Ezért érdemes előbb gyúrni, és csak aztán kardiózni

Olvasási idő kb. 1 perc

Ha valaki egy héten csak 1-2 napot tud edzésre szánni, gyakori, hogy egy napra esik a súlyzózás és a kardioedzés. Ez nem éppen ideális, de ha már így alakul, jobb, ha a kardióval zárjuk az edzést.

A PictureFit videója szerint főként a glikogén felhasználásának jellegzetességei miatt érdemes ezt a sorrendet választani. A glikogén a glükóz fő raktározási formája, amit a szervezet gyorsan energiává képes alakítani. Az emeléshez és a kardiózáshoz is szükség van glikogénre, de az intenzívebb, súlyokkal való edzést rövidebb, viszont robbanékonyabb energiafelhasználás jellemzi, míg például a kocogáshoz lassú és egyenletes energiaellátásra van szükség. Az utóbbi mozgásfajta lehetséges alacsonyabb glikogénszinttel is, sőt idővel ennek akár kedvező hatásai is lehetnek a teljesítményünkre nézve.

Egy másik, a már említett sorrend mellett szóló tényező, hogy súlyokkal való edzéskor a szervezet egy mTOR nevű enzimet kezd termelni, ami elengedhetetlen az izomnöveléshez. A kardiogyakorlatok során viszont egy másik enzim, az AMPK játssza a főszerepet, ami gátolja az mTOR-termelést, így pedig hiába a nagy súlyok, kevésbé lesz hatékony az edzés.

De további tényezők is szólnak amellett, hogy a súlyokkal dolgozzunk először. A kardiózás sokszor jelent némi hátramaradt izomfáradtságot, ráadásul a szívet is megterheli, ezért lassabb lehet a szervezet energiaellátása. Egyszerűen arról van szó, hogy a súlyzózás, ha rövidebb időre is, intenzívebb erőfeszítést követel meg a testtől, ezért érdemes frissen és feltöltött állapotban nekiállni. 

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.