Az alábbi írók, költők leginkább gyerekmeséikről vagy gyerekekkel kapcsolatos írásaikról híresek, ám ők maguk nem szerették a gyerekeket. Van benne valami perverz ellentmondás, hogy műveik pont azoknak, azokról íródnak, akikért enyhén szólva nem lelkesedtek, de mégis ezekkel a műveikkel lettek világszerte ismert szerzők.
Charlotte Brontë egyedülálló sikereket ért el regényeivel, de leghíresebb regénye kétségkívül a Jane Eyre. Könyvében egy árvaháznak és a gyerekeknek jelentős szerepe van, de ő maga állítólag nem kedvelte túlzottan a gyerekeket. Legalábbis erre utalnak róla fennmaradt feljegyzések.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy francia márki egy egzotikus szigeten, ahol beleszeretett egy rabszolgalányba. Szerelmükből gyermek született, de az anya hamarosan meghalt, így az apa hazatért Franciaországba mulatt fiával, miközben még javában tombolt a rabszolgaság. A fiatalembert sok kellemetlenség érte, ezért anyja nevével hadba vonult, és sikert sikerre halmozott, 31 évesen már tábornok lett, nem sokkal később pedig fia született: Alexandre Dumas.
Egyikünk sem gondolta volna, hogy megérünk egy hozzánk ilyen közeli területen lezajló, váratlanul érkező, valódi háborút. Másképp is reagál rá mindenki. Nem volt ez másként korábban sem, amikor még egyetlen világháborút sem élt át senki.
Egyesek a végsőkig képesek elmenni, hogy megússzák a törvény szigorát – a Száll a kakukk fészkére világhírű írója, Ken Kesey öngyilkosságot színlelt, amikor a hatóságok marihuána birtoklása miatt akarták felelősségre vonni.
Az élet vagy vakmerő kaland, vagy semmi – mondta Helen Keller, és ő aztán pontosan tudta, miről beszél. Ahelyett hogy siketen és vakon elmerült volna az önsajnálatban, nemhogy visszavonult, de egyre nagyobb kihívásokat keresett. Fantasztikus karriert futott be, életét pedig a lehető legsikeresebbé alakította. Hogy csinálta? Egy hasonlóan kitartó segítővel.
Ha Hemingwayre gondolunk, akkor a háború, az irodalom jut eszünkbe, esetleg a nők, akik végigkísérték az életét. No de milyen lehetett apaként, amikor megtudta, hogy fia, Gregory transzneműnek tartja magát?
A Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas Michael Chabon az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Az elmúlt időszakban kétévente magyarul is megjelentek kötetei. Azért sorolom fel őket, mert tényleg jók. 2017-ben jött ki a Ragyog a hold, 2019-ben a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, idén pedig a Fenegyerekek, amelyet még 1995-ben, pályája elején, mindössze 32 évesen írt. A könyv egy őrült hétvége története, tele krafttal, humorral, bódulattal, totál szétcsúszott, mégis szerethető karakterekkel. Főszerepet játszik benne egy ’66-os légyzöld Galaxie kabrió, egy döglött kutya és Marilyn Monroe prémgalléros fekete szaténkabátja. A szöveg ritmusában, fordulatosságában talán a Másnaposok című filmmel rokon, de persze jóval többet is mond annál.
Eszperente kvízünkben írók, költők, versek és regények szerepelnek. Lássuk, kilenc kérdésből te mennyire tudod a választ!
Ha minden ember szabadnak született, hogy lehet, hogy minden nő rabszolga? – teszi fel a kérdést Mary Astell, az első angol feminista író. Nemcsak a nők tanuláshoz való jogához ragaszkodott, de alternatívát kínált az „apácazárda vagy házasság” dilemmára is.
Aki hallott már a Charlie és a csokigyár vagy a Szofi és a HABÓ című meséről, az tudja, kicsoda Roald Dahl. Az 1940-es években vált az egyik legsikeresebb felnőtt- és gyerekkönyvíróvá, ám olyan kalandos életet élt, ami kitenne egy újabb meghökkentő könyvet is.
Mi az élet értelme? Milyen alapelvek mentén éljük a mindennapjainkat? Milyen kapaszkodókhoz nyúlunk nehéz helyzetekben? Könyvekhez, valláshoz, eszmerendszerekhez? Mutatunk egy online lehetőséget, ahol mindez egyszerre van jelen.
