Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A mozgásérzékelős karikára készített alkalmazással nyomon követhetjük az elégetett kalóriák és a forgások számát is.
Bár mi eddig sem estünk kétségbe napi 10-15 perc hulahoppozástól, de talán az okostelefonra csatlakoztatható, felturbózott verzió másoknak is meghozza majd a kedvét egy kis mozgáshoz. A klasszikus sporteszköz modernizált változatára az innovatív ötleteket gyűjtő Quirky oldalán találtunk rá, ahol azt állítják az ötletgazdák, hogy az integrált Bluetooth technológiának köszönhetően a karika vezeték nélkül is csatlakoztatható az okostelefonunkra, és egy applikáció segítségével háromféle funkciót is kipróbálhatunk a hulahoppozáshoz.
Az alkalmazás a beépített érzékelővel nyomon követi a forgások számát, számolja az elégetett kalóriákat, a játékmód pedig lehetővé teszi azt is, hogy akár versenyt hulahoppozhassunk más felhasználókkal. Rave üzemmódban pedig a beépített LED-ek ösztönöznek mozgásra - ír a Hoop néven futó karikáról a Gizmodiva. A műanyag karika sajnos még nem került piaci forgalomba, ide kattintva várják a készítők az ötleteket többek között azzal kapcsolatosan, hogy mennyit áldoznánk egy ilyen termékre, ha az kapható lenne az üzletekben.
A hulahopp karika sikerének titka a nők körében minden bizonnyal az, hogy a többi sporttal ellentétben viszonylag kevés energia befektetéssel látványos eredményeket lehet elérni a hason, valamint csípő- és deréktájon. Személyes tapasztalatunk alapján napi 15 perc hulahoppozás már három-négy hét alatt észrevehető eredménnyel jár. A rendszeres karikázás emellett pozitívan befolyásolja a vese működést, átmozgatja a hasi szerveket és jó hatással van a ízületekre is.
A hulahopp.hu állítása szerint a karikát egyébként már az ókori egyiptomiak és görögök is használták, először szőlővesszőből, bambuszból, majd később fémből és fából készítették. Az angolok pedig a 14. században láttak benne fantáziát, ők szív- és érrendszeri problémák gyógyítására alkalmazták. A nevét egy hawaii táncról, a huláról kapta a 18. században, de piaci forgalomba csak a 20. században került. Ekkor Richard Knerr és Arthur Melin 25 millió darabot adott el belőle, majd nem sokkal később, az amerikai Wham-O vállalat több, mint százmillió darabot passzolt el a játékos sportszerből.
