengedne. Sőt, az is előfordulhat, hogy valaki számára testi adottságai, egészségi állapota miatt nem a futás a legideálisabb mozgásforma. Mindezek figyelmen kívül hagyása sérüléshez, mozgásszervi panaszokhoz vezethet, pedig egy előzetes diagnosztikai felméréssel a problémák könnyen megelőzhetők lennének” mondta dr. Török Krisztina, a központ igazgatója.

Valakinek nem a futás a legjobb választás
Fotó: csikosarpad.hu

Egy-egy súlyosabb sérülés után a felépülés, illetve a mozgásszervi panaszok gyógyulása akár fél évet is igénybe vehet. A szakember szerint az ilyen problémák arra is visszavezethetők, hogy egészen egyszerűen rossz technikával futunk.

„Jellemző, hogy ezek a rossz beidegződések az életkor előrehaladtával egyre inkább érezhető hatást gyakorolnak a testre: fájó végtagok, nehezen hajló ízületek, mozgásszervi panaszok fordulnak elő. A mozgás örömét visszanyerni sokkal több befektetést igényel, mint preventív, megelőző szemlélettel, akár szakember segítségével a jó gyakorlatot kialakítani” – tette hozzá dr. Török Krisztina.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.