Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kezdő futóként félmaratonra készülök – még egy alpesi nyaraláson is. A felkészülésben a Runner's World futómagazin edzői és szakértői segítenek. Futónapló a Díványon, negyedik rész.
Pont egy éve kaptam az e-mailt: ha van kedvem egy hónap alatt felkészülni, elindulhatnék a budapesti reptéren rendezett Runway Run futóverseny öt kilométeres távján. Bár előtte maximum a néhány perc futás-néhány perc gyaloglás váltogatásáig jutottam, mivel a szervezők azt mondták, kezdők is belevághatnak (sőt, Korompay-Túróczi Rékától még edzéstervet és lelki támaszt is kaptunk), elfogadtam a meghívást.
Akkor már jó ideje jártam edzőterembe, úgyhogy legalább az alap állóképességem megvolt, de így is jócskán megszenvedtem életem első kilométereivel. A verseny viszont óriási élmény volt, így aztán rajta maradtam a futáson.
De annyira, hogy most, egy évvel később ott tartok, hogy a nyaralásomon is 15 kilométeres terepfutásra indultam, szeptemberben pedig félmaratont futok Szigligeten. Erről a felkészülésről szól ez a napló, ha a korábbi részek kimaradtak volna, az alábbi keretesben találod a linkeket hozzá. Ezúttal a nyaralós futóélményeimről mesélek, és ugyanebben a témában kikértem egy szakértő véleményét is.
Lemaradtál a korábbi részekről? Itt pótolhatod
Lassan futni nehezebb, mint gondolnád: Mi kell ahhoz, hogy valaki belevágjon egy félmaratoni felkészülésbe, és miért nehéz lassan futni? Ebben a cikkben leírtam.
Már tudom, miért éri meg a reggeli sminkelés helyett inkább futni: Mire jó egy hajnali, közösségi futóedzés, és milyen a tökéletes edzésterv? Itt elolvashatod.
Szakadó esőben futni pocsék, viszont alázatra tanít: Van az úgy, hogy nincs jó idő, mégis edzeni kell, de még ez az élmény is hasznos lehet. Erről mesélek, és arról, milyen a futók ideális étrendje.
Otthonról tervezgetni könnyebb, mint megvalósítani
Indulás előtt biztos voltam benne, hogy egy ötnapos ausztriai nyaralás nem fogja befolyásolni a felkészülésemet, miért ne tudnám bárhol lefutni az előírt távokat? Lelkesen csomagoltam el a futócuccaimat, még ábrándoztam is milyen szép lesz az Alpokban, a gyönyörű tájban futni. Végül tényleg az volt, de nem sokon múlt, hogy egyáltalán ne kerüljön elő a futócipő a bőröndből.
Mert a feladatok, amik otthon még fontosnak tűnnek, a nyaraláson valahogy átsorolódnak olyan szuperfontos kérdések mögé, mint hogy mit válasszak az étlapról, merre kiránduljunk, vagy mikor megyünk le a medencéhez. Az első nap – amikor egyébként épp egy kétezer méteres hegyre túráztunk fel az 1400 méteren lévő felvonóállomástól – még határozottan állítottam, hogy utána futni is fogok. Persze hogy nem futottam. Másnap 14 kilométert sétáltunk – nyilván megint nem futottam. Volt is miatta bűntudatom, pedig utólag belátom, hogy tiszta hülyeség volt emiatt rosszul érezni magam. Attól, hogy nem futóedzésnek hívom, még mozgás volt ez is, ráadásul jó intenzív.
Végül az utolsó teljes napunkon sikerült rávenni magam a futásra. Na jó, ez így nem pontos: a pasim – aki egy beszámíthatatlan pillanatában tett egy olyan könnyelmű ígéretet, hogy lefutja velem a félmaratont – vett rá, hogy ha már hoztunk cuccot, legalább egyszer menjünk el futni. Addigra annyira összeférhetetlennek láttam a futást és a nyaralást, hogy az első kilométereken gyűlöltem az egészet. Bármit szívesebben csináltam volna. Aztán végül mégis a pasimnak lett igaza.
Csodálatos útvonalat találtunk, futás közben az egész Gastein-völgyet beláttuk, bájos parasztudvarok, haszonállatok, hegyi vendéglők mellett futottunk el, volt, ahol a kanyargós ösvény a hegybe fúrt alagúton vezetett át. (Konkrétan a Gasteiner Höhenweg volt az, ha esetleg te is erre nyaralsz és utánunk csinálnád.)
Mielőtt elértük volna Bad Gasteint, leereszkedtünk a völgybe, és a patakparton vezető ösvényen (Achenpromenade) tértünk vissza a kiindulási pontunkra, Bad Hofgasteinbe. Ha erre jársz, nagyon ajánlom ezt a kereken 15 kilométeres útvonalat. A táj gyönyörű, és az infrastruktúrára sincs panasz: több tiszta, ingyenes nyilvános mosdó is van az útvonal mentén, és ha nem akarsz, vizet sem kell magaddal vinni, mert több vendéglátóhely mellett is elfutsz majd út közben. (De persze ha nem szeretsz megállni a frissítéshez, akkor vigyél saját palackot.)
Végül amennyire utáltam elindulni, annyira szép visszagondolni erre a futásra. Mert bár kényelmesebb a medenceparton heverni, külföldön futni szuperjó, érdemes rávenni magad. Akár hegyen, akár tengerparti homokban, de mindenképp egy új, érdekes élmény lesz, és tuti örök emlék marad.
Így maradj aktív nyaralás közben – Szántó Nelli futóedző tanácsai
Először pihend ki magad! A nyaralás első egy-két napjában érdemes pihentetőbb programot csinálni, mert általában már akkor megyünk nyaralni, amikor teljesen lefárasztottuk magunkat. Ezt követően jöhetnek az aktív programok.
Mozogj, de a teljesítmény helyett az élményekről szóljon a dolog! A nyaralás akkor pihentető igazán, ha a testi-lelki kikapcsolódás egyensúlyban vannak. Sokszor nem az a legpihentetőbb, ha kifekszel a tengerpartra, vagy csak lógatod a lábad egész nap, hanem az aktív élmények töltenek fel igazán. Próbálj ki olyan sportokat, amikre a hétköznapokon nincs lehetőséged, például túrázz, bringázz, szörfözz, raftingolj, evezz. Egyáltalán nem kell komoly sportteljesítményre törekedned, az a lényeg, hogy élvezd!
Nem kell szó szerint sportolnod ahhoz, hogy aktív maradj a nyaralás alatt! Ha például egész nap városnéző túrán vettél részt, és lesétáltál mondjuk 10 kilométert, az ugyanúgy mozgásnak számít attól még, hogy nem hívjuk edzésnek.
Akkor sem dől össze a világ, ha egy hetet kihagysz! A szervezetnek szüksége van a regenerációra. Ha kimarad egy hét, nem kell attól tartanod, hogy elveszik a formád, sőt feltöltődve sokkal jobban megy utána az edzés.
Ha inkább olvasnál róla, mint csinálnád – jó futós könyvek nyaraláshoz
Futni születtünk (Christopher McDougall): Egyszerre regényes versenybeszámoló és ismeretterjesztő könyv, amiből többek között kiderül, hogyan nyerhette meg az egyik legnehezebbnek tartott száz mérföldes hegyi versenyt egy hatvannégy éves indián, autógumiból és bőrszíjakból készült saruban. Hogy hogyan lett egy unatkozó vízimentőből alig másfél év alatt Amerika legjobb női ultrafutója, vagy hogy hogyan tud a könyv szerzője, akit korábbi sérülései miatt a legnevesebb specialisták is lebeszéltek a futásról, heti 120 kilométert futni egy új edzésmódszer és étrend segítségével. Ha ezt a könyvet viszed magaddal nyaralni, tuti kedvet kapsz minimum egy kis tengerparti kocogáshoz.
Futni, enni, élni (Scott Jurek): Ez is egy hibrid könyv – megismerheted belőle a világrekordokat sorra döntögető ultrafutó, Scott Jurek életét, de közben rengeteg vegán receptet is találsz benne, ugyanis a szerző kizárólag növényi alapú ételeket fogyaszt. A könyvben az a legjobb, hogy nagyon emberi: Scott Jurek bevallja, hogy eleinte utált futni, és őszintén mesél a versenyek legnehezebb pillanatairól is. Ez a könyv is csodás motivációnak, tuti elszégyelled magad ha naphosszat a strandon heverve olvasod, és este már húzod is fel a futócipőt.
A futás világraszóló története (Thor Gotaas): Igen, a cím mindent elmond: ebből a könyvből a futás történetét ismerheted meg, az ókortól napjainkig. Érdekes történelmi sztorik, szupersztár sportolók életútjai és az amatőr futás divattá válása, ezekről mind olvashatsz. Ha szereted az ismeretterjesztő könyveket, tetszeni fog.
Miről beszélek, amikor futásról beszélek? (Murakami Haruki): "A világhírű japán író 1982-ben kezdett futni, egy évvel később már végigfutotta az Athén–Marathon távot, és ma, számtalan triatlonnal, versennyel, tucatnyi regénnyel a háta mögött, érzi, hogy a sport legalább olyan hatással van írói munkásságára, mint az erőnlétére. A rendszeres sport ürügyén nincs hiány témában: felidézi, hogyan lett író, számba veszi legnagyobb sikereit és csalódásait, lemezgyűjtő szenvedélyét, örömeit, hogy ötvenen túl is javítható a fizikai teljesítmény, majd a szembesülést, hogy az emberi erő bizony fogy. Az egyszerre szellemes, humoros, komoly és bölcs memoár igazi meglepetéseket tartogat nem csak a szerző regényeiért rajongó olvasóknak, de még a hosszútávfutás profi bajnokainak is" – olvasható a könyv fülszövegében. Engem meggyőztek, ezt viszem legközelebb nyaralni.
